Keleti Ujság, 1934. április (17. évfolyam, 75-96. szám)

1934-04-06 / 78. szám

‘ 1 öh ú ?. »ÜDAPEST V. jpénten, Î334. április 6, — /Éra 3 íei mm fMrttfK p»ws Bí fctmeraT Wo. Î4J5«—lWt. Előfizetési érák belföldön: Efésa évre 800, félévre í(íe. negyedévre 200, egy bóra 70 lej. Magyarországon: Egy ' - évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. MAGYARPARTI LAP XVII. ÉVFOLYAM - 78. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. Szerkesztőség, kiadóhivatal ée nyomda: Cinj-Kolozsvár, Baron L. Pop ucca 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem Wild vissza és nem Is őriz meg a szerkesztőség. Megszavazták a konverziót Az ország gazdasági élete újból átesett egy konverziós tervezet vitáján. Mert nemcsak arról van szó, hogy a bukaresti kamarában délelőtt tiz órától, másnap reggeli ötig fáradtra vitáztak ma­gukat a parlament képviselő tagjai, hanem az ország gazdasági vérkeringésében, akármilyen szegényesen, pangó volt ez a keringés, szünet állott be a törvénytervezet első szövegének a nyilvános­ság előtt való ismertetésekor és azóta mindenütt azt várták: mi lesz belőle. Ami pénzforgalom volt, az is leállott. A működő pénzintézetekben az es­hetőségeket, következményeket, a várható hatáso­kat kezdették figyelni s a tárgyalások, hozzászó­lások, állásfoglalások iránti érdeklődés kötötte le minden figyelmüket. Ez magától értetődik. Azok az adósok, akik nem élveztek moratóriumot, vá­rakozási álláspontra helyezkedhettek, ha fizetési kötelezettségeiknek valamilyen határideje esett ezekre a napokra. Végig az egész vonalon izgatott várakozás napjait és heteit éltük át. Túl vagyunk már ezen, mert a parlament egyik háza, amit meg­szavazott, azon már «változást nem ejtenek s végre van amihez igazodni. Azonban most a törvénynek a hatását várhatjuk a pénzforgalom újabb ki­alakulására. Nagyobb, különösebb zökkenőt azonban ez a konverziós terv nem hozott és nem hozhatott. Egy­szerűen azért, nem, mert a három év előtt bekö­vetkezett helyzeten csak javítani lehetett, de ron­tani nem. Amilyen három esztendőt kibírtunk, azoknál már csak jobbak következhetnek. Az első konverziós törvény bevezette a nem fizetést a kis­gazdákra, de magukon hagyta az adósság nem fize­tésének a terhét.évtizedekre, mondhatni rendezhe- tétlenül. Nyilvánvaló volt, hogy pénzhez nem tud­nak hozzájutni, emiatt. Terményeik értékesítését lehetetlenné tette az a konverzió azáltal, hogy fogyasztóikat képtelenné tette a vásárlásra. Á második konverziós törvény javítani akart ugyan, de a zavart csak növelte azzal, hogy nem teremtett tiszta jogi helyzetet senki számára s mindenki ügyét bonyodalmas eljárások alá utalta. Az eddigi tapasztalatok alapján nem volt nehéz most a ja­vítás útját megtalálni s amit ez a kormány, mint tapasztalati eredményt hozott, az igazolta a Ma­gyar Pártnak a három év előtt elfoglalt s azóta is kitartóan vallott álláspontját. Amit a Magyar Párt a parlamentben megjósolt, mindaz bekövet­kezett. De a konverzió első tervezetének vitájánál is azt szögezte le a Magyar Párt, hogy nem lehet a kedvezményekből kizárni a polgárságnak egyes rétegeit. Nemcsak azért súlyos hiba ez a kizárás, mert a polgári jogegyenlőség elvébe ütközik, de haszontalanná teszi a kedvezmények gazdasági előnyeit azok számára is, akiket részesítenek ben­ne. Hiába konvertálják a gazda adósságait, ha a másik oldalon elkövetett szükkeblüség következté­ben eltűnik a pénz a forgalomból. Hiába enged­nék e! egészen valakinek az adósságát, ha az el­engedésnek olyan feltételei vannak, amelyek miatt többé nem tud pénzhez jutni. A gazdának nerc a bankbéli egyenlegek korrigálására vau szüksége a papiroson, hanem a valóságban pénzt kell kap­nia, munkája gyümölcsét kell elérni, hogy élhes­sen és nyugodtan dolgozhasson. Az általános és egyenlő mértékkel mért adós­ságrendezést most sem lehetett keresztülvinni. J Valami tőkeérdek eléggé nem ismert erői állanak j It élet®! Koztak D nca gyilkosai felett A károm merénylőt életfogytiglani feg-y Kórra itéiték — A löKKi ▼ódioifakat felmentették A kw%.rk>j^Äi Mfcsri (Bukarest, április 5.) A Duca-gyilkosság bünpörében Ítélethozatalra került a sor s bár a főtárgyalás benyomásai alapján a hozott íté­letet meglepőnek moudaui nem lehet, egyes politikai körökben mégis más Ítéletet vártak volna. A bíróság természetesen nem vette szá­mításba az ilyen várakozásokat. A kamara dél­utáni ülésen, amikor az ítélet hire megérkezett, a képviselők csoportokba verődve vonultak ki a folyosóra és élénken beszéltek róla. De beszél­tek a várható belpolitikai eshetőségekről is. Az ítélet A második hadtest hadbíróságának iotár- gyalásai termében csütörtökön délután nagy izgatottsággal várakozott a közönség az íté­letre. Ignat tábornok, a hadbíróság elnöke hir­dette ki az ítéletet, amely a gyilkosság végre­hajtóit, a három fővádlottat, Constantinescut. Caranicat és Belimachet életfogytiglani kény­szermunkára itclte, az összes többi vádlottakat felmentette. A Is<wrvmézz'j 1&' w . A kamarában a képviselők között nemso­kára azután, hogy az ítélet hire megérkezett, szétfutott mindjárt egy másik hir. amely újabb érdeklődést és újabb vitákat váltott ki. E hir szerint Tatarescu miniszterelnök várat­lanul kihallgatást kért a királytól s a kihall­gatásra az engedélyt azonnal meg is kapta. A miniszterelnök megjelent a királyi kihallgatáson, de a kamarában elterjedt hirek szerint nyomban utána megérkezett a palotába Titulescu külügyminiszter is. Ezekhez a váratlan kihallgatásokhoz igen élénk és messzemenő kombinációkat fűztek. 08 V) Ifi d > a CB O s U s 0) *d 03 T5 S P • W4-í—* s |0j 63 \ kamarában a felmentett vádlottakról A kamara mai ülésén Negus képviselő napi- rend előtti felszólalása után az államvédelmi tör­vényjavaslat tárgyalására került a sor. Petrovici Gopa-párti volt az első felszólaló, aki a feloszla­tásra kiszemelt pártok és az egyetemi ifjúsági ala­kulatok elleni intézkedéseket tulszigoruaknak tartja és a javaslatot ezért nem szavazza meg. Calinescu nemzeti parasztpárti volt miniszter elmondja, hogy a szabadságjogok egyre szükebb iMLftafcA AAA ftJLiLfcJi A A jk Jh m. jk m. JL m. m. a a m. a m. m. m. m ^ korlátok közé kerülnek és ez nem fog jóra vezetni. Az ilyen intézkedések rendesen más államokban a forradalmak előjelei szoktak lenni. Nálunk úgy a bal-, mint a jobboldali szélsőségek részéről már éppen elég kilengés fordult elő. Jobboldali kilen­gésnek kell számítani a szinajai merényletet is. Amikor a nemzeti parasztpárt 1928-ban kor­mányra jutott, a vasgárda már erős szervezet volt, annyira, hogy tényezőnek kellett tekinteni. Hibái ..A................................... ennek az útjában. Pedig a pénzérték mindenkinek a kezében egyformán változott és egyformán ala­kult. A szegény kisiparos, vagy városi magánhiva­talnok, egyszerű munkás, miért kerül nehezebb helyzetbe, mint mások? Ha ezek számára megta­gadták az egyenlően osztó igazságot, az uj hely­zetben megbosszulja magát ez a szükkeblüség. »««ffIf«VIVf«IlfV V» Most az a nagy kérdés, tudják-e a kedvezményben részesültek fizetni a részleteket? Mert ha nem lesz munka, nem lesz a munkának jövedelme, akkor a legkisebb részlet is elviselhetetlen teherré válik. A konverziós törvény már meg van, de hiányzik az a gazdaságpolitika, amely értékessé teszi a megszavazott kedvezményeket:.

Next

/
Thumbnails
Contents