Keleti Ujság, 1934. április (17. évfolyam, 75-96. szám)
1934-04-04 / 76. szám
Szerda, Î93i. âprîtia ii* KUETTUţSm t Mi van a Csiki MofjanjavaicitaJ ? A oép$ZŐvelsét)i ítélet ellenére Sem adták még vissza az erdő* kel, sőt az erdészeti hatóságok részéről ujahb merénylet készül Gyárfás Elemér és Wilier József panaszt emeltek a miniszter elnöknél (Csíkszereda; április 3.) Ismeretes* hdgy a Csiki Masán ja vak tulajdonosai rir. Pál Gábor képviselő utján Tiíinaszt emeltek a genfi Népszövetségnél az elkobzott hatalmas vagyontömeg visszaadása érdekében. A Népszövetség hosszas huzavona után vissza is itéJt, egy bizonyos részi, amelyben értékes épületek is befefifogflaltatnak, azonban az ítélet ellenére a székely tníajdoiiosok, még máig sem jutottak bixdokába az elkobzott vagyonnak. Hosszas várakozás után most azután a székelyek a Magyar Párt képviselői utján meg sürgették az itéiet végrehajtását s ez ügyben Gyárfás Ebemér szenátor és Wilier József képviselő kihallgatáson jelentek meg Tut üresen miniszterelnöknél és felkérték, hogy minden MW8« 11 smrtli »1 késedelem nélkül, még ebben az ülésszakban terjessze a parlament elé a törvényjavaslatot, a Népszövetség 3932. évi szeptember havi döntésének végrehajtását A miniszterelnök Ígéretet tett erre vonatkozólag és kijelentette, hogy a törvényjavaslat szövegébe előzetes be toki ütést engedj azou képviselőknek is, akik ebben az ügyben a nemzetközi fórum elé a panaszt benyújtották. Miután a Csiki Magánjavak részére visszaadandó erdőkben az erdészeti ha* lóságok tijabb erdőkitermelést akarnak teljesíteni, Gyárfás Elemér a küliig'y- uiiiíisztériumh02 beadványt nyújtott be ezen merénylet megakadályozása érdekében, amelynek alapján a földművelésügyi minisztérium átiratot kapott olyan értelemben, hogy az erdökitermelést függessze fel mindaddig, amíg a visszaadandó vagyon átadása megtörténhetik, i A nyomorúság tőzsdéje Az adókonoK sarki piaca, ahonnan kiszárítják a nyugdíjasokat íKolozsvár, április 3.) Tőzsde ez bizony, vevőkkel és eladókkal, kereslettel és kínálattal, fel és lemcnő- ■— Inkább le, mint fel — irányzattal és kitermelődtek 32 ügynökök is, mint a jöravaló, rendes börzéken. Az egész csak olyan átmeneti jellegű, jelentéktelen dolognak indult ott a Hunyadi tér sarkán, a pénzügy igazgatóság kapuja előtt. Mikor kiosztották azokat az öiömrival- gással fogadott bonokat a nyugdíjasok között, akik majd kiugrottak a bőrükből, hogy pénzbeli járandóságuk helyett szépen nyomott, finom papirosra rajzolt, akár adófizetésre is használható (de csak az 1931-es adó fizetésére) cédulát kaptak, éppen annyit, amennyi a követelésük, még egy krajcárral se kevesebbet, az egyik odaálit a kapuba, a bonokat kiteregette a. markában s nekikezdett árulni. Eladott, pénzt kapott a papirosért — ez Is lehet — csatlakozott a többi is, ük is lobogtatták a bonokat, megindult a tözsdeélet, megnyílt a nyomorúság tőzsdéje... Mert ml más ez? Itt nem nyereségre megy a dolog, nem meggazdagodásra, nem arról van szó, hogy vettem ennyiért, eladom ennyiért, marad ennyi tiszta — erről később lesz szó, — itt a betevő falatért folyik a vásár, a tülekedés. Ezt forgatják a kezükben a nyugdíjasok a szépen nyomott bonok képében, öreg korukra megtanulják, hogyan kell az értékekkel kereskedni, hogyan lehet izgulni a híreken, amelyek azt mondják, hogy felmegy az árfolyam, az eladási százalék, éppen csak azt kell megszavazzák ott Bukarestben, hogy 1932-re is elismerik a bonokat, mint adófizetési eszközt. Nyugdíjas tagokkal indult a szabad ég alatti tőzsde, az első időkben kizárólag soraikból kikerülőket lehetett a kapu előtt találni. A terep jó volt, sokan szerezték itt be bonszükségletüket, egész szépen mentek az üzletek, ha szép menetelnek lehet azt általában neH.G.Welis Mi lesz holnap? A jövő regénye A nralt és jelen bátor kritikáin, az elkövetkező évszázad izgalmas és megdöbbentő víziója. A magyar kiadás ára csak 114 lej 480 OLDAL! Kát,Héti a Keleti Újság kUáihtvitaüban Claf, ‘Sasén L, Pép u. 6 íz. alatt. Vidékieknek a pina éa 10 le! pesté el&eetes beküldése esetén atonna! ——«—gap.: ciííHidk. vezni, hogy azért a papirosért, amelyért én száz lejt kellett volna kapjak készpénzben, nem elég, hogy a kamatokat elvesztettem, most ötven lejt. kapok s még boldognak kell ebben az esetben lennem, mert jóval kevesebbet is kaphattam volna. Jönnek az ügynökök. A terep tehát jó volt, bevált. így nem lehet csodálkozni azon, hogy rövidesen megjelentek a kapu előtt azok is, akik foglalkozásszerűen dolgoznak a bonokkal, akiknél a „tiszta" a fontos, az ügynökök, a konkurrencia. Megváltozott a helyzet, a törzstagok lassan -lassan elmaradtak s a vezetést, az irányítást ezek a betolakodottak vették át. akikkel, sem kereskedelmi szellemben, sem eladási képességben, amint műnyelven nevezik „dumában", nem tudtak versenyre kelni. Heggel 9 óra felé nyílik meg a tőzsde, Azonnal meg lehet ismerni, hogy melyik első kézből eladó, vagyis nyugdíjas és melyik üzlet után szaglászó, a ..palit" váró ügynök. A nyugdíjas zavarodottan ajánlja „áruját", a másik fajta biztonsággal, nyugodt fellépéssel. Ha valaki megáll a kapu előtt, máris mellette terem egy ügynök. — Parancsol? Mennyire van szüksége? — s akár számolná is már a bonokat. A tehén miatt. Egy öreg nyugdíjas falusi asszonnyal alkuszik. Néhány száz lej ára bonról tárgyalnak. Az asszonynak otthon el akarják vinni a tehenét valami régi adóban, megérdeklödte, felvilágosították, hogy bonnal is fizethet, hát moEt szét kivan nézni, hogy is vesztegetik azokat a papirosokat. — Mennyi adót kell fizessen? 000 lejt? — kérdi n nyugdíjas. Nézze üt van SCO lejnyi bon. ezzel elnitcz- heti s nekem mindössze 800 lejt fizet érte. — Az sok — csóválja fejét az asszony — nekem azt mondták, hogy olcsóbban is adják. — Hiszen igy is 200 lejt keres — biztatja az eladó. Ne gondolkozzon sokat. Kössük meg a boltot. Az asszony már benno lenne, nincs tisztában az árfolyammal, nem tudja, hogy 42—43 százalékért is lehet kapni hónt s nem 60-ért, amennyit tőle kérnek, már elő is venné a zsebkendőt, oldaná ki s számolná az aprót, de megjelenik egy ügynök — a nyugdíjas arca elsötétül, ennek az üzletnek befellegzett — s közbelép: — 800 lejt akar;fizetni? Kn odaadom 250-ért. Az üzlet tényleg megfeneklett, a nyugdija* szotno“ ruan megy arrébb, s közben nem a leghizelgöbbskst gondolhatja az ügynökről. Az asszony most már az ügynöknek pengetné a pénzeket, de azt is eléri végzete, égjük kartársa odafurakszik, leégeti, 210-ért ad 500-at, így megy ez, A nyugdíjasokat nem hagyják az ügynökök érvényesülni. Szegényeknek csak véletlenül sikerül, ha észrevétlenül tudják lebonyolítani az üzletet, eladni valamilyen kisebb összeget egy-egy falusi embernek, csak falusinak, mert a városiak, azok erősen kévését Ígérnek, â kisujjukban van az árfolyam s még •ázon alul se ízégyelnek venni. „Elsősorban én kell megéljek'. Beszélek az egyik hivatásos bo-nügynökkel. Azt hiszi én is üzletfél vagyok. Vesz is, elad is, tehát megegyezünk, hogy a napokban, 30—40 ezer lej névértékű bont adok át.neki 40 százalékért. (Ezúton tudatom, hogy sajnos, nem tehetek eleget ennek). — Miért nem hagyják élni itt a nyugdíjasokat — mondom neki az üzleti tárgyalások után. Miért kellett elfoglalják a piacukat, rávessék magukat a vevőikre? Máshol is el tudnák adni bonjaikat. — En azt nézem elsősorban, hogy magam megéljek. Ez a legjobb eladó hely jelenleg, tehát itt árulok. A nyugdíjasoknak semmi különös joguk nincs arra, hogy csak ök áruljanak itt. — De legalább ne ragadják el az orruk elöl a vevőket! — En hagyom őket alkudni, nem elegyedem bele a dolgukba, — mondja, mintha valami nagylelkűséget gyakorolna — de ők úgyis csak nekünk csinálják az üzletet — Hogy, hogy? — Sokat kérnek. 55--60 százalékot, Knnj.e senki se hajlandó fizetni. Hozzánk jönnek. fb bármilyen összeget adok 42-ért. így nem csoda, ha a zsebükben maradnak â bonok. — Különben nem egy szép mesterség ez. Nem is képzeli az ur, mennyi cigánykodás, mennyi beszéd, mennyi krajcároskodás kell ide. Nem szép és nem is könnyű. En ebből élek, nem tagadom, veszek 40-ért, eladók 42-ért. Ennyit talán lehet keresni? Még beszélne, de észreveszi, hogy a Járda szélén tanácstalanul megáll egy ember. Talán üzletfél? Odasiet: — Parancsol? Milyen összeget? Az úriember nem parancsol. — Nem értem, — jön vissza — mind köveseim a vevő. Az a keveset hagyják a nyugdíjasoknak. Azok végeredményben mégis csak a saját pénzük egy kis hányadát akarják megkapni. Ok termelték ki az ügynökök számára ezt az „iparágat“* mert ha nekik nem maradt volna adós az állam és nem jött volna ki a ,(kitűnő megoldást" jelentő bonokkal, akkor bizony elmaradt volna a nem megvetendő kereset. Legalább a sa ját helyükről ne szorítsák ki őket. Adják vissza nekik a nyomorúság tőzsdéjét; Szász Béla. TAVASZI ÉS NYÁRI szezondivatlapok Paris Succes lei iOS*— Perfection — ... 120 — iris ....................... 135-— Star ... ... ... 160*— Lat Parisienne ... 95 — Smart ............. _. !35'— Tout is Mode — 95*— Stella _____ 100'— Elite ..................125*— Revue Parisienne 335*— La Mode de Paris 85*— Elegances Pratique 70'— Kabát« és kasztümtapok: Costumes Manteaux... ... .......... ...Lei 13V— La Mode pour Manteaux et Tailleurs ... 13Ó*—* Stella Nouveaux Costu i.es et Manteaux 135 — Select Manteax et Costumes ... ... ... ... 220*— Costumes et ManGaux ............. .......... 195'— Gyermekdivatlapok: La Mode Enfantine... »co «»» %éd Lei 115*— Lés Enfants ... ... .........."... ... ... J2Ö*— L’Enfant Elegant (szabásmintával) ...... 310— Stär L’Eafant (szabásmintával) ............. 95*— Ullstein Modell Album (szabásmintával) 40'— Kaphatók a Minerva könyv- és papirkereskedésben Cluj» Regina Maria ucca 1.
