Keleti Ujság, 1934. április (17. évfolyam, 75-96. szám)
1934-04-29 / 96. szám
12 KELETI--ÚJSÁG Uasárnap, J931- április 29 m ferii I L a m A súlyos meghűléses betegségek leg» nagyobb része, mint spanyol nátha ' ..v?? (grippa), influenza, stb. lázas tünetekkel jár. nak. Aspir intabletták a test belsejében dühöngd hőséget a félszmre hajtják. A hat. hatos eredmény jele a gyakran óhajtott izza- dás és mindenek előtt a láz csökkenése. Aa Aspirin-tabbietták egy jobb átversést 'dézsefe elő és az életíontos szerveket fokozottabb tevékenységre ösztönzik. Ezáltal a testben lévő méreganyagokat k i vá I a s ztják. ASPIRIN csak a Bayer- kereszttel eredeti. e £ L U *kr. Ezer budhistaapostol Rómába zarándokol A budhista apostolok gyalog teszik meg az utat Rómába és azután meglátogatják az európai fővárosokat pos lelki fürdő, ügy örülÉ a piros tokáénak, mint a gyermek s mindennap már hajnalban ki volt inosdódva, nehogy egy percet is elveszítsen a szent ünnepből Csak a bárányhusból nem akart enni, hiába kínáltam, erőltettem. — Szegény báránykák! — sóhajtott bánatosan. mikor meglátta a lábasban pirosra kisülve. — Mit vétettek az ártatlanok, hogy ezen a joles napon ig.v pusztítják őket? Majdnem a könnye is kiesett a meghatottságtól. — Mi ütött beléd, hogy ennyire sajnálod? é- kérdeztem kissé megilletődve— Ha mag’ is látta volna az anyjukat, maga is sajnálná!... — Mit beszélsz te? — kíváncsiskodom. — Tudja-e — üti fel a fejét szomorúan Bence — hogy a szegény anyjuk sirva végig kisérte őket a havasból a faluig? — Tízszer is visszahajtottam, de nem tudtam megszabadulni tőle... Mintha tudta volna, hogy mi lesz a sorsuk... Egészen megesett a szivem rajta- Életemben olyan szomorú juhot nem láttam - Ha jól megnézte az ember, még a könnye is | hullott... Majdnem azon a ponton voltam, hogy \ eleresszem a két ártatlan báránkát, de a becsület, becsület ■ ■ ■ ügy volt az egyezség, hogy hús- i vétra behozom a bárányt az urfinak... Érzékeny ember vagyok s nekem is megesett a szivem a szegény anyau. Már nem ízlett a bárány... Fordult ki a falat a számon — Nem tartok többet juhot! — határoztam el. — Azt jól es teszi urfi! — helyeselte Bence ... Hanem ezek a bárányok, a húsvéti bárányok. Súlyos, hagy tragédia az ő sorsuk. Jó volna mozgalmat indítani az érdekükben... Hogy nem jöttek rá idáig maguktól az emberek, mikor ez a félvad, havasi Uz Bence is rájött? ... Mégis: csak mély lelkű, tisztességes, ritka finom ember ez a Bence. — Köszönöm neked Bence ezt a nagy, »asy lelki gyönyörűséget, amit szereztél!... — ragadtam meg lelkesen a kezeit. — Nincs mit! — mondotta együgyiien Bence. — Maradj meg mindenkor ilyennek! — búcsúztam lelkesen tőle. A tavasz teljesen kinyi.lt- Ilyenkor kihúz á napfény, a virág, a zeendülő élet a szobából Az ember lelke tele van himnusszal tőle •. • Gondoltam kisétálok a havasba, hogy lássam az én tiszta lelkű Bence barátomat is Amerre mentem, a réten, uj báránykák rázogatták a farkukat. Elgyönyörködtem bennük és annál inkább vágytam Bence után... Már távolról kiáltottam a kalyibája felé, de nem válaszolt A szemközti oromról meglátott Üdő Márton és leereszkedett hozzám. — Azt kiálthassa! — legyintett a kezével — mert liusvét óta lesem én is, de nem jött haza többet- Ugylátszik megszökött a gazember. Még várok pár napot s ha nem jelentkezik — csendőrkézre adom a bárányok miatt ••• —- Mit beszél Marci bácsi? — rebbenek meg. — Miféle bárányok miatt. — Miféle bárányok miatt? — méltatlankodik a vén Üdő Márton. — Hát nem tudja az urfi? Márciusban az urfi nevenapjára ellopott kettőt s most a húsvéti ünnepekre esrrient kettőt ... a legszebbeket— — Hát nem a mi bárányaink voltak azok? — kérdezem megdöbbenve. — Hiszen hat darab juhot vettünk az ősszel, éppen Marci bácsitól-. Igen sötéten nézett rám Üdő Márton: *— Arról se tud az urfi. hogy egész télen azokat ette az az országos tekergő Uz Bence? Az egekről estem le Üdő Márton meg is sajnált. — Pár hetet szívesen várok a pénzért, ha az urfi meg akarná fizetni a bárányokat - Úgy tudom, hogy mégis csak együtt ették megA szégyen elöntötte az arcomat, inert a vén embernek igaza van A végén még azt is megígérte, hogy a bárány-ügyről nem szól senki- rték Az egész falu rajtam kacagna, ha megtudná ... Amennyire lehetett, siettem is a bárányok árával, csakhogy minél hamarabb feledésbe merüljön az eset... ... Csak tegnap tudtam meg a kántorunktól, hogy Bence a vén Üdő Mártonnal meg volt egyezve s mégis csak a saját bárányaimat fizettették meg velemCsak a tromfot .visszaadhatnám!... (Kóma, április 26.) Az ölök Városban nemsokára igen szakatlan esemény játszódik le. A budhiamus alapítása óta első ízben történik meg', hogy Budha ezer apostola megjelenik Rómában, nyilvánvalóan azza.1 a céllal, hogy valami közeledés jöjjön létre ilymódon a budhizmus és a kathoücizmus között. A Vatikánnak Eangkokból eredő értesülései szerint az ezer apostol Budha Ga^aban, Benâreâ közelében gyűlt össze és innen indult Rómába. A budhista apostolok az utat gyalog teszik meg csupán a folyókon való átkelésnél használnak jármüvet. Az apostolok úgy számítják, hogy egy év alatt megteszik az utat és a zarándoklat tartama alatt alamizsnákból tartják fenn magukat. Mekkában és Jeruzsálemben ugyancsak megjelennek a budhista apostolok, tekintet nélkül arra, hogy esetleg a zsidók meg az arabok barátságtalanul fogadják őket, Rómában a zarándokok budhista prédikációkat akarnak tartani és meg akarják téríteni az európaiakat a vegetérizmushos, azonkívül le szeretnék szoktatni az európaiakat a2 ártatlan állatok húsának fogyasztásáról. Azt hiszik, hogy Mussolini barátságosan fogadja és támogatja törekvéseikben őket. Ezután az ezer budhista apostol meglátogatja a többi európai fővárosokat, majd átmegy Amerikába. A zarándokokat számos nő is kiséri. Az ezer budhista apostol között rendkívül sok magas műveltségű és nagy állású budhista pap is van Kínából, Tibetböl. Sziámból, Indiából, Ceylonból és Byrmából. A zarándoklatot 12 szerzetes, vezeti, ezek közül az egyik régebben a laboréi egyetem tanára volt, a másik pedig újságkiadó Columbiában. A zarándoklat fővezére Jina Samanera tanár, aki mielőtt budhista szerzetes lett volna, rendkívül nagy tekintélyű orvos volt. A zarándokok közül legérdekesebb kétségkívül Loconatha Bhikkhu. E név alatt voltaképpen európai ember rejtőzik és pedig a Newyorkban nevelkedett Salvatore Cioffi nevű olasz, aki Budha müveinek tanulmányozása után kivándorolt Sziámba és ott szerzetes iatt. ■»■na na A finom ruhák tisztítója, ruhafestésnek mestere CzinkEüü
