Keleti Ujság, 1934. április (17. évfolyam, 75-96. szám)

1934-04-29 / 96. szám

íTd p v 1 s e 1 őh á z BUDAPEST V VMM WBA»M t*»W» M Wh, 54JH5#—1827. Fasti map, 1934. április 29. — Ara 4 *«/ Klfiflrci^si árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évTP 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVII. ÉVFOLYAM - 96. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZISZ ENDRE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomd»: Clnj-KoVwev*? Baron L Pop aoca 5. szám. Telefon: 508. — DnMm: Cluj, postafiók 101, szám. Kéziratokat senkinek eea> küld vissza és nem Is őriz meg a merkearifftég. iBâamÂaWffli a A kormánypárt pariameitti bxacollsácva&l akarja megvizsgáltalni Maniuék Skodaszerződését IHadgearu védekezel* a nefnzeli*parasz)párt nevében Mégsem zárják be ma a parlamentet — La ár Ferenc « kisebbségi tanárok nyelvvizsgájáról interpellál* Két esemény Ivet esemény esik egybe. Az egyik: magánese- mény: Marconi most a napokban lett hatvanéves. A másik esemény — egy nép eseménye. De előbb beszéljünk az egyikről. Marconi professzor, a legendás feltaláló, a drótnélküli táviró felfedezésével betetézte a XIX. század technikai haladását. Ez volt a főtalálmá­nya, de ezen a találmányon kívül az ember életét megjavító technikai berendezkedések egész sorát hajtotta végre. Most is dolgozik. Egy hajó fedélze­tén végzi kísérleteit, amelyekről csak annyit mond, hogy meggyőződései szerint nagyobhjelentőségii események lesznek, mint amikor 1897-ben a Bris­tol csatornában feladta első rádiósürgönyét. Hogy min dolgozik, senki sem tudja. Egyelőre kikapcso­lódik a világból; nem érdekli őt az emberiség, amelynek számára dolgozik. Egy hajó fedélzeten van és tenger veszi körül. Önmagának szigetet teremt és ebben van valami jelképes. Marconi találmányait szivesen használják fel háborús célokra is. A szikratávírónak pontosan annyi jelentősége van a békében, mint a háború­ban. De vannak találmányai Marconának — éppen mostanság írnak róla a lapok, amelyek leg­alábbis egyelőre, nem sajátíthatok ki az embergyil­kolás céljaira Az angliai Marconi-miivek most mutatták be Marconi három uj készülékét, ame­lyek kizárólagosan orvosi célokra készültek, Az egyik: elektromos kés, amely mesteri módon úgy vágja ketté a húst, hogy egyetlen csepp vér sem csordul ki. Azt mondják, e kés jelentősége a sebé­szetben felbecsülhetetlen. A másik készülék: uj diatermiás készülék a belső szervek gyógyítására. E készülékkel tetszőleges meleg-mennyiséget lehet besugároztatni a tüdőbe, vagy a gyomorba. A har­madik találmány drótnélküli mikrohullámokkal az emberi és állati testben bujkáló baktériumokat Síi meg. És most beszéljünk a másik eseményről. Má­jus 1-én lép életbe az osztrák korporációs alkot­mány. Ez alkalomból a céhek húszezer képviselője vonul fel nyolc csoportban emblémákkal, zászlók­kal, díszhintókkal, gyalogos és lovas hcroldokkal, történeti festői viseltekben. Mellesleg ötven­ezer gyermeket is kivezényelnek a stadionba, ne­hogy elkéssenek a politikai nevelés előkészítői tanfolyamáról. Ausztriának belügye, hogy milyen kormányzati rendszert tart a maga számára meg­felelőnek. Nem lehetetlen, hogy ez jobb lesz, mint az előbbi. Majd a gyakorlat mutatja meg. De ami­kor Ausztria legalább öt évszázaddal hátra kell menjen, hogy egy rég elfeledett kor kormány­zati rendszerének felelevenítésével öntsön magába életet, önkénytelenül is eszünkbe jut, hogy a poli­tika milyen kevésbé találékony a tudománnyal szemben. A tudomány, lm valami újat akar, min­dig a jövőbe néz. A politika, ha valami újat akar, akkor a múltba néz vissza. Marconi nem veti meg a XIX. századot, amely a technikának a legragyo­góbb százada volt, az-újabb kormányzási elméle­tek pedig valóságos tüzesvassa! irtják ki történe­tünkből azt a századot, amelynek jelszava a de­mokrácia és a liberalizmus'volt. Doll fuss minden­esetre másképp gondolkozik az élet formáiról, mint Marconi, a politikus, mint a tudós. Nem tudjuk mentségnek vegyiik-e, önigazolásnak, vagy rettenetesen lehangoló ténynek: de a technikai haladás nem ál! soha sem arányban az emberi ter­mészet politikai és erkölcsi haladásával, Az em­ber nem változik, ösztönei nem változnak, Marconi emiatt akár a saját feje tetejére is állhat. (Bucureşti, április 28.) Lapzártakor még mindig nines eldöntve, hogy bezárják-e ma a parlamenti ülésszakot? Valószínűleg néhány nappal meghosszabbítják a parlamenti ciklust. mert még több törvényjavaslat ügye var el­intézésre. A kamara üléses A kamara ma délutáni ülésen Dimilru Constantin liberális képviselő szólal fel első­nek és beszédében a Skoda-üggyel, valamint az ezzel kapcsolatos hadfelszerelési kérdéssel foglalkozik. Kérte, hogy ebben az. ügyben par­lamenti ankétet tanítsanak. A kormány nevében Xeni válaszol a fel­szólalásra és bejelenti a kormány csatlakozá­sát a felszólaláshoz. Kijelenti, hogy az ankétra szükség van, mert okvetlen felül kell vizsgálni a had sereg felszerelési rendelések módját, kiilö- nősen pedig azokat a rendelésekéi, melyeket 1930-bm, a Maniu-kormány uralma alatt tet­tek. Ha az ankét után is bűnösöknek látszanak a gyanúsítottak, úgy gondunk lesz rá, hogy elnyerjék büntetésüket — mondotta Xeni. — De ha az ankét a gyanúsítottak ártatlanságát fogja kideríteni, agy gondoskodunk rehabili­tálásukról. Madgearu védi a volt kormányt, Madgearu: En a nemzeti parasztpárt nevé­ben már bejelentettem, hogy szükségesnek tart­juk az ankét megtartását — mondotta. Nem egyezhetünk bele az ügy folytonos elodázásába. A képviselöház ülésén a középiskolai ok­tatás módosításáról szóló törvényjavaslat vi­tája során Anghelescu közoktatásügyi mi­niszter megígérte Laár Ferencnek, a Magyar Párt képviselőjének, hogy nyilatkozatot tesz abban a kérdésben, hogyan értelmezi a tör­vényjavaslatnak a tanárok képesítési vizs­gára vonatkozó rendelkezését A törvényja­vaslat általános vitája véget ért, Anghelescu miniszter azonban adós maradt a felelettel A kamara ma délutáni ülésén Laár Fe­renc emlékestette erre a teljesítetlenül ma­radt ígéretre a kultuszminisztert. Anghelescu: Már megmondtam és most megismétlem, hogy b törvényjavaslatnak a tanárok képesítési vizsgájára vonatkozó ré­sze nem nyer alkalmazást Önökre, mert a magánoktatásról szóló törvény különleges intézkedéseket tartalmaz a kisebbség» intéze­Mi voltunk azok, akik annakidején a hadsereg felszerelésének fontosságát hangoztattuk. Nem egyezhetünk tehát bele abba, hogy a bizalmat­lanság szelleme egyre jobban elterjedjsn a demokratikus alkotmányos parlamentárizniw- sal szemben. Ezután ismer Le lí a hadsereg felszerelésének helyzetét, mielőtt a nemzeti parasztpárt kor­mányra került volna- Napirenden voltak abban az időben a robbanások, tehát okvetlenül szük­ség volt egy újjászervezésre ezen a tárén Beszólt azokról a rendelésekről, melyeket: 1921, 1923—24-ben tettek- Az akkori kormány Kiskapuson és Kudzsirban egy fegyvergyárat akart létesíteni — mondotta — az állam, a Resica és az angliai Wickers-müvek kollaborá- ciójával- Két évet tűztek ki a terv kivitelére, azonban a két év letelte után csupán teóriákban lehetett, valamit látni, de a gyakorlatban sem­mi sem valósult meg Nem történhetett meg a. nagy vállalkozás, mert az államnak nem volt elég tőkéje hozzá A külpolitikai helyzet akkor éppen aggasztó volt, tehát sürgős intézkedést kellett foganatosítani A vezérkarra és a legfel­sőbb katonai tanácsra bíztuk tehát az ügyek szabad intézését és ők a legjobb belátásuk sze­rint eszközölték a fegyverrendeléseket. egy­részt Skodáéktól. másrészt a Schneider cégtől és még egy csehszlovákiai gyártól. Katonai bi­zottságok jártak annak idején külföldön a hely­zet- tanulmányozására és ők ajánlották a szer­ződést elfogadásra Arra is hivatkoztak, hogy szövetséges állammal állunk szemben. tek tanáraira vonatkozólag. — A törvényjavaslatnak többi része azonban önökre is vonatkozik, tehát a jövő­ben önöknek is nyolc osztályos líceumaik lesznek. A törvényjavaslat 153. szakasza ér­telmében azok a kisebbségi tanárok, akik am nakidején nyelvvizsgát tettek, de az inspek­torok megállópitásq szerint a hivatalos nyel­vet még sem bírják kielégítő módon, augusz­tus hónap folyamán újabb vizsgát tehetnek, ha vizsgájuk sikerül, tovább taníthatnak, ha pedig elbuknak a nyelvvizsgán, elveszítik működési engedélyüket­Laár Ferenc a törvényjavaslat szaka­szonkénti vitájánál rámutatott arra, hogy a javaslat többi intézkedése és a miniszter nyi­latkozata ellentétben áll a magánoktatásról szóló törvénnyel, amelynek értelmében a ki­sebbségi iskolák tanárai a román nyelv est Anghelescu kijelentette, hogy ragaszkodik a tanárok román nyelvvizsgájához

Next

/
Thumbnails
Contents