Keleti Ujság, 1934. április (17. évfolyam, 75-96. szám)

1934-04-28 / 95. szám

»Ei €? i ö t i 2 BUDAPEST V. «wm Ws«* #iawa fr fcnmerw Wo. #435*—1WT, Szom&ai, 1934, április 28. —* ,4r** 3 előfizetési árak belföldön; Egész évre 800, félévre 400. negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZA.GOS MAGYARPARTI LAP XVÜ ÉVFOLYAM - 95. SZÁM. Felelt« szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cloj-Kolozsvár, Baron L. Pop ucca 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem Is őriz meg a szerkesztőség. Sínfalva és a védők Két Ítélet hangzott el mostanig Sinfalvával kapcsolatban. Mind a kettő felmentő. Sorban elő­ször azt a magyar újságírót mentették fel, aki megirta és megfelelő kommentárral kisérte a sin- falvai eseményeket, — ezt az Ítéletet a második birói fórum, a nagyváradi királyi tábla hozta, első fokon a törvényszék elitélte Dénes Sándor szatmári szerkesztőt — most pedig a tordai tör­vényszék azokat a falusi embereket mentette fel, akik saját bevallásuk szerint is jelen voltak a rom­bolásoknál, de hogy részt is vettek volna azokban, bebizonyítani nem sikerült. Hogy a királyi tábla milyen álláspontot fog elfoglalni ebben a kérdés­ben, az a jövő titka. A birói Ítéletekhez nem szólunk hozzá. Bízunk az igazságszolgáltatás pártatlanságában, ami, mint annyi sokszor, bizonyára ebben az esetben is, ki fogja elégíteni a közvéleményt. Ellenben volna néhány szavunk a tordai tárgyaláson szerepet játszó védői kar állásfoglalásához. A védelem jo- ga nagyon széleskörű. A védőnek nemcsak joga, de kötelessége is, hogy minden eszközt és lehető­séget felhasználjon a vádlottak védelmében. A védő jogának is megvannak azok a határai, ame­lyeket túllépni semmi körülmények között nem szabad. A védő hívatkozhatik ténykörülményekre, hivatkozhatik a másik oldalon bemutatott bizonyí­tási eljárás hiányosságaira, hivatkozhatik alibire, hivatkozhatik a vádlott tagadására, amivel szem­ben a vád kötelessége a bizonyítás, de mint a bűn- tétlenséget kizáró okra nem hivatkozhatik a haza­fias haragra, a nemzeti felbuzdulásra, főleg azok­kal szemben nem, akik ezeket az érzéseket ki sem hívták, akiknek a bünük mindössze az volt, hogy más nyelvű és más nemzetiségű állampolgárai'en­nek az országnak. Másképpen állna a dolog, hogyha a sinfalvai magyarok az emlékezetes vasárnap délután felke­rekedtek volna, elmennek arra a vasúti állomásra, almi a sinfalvai kirándulásban résztvett falusiak leszállónak és ott provokatív fellépéssel beleköt­nek a hazafias gyűlés hazafelé tartó hallgatóságá­ba és ilyen módon okot szolgáltatnak nemcsak az ellenséges magatartásra, hanem a méltó harag su­gallta támadó fellépésre is. A sinfalviak azonban gyanútlanul töltötték apró házacskáikban a csen­des vasárnap délutánt, nem is gondoltak politi­kára, végezték házi foglalatosságaikat, aki az egész heti munkában elfáradt, lepihent, leányok és legények falusi szokás szerint a községháza előtt gyülekeztek, vidáman eltréfálkoztak s arra gon­dolhattak, hogy a szegénység és a gondok köze­pette jó dolog egy ilyen békés és nyugodt vasár­napi szieszta. Velük szemben tehát; ezekkel a so­vány kenyerüket megkeresni csak nehezen tudó, sohasem politizáló, reggeltől estig munkában gör­nyedő, földhözragadt nincstelen parasztokkal szemben igazán mindennek helye lehet, csak a ha­zafias harag felbuzdulásának nem. Magyar pa-1 raszt és román paraszt sohasem intézte.a nagy politikát és annak sem ők az okai, ha akadnak lel­kiismeretlen bujtogatók, akik alkalomadtán elhi­tetik velük az ellenkezőt. Ügyvéd urak, védő urak! ‘Az önök különös védelmi haditervének egyszerű a meghatározása. Semmi más ez, mint közönséges demagógia. A ha­zafias érzés nagy és szent dolog Mi igazán meg ■tudjuk érteni ennek a létjogosultságát. De a ha- tafiasságot ürügynek felhasználni, ezzel érvelni tények bizonyítása helyett, bizony a hangulatkel­tésnek nagyon alantas formája. És éppen ahaza- tés fajszeretet érzésének tisztelete készlet arra »bennünket, hogy tiltakozzunk ellene. BARTHOU és BENES a Duna*medlence Ixércfésérő! is tárgyaltak és legközelebb Rómába utazna Ic Az angol-olasz leszerelési javaslat leérd ősében Cseh­ország osztja Franciaország elutasító álláspontját Musanov abfsan összegezte az európai fővárosokban feli láfoga* fását, bogy minden európai kormányfő őszintén óthajlja a békét (Kolozsvár, április 27.) Prágából jelentik: A külföldi sajtó megállapítja, hogy Barthou prágai fogadtatása s/.ivelyesebb és elért ered­ményei kézzelfoghatóbbak voltak, mint Varsó­ban. Amikor a francia külügyminiszter Prágá­ba érkezett, a pályaudvaron olyan ünnepélye­sen fogadták, amire Prágában hosszú ideig nem volt példa. Dacára a nagy felhőszakadás­nak, a cseh főváros , ,-cái f ketéllettek a tömeg- • töl. Barthou a délelőtt folyamán mennydör- dés és villámlás között koszoruzta meg a név­telen katona sírját. Azután Masarykhoz ment, akivel hosszas tárgyalásokat folytatott. Dél­ben Barthou tiszteletére diszebéd volt, amelyen Benes nagy pohárköszöntőt mondott. Hangoz­tatta, hogy a két ország között elválaszthatat­lan a szövetség. — Azt mondják egyesek, — mondotta Be­nes, — hogy az egyik oldalon hegemónia, a másik oldalon pedig vazalusság áll fenn. Min­dig nevetnem kell, amikor ez hallom. Francia­ország és Csehország érdekei teljesen azonosai: és ezért minden kérdésben meg kell egyezniük. Hasonló értelemben beszélt Barthou külügy­miniszter is. Barthou és Benes mindenben egyet« értenek. A délután folyamán kommünikét adtak ki, amely hangoztatja, hogy a két külügyminisz­ter minden kérdésben egyetért egymással. Politikai lapvélemények szerint a tárgyalások a római egyességre is vonatkoznak. Egyes la­pok úgy tudják, hogy Csehország már nem til­takozik a Habsburgok visszatérése ellen oly mereven, mbit eddig. Ugyancsak tudni vélik, hogy nemcsak Barthou utazik el Rómába, de a legközelebb Benes is. Benesnek különben az a terve, hogy kereskedelmi delegátust küld Ró­mába, Budapestre és Bécsbe és ezáltal siettetni akarja a Duna-medence kérdésének gyors és kielégítő megoldását. Szovjetoroszország népszövetségi tagsága Az angol lapok foglalkoznak Barthou kül­földi utazásaival és megállapítják,- hogy mig Franciaország álláspontját a szövetséges álla­mok közül sem Lengyelország, sem Románia és Jugoszlávia nem követik fenntartás nélkül, sőt ellenvéleménye van Belgiumnak is, addig Csehország teljesen Franciaország álláspont­ján van, mert biztonsági követelményei telje­sen fedik egymást. Barthou német-ellenes fron­tot akart létesíteni Genfben, de e tervével ma­gára maradt. Az egyes államoknak az az állás­pontja, hogy nem kívánatos a leszerelés kér­désében különböző blokkra szétszakítani Euró­pát. Ami Barthounak Lengyelországgal való tárgyalásait illeti, Lengyelország hangoztatta, hogy kitart a szövetség mellett, de azt akarja, hogy egyenlő félként kezeljék. Lengyelország csupán abban az esetben hajlandó a maga ré­széről is elősegíteni a szovjet belépését a Nép- szövetségbe, ha ugyanakkor Németország is visszatér. A leszerelési konferencia összehívása elé most már nagy reménységgel néznek. Az angol-olasz javaslat. Az angol-olasz álláspont lényegesen köze­ledett egymáshoz és ezt az álláspontot Cseh­ország kivételével, amely kimondottan francia álláspontot foglal el, a többi kisantant államok és Lengyelország is magukévá tették, A le­szerelési nagybizottság ezek szerint május 29-én ül össze Genfben és főtárgypontja az angol javaslat fölötti szavazás. Brüsszeli jelentés szerint Suvich tárgyalá­sokat folytatott a belga kormánnyal a leszere­lés kérdésében. A brüsszeli jelentések is han­goztatják, hogy a belga kormány nem utasítja vissza az angol-olasz javaslatot, Musanov megindokolja, hogy Bulgária miért nem irta alá a balkáni paktumot.- A harmadik jelentős diplomáciai látoga­tás, amint tegnapi számunkban is közöltük, Budapesten volt, ahol Musanov folytatott tár­gyalásokat a magyar miniszterelnökkel. A tár­gyalások a két miniszterelnök között Kánya külügyminiszter bevonásával tegnap egész nap folytak. Este a miniszter Jnökségen fogadtatás volt, amelyen Gömbös miniszterelnök tartott pohárköszöntőt. A kiadott kommüniké szerint a magyar és a bolgár kormány álláspontja mindenben tökéletesen fedi egymást, Musanov ma délelőtt 10 órakor nyilatkozott a sajtónak és hangoztatta Bulgária két alap­vető tételét. Az egyik, hogy igazságos legyen a béke, a másik pedig, hogy az igazságot békés eszközökkel valósítsák meg. Musanov elmon­dotta, hogy Bulgária azért nem csatlakozott a balkáni paktumhoz, mert ez számára a nép- szövetségi egyezmény 10 szakaszának feladd sát jelentené. A bolgár miniszterelnök elmon­dotta. hogy bejárta Európa fővárosait és min­denütt azt a meggyőződést szerezte, hogy Európa kormányfői komolyan és őszintén akar­ják a békét. Miután Bulgáriának is az az állás­pontja, hogy elősegitse az európai béketörek véseket, magától értetődően szívesen kapcsoló dik bele ezekbe a nemzetközi munkálatokba. Végül Musanov megköszönte a magyar sajtó­nak a szeretetet, amelyet Bulgáriával szemben tanúsított és hangoztatta, hogy a budapesti tárgyalásokon komoly lépések történtek a két ország közötti gazdasági viszony elmélyítésére. Musanov tegnap éjjel hagyta el a magyar fővárost és visszautazott Szófiába.

Next

/
Thumbnails
Contents