Keleti Ujság, 1934. április (17. évfolyam, 75-96. szám)
1934-04-27 / 94. szám
Péntek, 193i. április 27. Rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák nyugdija Szeptember 9-ig még meg lebet folyamodni a nyagdijjogosuSSság elismerését (Kolozsvár, április 26) A Monitorul Oficial 1932- évi szeptember 10-i 212- számában kihirdetett törvény 33- cikke értelmében mindazok a rokkantak, özvegyek és árvák, akik még nem kérték nyugdijukat a folyó év szeptember 9-ig terjedő határidő alatt jelentkezhetnek a nyug dijjogosultság elismerése végett Ugyanez a jog megilleti a háborúban eltűntek utódait is. A jelentkezőknek okmánnyal kell igazolniok, hogy 1930- év julius hó 15-e előtt, bármikor a román állam bármely intézményénél és bármilyen formában a nyugdíjra jogosító okok meg állapítását kérvényezték, ha a kérvény iktatva volt A Magyar Párt községi szervezeteinek elnökei, az érdekeltek érdekében járnak el, ha a községekben számba veszik mindazokat, akiket ezek a rendelkezések érintenek és értesítik őket, hogy törvény szerint megillető jogaikat a fenti határidő alatt, vegyék igénybe, mert különben többé azokat nem érvényesíthetik Az említett törvény még a következő fontosabb rendelkezéseket tartalmazza: Gyermektelen nős rokkantaknak, vagy olyan hadiözvegyeknek, akiknek három kiskorú gyermekük van, az aiapnyugdij. 25 száza lékát. kitevő többletre van igényük, ha pedig a gyermekek száma, háromnál több, akkor minden kiskorú gyermek után 15 százalék többlet illeti meg- Azok a badinyugdijasok pedig, akik szegény és keresetképtelen szülőket, tartanak el, az aiapnyugdij egynegyed részét kitevő többletet kérhetnek (8 cikk) A nyugdíj módosítható, ha a családi állapotban változás áll be (8- cikk)Ha az elhalt rokkantaknak utódai nincsenek, de szegény és keresetképtelen szülőik varinak életben, akkor az utóbbiak az elhaltat megillető nyugdíj felét igényelhetik (23 cikk)- A háborúban, vagy háborús körülmények között eltűnt katonáknak, akik a leszerelésig nem adtak életjelt magukról, özvegyei, gyermekei és szülői olyan nyugdijt igényelhetnek, mint halál esetében (25. cikk). A nyugdíjjogosult elhalálozása esetén községekben 2 havi és városokban 3 havi nyugdíj illetménynek megfelelő temetkezési segélyt engedélyez a (örvény (28- cikk)Hadinyugdijakra vonatkozó mindennemű kérések, vagy okmányok bélyeg- és illctékmen lesek (36- cikk)Ezek a rendelkezések mindazon katonákra is kiterjednek, akik jelenleg román állampolgárok, ha az osztrák-magyar hadseregben, vagy a magyar honvédségben szolgáltak is (39 cikk). Mindazok, akik a rokkantságukat, illetve nyugdíjjogosultságukat, igazoló okmányaikat elveszítették, azoknak a megsemmisítésére irányuló hirdetéseiket a hivatalos lap díjtalanul köteles közzétenni (45- cikk)A törvény 100 százalékos rokkantak havi illetményét községekben 1250 lejben, városokban pedig 2500 lejben állapítja meg 1932 jan- 1-ét véve tekintetbe és elrendeli,, hogy a felemelt illetmények 1936- évig az állami költségvetésbe teljes összegükben beállittassanak (G. és 44. cikkek)KORUNK SZAVA legújabb számának tartalmából: Akik visszaélnek a Quadragesitno Annoval. — Minek építeni V Alamizsnát nem adok. Német veszedelem. Nemzetközi nácionálisták. — Aradi Zsolt: Azok a régi jóidők. A. K.: Az ujjnélkiili piisoök. Kárpáti Pál: Az öngyilkosok társadalma A Dzsungelból — Aki a forradalmat csinálja. A svájci válságról, stb.. sib Azonkívül üzenetek. Könyv- és világszemle A lap ára 12 tej. Előfizetéseket egy évre 300 — Megrendelhető a „MINERVA«-nál Cluj —Kolozsvár. Regina Maria ucca 1. szám ţ*' Ff F T* ■ f 1' T X í, A M agyar ÍPárI icră falcát! az állatni Jövedelmeit beiiaifásának törvényéről Cüál Miklós képviselő emberségei és kíméletei kért a kormánytól az adófizetőkkel szemben (Bukarest, április 26) Dr. Gál Miklós, a Magyar Párt képviselője a közadók módjára behajtandó állami jövedelmek bevételezéséről szóló törvényjavaslat vitája során a következő beszédet mondotta: — Az áliam fizetéseit csak akkor teljesítheti, ha követelései is pontosan befolynak Az államkövetélések befolyását. a közadók beszedésére vonatkozó törvény szabályozza és biztosítja- Ilyen törvényt 1929 óta. a törvónyhozötestületek már hármat szavaztak meg és ez a javaslat már a negyedik Az állami bevételek azonban még sem folynak be pontosan és ezután sem fognak befolyni, mindaddig, mig az államkincstár nem segít radikálisan azon a rendszeren, amely mellett közegei egyes vidékeken az adófizetők teherbiróképességét messze meghaladó közterheket rónak ki Elismerem, hogy az 1933 évi adóbeszedési és behajtási törvény valamivel emberségesebb volt, mint a korábbi törvények, de a közjövedelmek behajtási módszere általánosságban még mindig oly kegyetlen és gyakran úgy alkalmazzák, hogy az adófizetők kiirtását vonja maga után, pedig az államkincstárnak éppen arra kell törekednie, hogy az adófizetőket kitenyéssze— Mit látunk a gyakorlatban? Tordán és a környékén például elindulnak az adóhivatal szekerei megfelelő rendőri kisérettél és kiszedik az üzletekből az árut. a lakásokból a bútorokat,! sőt sokszor még az utolsó párnát is a szerencsétlen adófizető feje alól. Igen gyakran a mesterség folytatásához szükséges eszközöket is elviszik, bár a törvény ezt szigorúan tiltja- Az adófizető azonban hiába megy panasszal a pénzügyigazgatóhoz, ott csak elutasítást kap. A pénzügyigazgató érdemrenddel tünteti ki azt a perceptori, aki ilyen ügyesen be tudja hajtani az adót. — Az, ahogyan a behajtóközegek a jelenben alkalmazzák a 15- szakasz rendelkezéseit (a most életben lévő törvény 21. szakasza), midőn a közegek kénye-kedvére van bízva, hogy a lefoglalt tárgyakat a tulajdonosnál hagyja-e, vagy elszállítja, egyenesen zsarolásnak minősíthető. Az adófizetőknek az ingóságok elszállításával nagy kárt okoz a kincstár, mert a tárgyak a szállítás következtében nagyon megrongálódnak- Ez a behajtási módszer embertelen és megalázó európai államkincstár méltóságára Constantinescu pénzügyi államtitkár köz- bekiá'it: — Válaszolni fogok Önnek erre a kitételre! Gál Miklós: Azt javasolom, hogy senkinek a lefoglalt ingósága ne legyen elvihető, legalábbis az első árverés foganatosításának sikertelen megkísérlése utánig■ — A javaslat 38—42. szakasza a telekkönyvi rendtartás törvényének területén teljesen al- kalmazhatatlan- Nézetem szerint a törvény szövegébe csak az vehető fel, hogy az ingatlan árverésének elrendelésére vonatkozólag a ki sebbségi területeken érvényben lévő szabályok alkalmazandók. — Úgy a most érvényben lévő törvény 52. szakasza, mint a tárgyalás alatt álló 46- szakasz előírja, hogy a fellebbezést benyújtó adózónak letétbe kell helyeznie azt az összeget, melyet rajta be akarnak hajtani Ez is erkölcstelen és az adózók személyét semmibe sem vevő intézkedés. — A fellebbezés amúgy sem függeszti fel a végrehajtást, tehát semmi kára nein származik a kincstárnak abból, ha az adófizető minden pénzletétel nélkül élhet jogorvoslattal— A felsoroltak azok a rendelkezések, melyek a javaslatban sértik az adófizetők érdekeit. Éppen ezért, ha a kérelmünk és kívánságunk szerint nem módosítják a törvényjavaslatot, az Országos Magyar Párt azt nem fogadja el és nem szavazza meg.
