Keleti Ujság, 1934. április (17. évfolyam, 75-96. szám)

1934-04-04 / 76. szám

Kérv* Cbás BUDAPEST' V t se*«** pUHM ’ B tfl MV Wa. S4.2M—W2T Szerda, 1934• április 4, — 4r« 3 *e/ Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400. negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 60, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. (AGbF '■* vGYARPARTI LAP II. ÉVFOLYAM - 76. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj-Kolozsvár, Baron L. Pop ucca 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem Is őriz meg a szerkesztőség. Éjjeli üléseim végeznek a konverzióval \ Magyar Part nevében Wilier József tiltakozást jelentett be az igazságtalanságok ellen Megszavazzuk, de nem végleges a megoldás (Bukarest, április 3.) A konverzió parla­menti vitája megkezdődött s a délelőtt kezdő­dött kamarai ülés a késő esti órákban még tart. Valószinünek tartják, hogy a kormány ma éjfélig, esetleg hajráiig tartó ülésen megsza­vaztatja a konverziót, úgyhogy az holnap már a szenátus elé kerülhet. A pártok nevében Miilea Aurél Argetoianu-párti elhibázott- nak tartja a javaslatot, amely a városi adósok sorsával nem törődik, favorizálja a külföldie­ket és nem intézi el a problémákat. A javas­latot nem szavazza meg. Potárca nemzeti-parasztpárti megállapít­ja. hogy minden törekvés dacára, amely oda­irányult, hogy ez a javaslat legyen az utolsó a mezőgazdasági adósságok problémájának megoldására, most sem sikerült a megoldás. A kormány nem vette tekintetbe, hogy 4—5. év alatt milyen jelentékenyen változtak az érté­kelések- 1929-ben egy hold föld értéke 30 ezer lej volt. ma 5—6 ezer lej. Ez azt jelenti, hogy a földet terhelő adósság ugyanilyen arányban emelkedett. Ugyanez a helyzet a városi ingat­lanoknál, a részvényeknél, amelyeknél mind nagyarányú értékcsökkenés tapasztalható- Részvények, amelyeknek értéke azelőtt kétezer lej volt, ma 100—200 lejes árfolyamon cserél­nek gazdát. A városi lakosság bevételei csök­kentek. a fizetéseket redukálták, az egész vona­lon mindenkinek a jövedelme kisebb lett, miért nem csökkentik ennek a városi lakosnak is az adósságát? Nemcsak a tőke hasznát szabad nézni. Az államnak oda kell állania a hitelező és adós közé. A mezőgazdasági konverzió sem elégíti ki. Többségben vannak azok, akiknek 5 holdnál kevesebbjük van. Mindenkinek meg kell hagyni a létminimumot, csak az azon felüli birtokot legyen szabad elvenni. 15 évig az adósok fölött volt lebegni a hitelezők Damokles-kardja, ez nem hoz megnyugvást, hanem állandó nyugtalanságot. A törvéns^javaslatot nem szavazza meg. lunian beszél ezután és a radikális paraszt- párt nevében visszautasítja a javaslatot. Mi­után csak a lakosság egy részének adósságait konvertálják, csak a káosz fog fokozódni. Ki­fogásolja. hogy nem vették figyelembe a módo­sításokat, amelyekkel javítani igyekeztek a törvényen. Széleskörű, falusi és városi konver­ziót hirdet, teljes átértékelésével az összes adós­ságoknak. Gyárfás Elemér a lakbértör­vény meghosszabbítása ellen ’A szenátusban a lakbértörvény meghosz- szabbitását elrendelő törvényjavaslat vitája során dr- Gyárfás Elemér tartott nagy beszé­det, melyben rámutatott arra, hogy a Magyar Párt eddig nem tartotta szükségesnek ebbe a kérdésbe beavatkozni, tekintve, hogy a párt- hivek között eddig úgy háztulajdonos, mint lakó volt olyan, akiknek az érdekeit a párt minden körülmények között megakarta védel­mezni. Ma az ország minden részében meg­felelő számü üres lakás van a fokozott mérték­ben haladó építkezések következtében cs éppen ezért a törvény meghosszabbítására ma mar semmi szükség nincsen. A törvény csak egyetlen kategóriát favorizál, a tisztviselő osztályt és ezeknek ma már nincs szükségük az állam védelm*' - ebben a tekin­tetben. mert ezek a termelő osztállyal szem­ben ma határozottan előnyösebb helyzetben vannak. Fizetéseiket rendesen kapják, tehát semmi szükség sincs arra, hogy a tulajdonosok kárára a házbérszerződéseket újból meghosz- szabbitsák. Három évvel ezelőtt lakbérkülön- bözet megfizetését a pénzügyminiszter vállalta, hogy ne károsodjanak a tulajdonosok se, de eddig még ebből az összegből az érde­keltek egy lejt sem kaptak. Én magam is számtalan esetben interveniáltam a pénzügyminisztériumban, de még adóbonok­kal sem voltak hajlandók honorálni ezt a vállalt kötelezettséget, holott ezen összeg fede­zésére a háztulajdonosokra adót is róttak ki, tehát saját maguk fizették be a nekik járó összeget és számtalan esetben a folyósítás még sem történt meg. Éppen ezekből az okokból ki­folyólag mi csak azon kategóriák szerződésé­nek meghosszabbításához járultunk hozzá, akiknek évi fizetése nem haladja meg a 60 ezer lejt. Ilyen részletes intézkedést azonban a javaslat nem tartalmaz és ezért kijelentem, hogy a Ma­gyar Párt a javaslathoz nem járul hozzá, azt nem szavazza meg. Az ingatlannélküli adó« sok ötévi törlesztése Kedden délelőtt a kamarában összeült a mi- niszterközi bizottság, amely a konverziós javaslat 70. és 73. szakaszainak módosítását határozta el, A 70. szakasz a váltóperekről, a 73. a végrehajtási utasításról szól. Azokra az adósokra, akik nem ingatlantulaj­donosok a következő szakaszt vették be a javas­latba: Mindazon mezőgazdasági és városi adósok., akik nem merítenék ki a törvény első és 30. szaka­szában megállapított kritériumokat, 1931 decem­ber 18-ig csinált tartozásaikat teljes egészükben, ötéves terminuson belül, egyenlő részletekben fog­ják kifizetni, a Banca Naţionala által megállapí­tott hivatalos kamatot fizetve. Az első részlet 1934 november 15-én esedékes. Valamely részlet nem­fizetése esetén a hitelező végrehajthatja adósát. Ez a rendelkezés vonatkozik kereskedők és iparo­sok nem kereskedelmi tartozásaira is, amennyiben akár mezőgazdasági, akár városi ingatlan fölött nem rendelkeznek. Az első felszólalók A kamara ülésén Argetoianu szólalt fel. A konverziós javaslatot hiányosnak találja. Szükség lenne az alkotmány módosítására, jelenti Id, kü­lönben Duca is ezen a véleményen volt. Tatarescu: Bizonyitéka, hogy Duca nem akart alkotmányreviziót egy általa aláirt utolsó kor­mányzási program. <5 csak minél szélesebbkorü konverziót kívánt. Argetoianu ezután a Skoda-ügyre tért ki, mire Tatarescu miniszterelnök kijelenti, hogy az ügy a semmitőszék előtt fekszik és azután ez ira­tokat a kamara elé hozzák, hol bizottságot külde­nek majd ki az ügy tanulmányozására. Prelipceanu euzista szólt hozzá a konverziós törvényjavaslathoz. Véleménye szerint a háború után a politikai pártok nem fordítottak elég figyelmet a parasztságra, A parasztság az adók és az ipar nyomása alatt szenved. Lám, hova jutot­tunk ! — A parlamentbe — szólt közbe egy hang, derültséget kedve. A Magyar Párt nevében Wilier József a Magyar Párt nevé­ben szólal fel, beszédében kimutatja, hogy bár nagy haladást jelent az eddigiekhez ké­pest a mostani konverziós törvénytervezet, de alapjában véve igazságtalan, mert nem terjesztik ki az adósoknak Be kell vallani, hogy tétlenül szükségessé a pénzegység értékének s ha ez így áll, akkor minden rétegére. a konverziót elkerülhe­a csökkenése tette nem lehet az adósok egyes kategóriáit a nyo­morba taszítani. A mezőgazdasági adóssá­gok konverziója most jó útra terelődött, de egyéb osztályokkal szemben túlsá­gos a szükkebliiség. A Magyar Párt mélyen sajnálja, hogy a kisiparos, kiskereskedő és lateiner osztály számára nem sikerült kiterjesztetni a tör­vény előnyeit, pedig, ha van nyomor az országban, ezek az osztályok panaszolhatnak a leg­több joggal. Kijelentette, hogy a Magyar Párt megsza­vazza ugyan a konverziót, de azzal a hozzá- f iizéssel. hogy általánosnak kellett volna len nie és mivel nem terjesztették ki mindenkire, nem tekinthető végleges megoldásnak. Néhány mandátum A tegnap megtartott időközi választások a kö­vetkező eredményekkel végződtek: Ilfov megyében a Duca halálával megürese­dett kamarai mandátumra választottak s Dinu Bratianu, a liberálispárt elnöke került ki győz­tesnek, Lupuval szemben. A többi megyében a következők nyertek szé­nát őri mandátumot: Argesben Motanu liberális, Krassóban Mironescu nemzeti-parasztpárti, Hotin megyében Pantelimon nemzeti-parasztpárti, Há­nyadban Teodoreseu . miniszter. Ezekben a me­gyékben a községi tanácsosok választották meg a felsoroltakat szenátoroknak. Soroca megyében ál­talános rendes választás során Juliit Mámiuanu euzista került be szenátornak.

Next

/
Thumbnails
Contents