Keleti Ujság, 1934. április (17. évfolyam, 75-96. szám)
1934-04-26 / 93. szám
ft (BUDAPEST, április 25.) Gondolom, Schänder és Wellişch a cég neve, már tudniillik a bécsi librettó-gyáros cégé, mely gróf Sándor Móric, a bravúros magyar lovashuszár kalandjain és históriáján elmerengve Kálmán Imre szövegkönyvét kiszabta, megvarrta és házhoz száUitotta. Mária Terézia kora, Metternich, Sedlnitzky és az ö rendőrkopói, az elnyomott magyarok odahaza, ezer keserűségükkel, tenger panaszukkal és a császárvárosban állomásozó hetes huszárezred tisztikarában Sándor Móric gróf, a daliás magyar huszár, aki a Práterben egyszerűen átugratja a királynő hintáját, aki a pozsonyi küldöttség kérvényével az udvari karusszel alkalmából egyenesen fellovagol a királynő elé, amellett még szerelmes is, sőt egyenesen Metternich leányába, a kökényszemü, álmodozó, galamblelkü hercegkisasszonyba szerelmes! Mi ez, ha nem operett- mese1! Persze attól függ, hogy van megcsinálva... Nos, Schanzer és Wellisch urék szabályszerűen, receptre csinálták. Úgy, ahogy a régi, úgynevezett nagy operettek készültek. Nincs benne semmi, ami uj volna, nem köt le semmi, ami meglepetésszerűen hatna, egyik percről a másikra tudjuk, hogy minek kell következni és örülünk, (már aki örül) hogy valóban bekövetkezik... Tessék elképzelni, a humor, az operetthumor a darabban az, hogy a komikusok hülyék! Húsz esztendővel ezelőtt is igy volt, húsz esztendővel ezelőtt ennek igy kellett lenni, de ma már... bocsássanak meg a szövegíró urak... valahogyan túl vagyunk ezen a sáblónon, valamivel igényesebb lett a közönség és követelőzőbb a színpad! Akkor is, ha operettszinpadt ...És mégis, mégis, a két esztendő előtti bécsi kudarc ellenére, a három, vagy négy hónap előtti szegedi kudarc ellenére, megtörtént a csoda, az a csoda, amire senki nem számított, talán csak Kálmán Imre személyesen, hogy tudniillik az ördöglovas a Király Színház előadásában döntő sikert aratott! Az a főpróba és az a premier, mely lezajlott, Kálmán Imre mennybemenetele volt, tegyük hozzá, nem egészen érdemtelenül! Persze az érdéin nem egyedül az övé övé a muzsika, mely nem több és nem kevesebb a régi Kálmán muzsikáknál, ami előnye és hátKUETttljsxa ——B ITWIIimi'll I1ILI.JJ1.I1 ránya is. Kálmán Imre hü maradt önmagához, ö ma is úgy komponál, mint húsz esztendővei ezelőtt, a legjobb idejében. Az ördöglovas minden taktusa magán viseli a kálmánimrei címet és jelléget, azt a címet, mely a világhírnévvel jár és azt a jelleget, hogy kulturált, magyaros, az egyik pillanatban szivet-lelket andalító, a másikban tüzes, ropogós, egészen a Rákóczi- mars főmotivumának átkomponálásáig! Külön előnye és külön nyeresége, hogy Kálmán Imre immár világhírűvé vált, sőt az utolsó évek egyik legnépszerűbb slágereként ismert tangóját is beleillesztette, azaz átillesztette a Mont- martrei ibólyából az ördöglovásba. Ezt a tangót a Montmartrei ibolyába,n Alpár Gitta énekelte annak idején, most a Király Színházban Szűcs László énekeli! Szűcs László... Külön örömöm, hogy róla irhatok, hiszen úgy tudom, Erdély adta Budapestnek. Tulajdonképpeyi Szűcs Lászlóval kellett volna kezdeni a beszámolót. Ha az Ördöglovas pesti bemutatója Kálmán Imre mennybemenetele, akkor Szűcs László az az angyal, az a csodatevő angyal, alti a dal szárnyain leszállt az égből, hogy magával vigye és felrepitse a mennyek országába a komponistát, az operettet, az előadást, mindent, mindent, külön-külön és együttvéve, ami az ördöglovasban van! Ha hasonlattal kell élnünk, akkor mondjuk azt, hogy Szűcs László a magyar Tauber Richard, a magyar Jan Kiepura! A legszebb, legangyalibb, legédesebb Urai tenor, melyet az utolsó évtizedekben magyar színpadon hallottunk. Amellett színész, jó megjelenés, elegáns, diszkrét játék, természetes közvetlenség és — ismételjük — olyan hang, amelyet csak csodálni szabad és hálát kell adni az Istennek, hogy megint történt valami a pesti színházi fronton, ami kiemelkedik a hétköznapok szürkeségéből és remegve kell arra gondolni, hogy ezt a csodát, ezt 7 Szűcs Lászlót is elviszik, mint ahogy elvitték Németh Máriát, Alpár Gittát, Anday Piroskát, Pataky Kálmánt! A Király Színház áldozatkészsége nem ismert határt. A Király Színház legszebb Beöthy László korabeli napjaira emlékeztető volt az előadás, a legapróbb részletekig terjedő gonddal, szeretettel elhalmozva! Tihanyi Vilmos, a reifdező ragaszkodott a régi stílushoz, Csütörtök, 193í- április 26amit a mü egyenesen megkövetelt! Rátkay Márton, az öreg Latabár, Horti Sándor szinten ragaszkodtak a régi stílushoz, amit szerepük megkövetel. És két ifjú színésznő, névszerint Padi Erzsi és Örkényi Franci szintén ragaszkodott tőlük telhetőleg a régi stílushoz, már tudniillik abban az értelemben, hogy a Király Színház régi nagy primadonnáit és szubretleit próbálták utánozni, anélkül azonban, hogy a régieket el tudták volna feledtetni a nézőkkel!... Szűcs László mellett a nagy, osztatlan siker főrészese maga a Király Színház, melynek vendége is volt az előadásra, Lázár Mária személyében. Ö játssza az Ördöglovas Mária Terézia királynőjét. Királynői alakja, királynői megjelenése és nemes művészete a színpad igazi királynőjévé emelte! Szép este volt, a premier estéje, felejthetetlen volt, igazi élményt jelentett. A Király Színház magára talált és ami ezzel egyenranguar fontos: közönségre talált! Lestyán Sándor. (*) Szőke Szakáll nyilatkozik bukaresti élményeiről. Budapestről jelentik: Szőke Szakáll 16 napos romániai, körútja után újból visszaérkezett Magyarországra. Az Est-nek adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a tér vezett királyi kihallgatás bizonyos körülmények miatt elmaradt ugyan, de a királyi udvai értesítette, hogy okvetlenül meg fogja kapni azt a kitüntetést1, amelyet neki szántak. Azl .mondja Szőke Szakáll, hogy Bukarestben egy alkalommal gyalog ment végig a Calea Vic- torián és akkora tömeg vette körül, hogy másnap a prefektustól levelet kapott, amelyben kérték, hogy többé ne járjon gyalog, mert megjbénitja a forgalmat az öt ünneplő nagy tömeg. Bál a Savoyban előadásától a következőket kell tudnia a közönségnek! Abraháin Pál muzsika! Minden világvárosban százas rrőriáfc! Fülbemászó melódiák! Káprázatos táncok! Ragyogó toalettek! Pazar kiállítás! Göriök és boyok! Sláger-számok tömege! Remek szereposztás! Erényi, Stefanidesz I. 1. Tass P., Tompa B., Mészáros B., Tompa S.. Rajnai S., Réthely, Rendező: Hetényi, Karmester: Stefanidesz! A MAGYAR SZÍNHÁZ HETI MŰSORA: Csütörtökön fél 9-kor: Bál a Savoyban. (Nagy operett. 3 felvonásban, 6 képben. Ábrahám Pál világsikerű újdonsága, a szezon legnagyobb operett-slágere. Kiegészített zenekarral és kórusokkal. Ragyogó kiállítás! Kitűnő revü- és táncszámok. Sornlay Julia bemutatkozása.) Pénteken fél 9-kor; Bál a Savoyban. (Ábrahám Pál nagy operettje 2-odszor.) Szombaton d. u. 4-kor: Több mint szerelem. (10 és 17 lejes helyárakkal.) Szombaton este 9-kor: Bál a Savoyban. (o-ad- szor.) Vasárnap d. e. 11-kor: Magdát kicsapják. (10 és 17 lejes helyárakkal.) Vasárnap d. u. 3-kor: Aranyifju. (10 és 17 lejes helyárakkal.) Vasárnap d. u. 6-kor: Bál a Savoyban .(4-ed- szer.) Vasárnap este 9-kor: Bál a Savoyban. (5-öd- ször.) Hétfő este fél 9-kor: Bál a Savoyban. (6 od- szor.) ROMAN OPERA MŰSORA: Pénteken: Hoffmann-meséi. Szombaton: Trubadur. (Ifjúsági előadás). Vasárnap d. e. 11 órakor: A kulturális liga konferenciája. Vasárnap este: Cigánybáró. EDISON MOZGÖ MŰSORA: Hétfőtől I. Láthatatlan gárda. Birgitte Helmmel. II, Fodor László vigjátéka. A csúnya leány. Dolli Haas. III. Sas-trió akrobaták. az 1934. évi párisi tavaszi divat élénken van képviselve a GALLIA cég kirakataiban Cluj, Gen. Neculcea ucca 2. Tekintse meg naponta a Gallia kirakatait Használja díjmentesen a GALLIA cég helyiségében divatlapjait. ŰlOnaiOMísMÜYÉStÉT Â budapesti színházi hét két hőse: Kálmán Imre és Szűcs László Kálmán Imre újból meghódította Budapestet— Szűcs: a magyar Tauber Richard
