Keleti Ujság, 1934. április (17. évfolyam, 75-96. szám)
1934-04-26 / 93. szám
'pvlselőház BUDAPEST V. «MR «WtBflf pTSWa tnatumr Wo. Î4.2M—1?7T. Csütörtök, W14. április 26. - 4i*« 3 Icf I£ TlUJS&G . . .. Előfizetési árak belföldön iXEgct^ évre^éSM), félévre 400. negyedévre 200, egy hóra 7(S&j. Magyar^rtzágon: Egy évre 50, félévre 25, negyedévTeTíWO, -r$ry hónapra 650 pengő. Egyes számok az Ibnsz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVII. ÉVFOLYAM - 93. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cloj-Koloasvár, Baron L. Pop ucca 5. szám, Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem Is őriz meg a szerkesztőség. Ulájus 2-án miniszterit!»zi értekezlet lesz Kolozsvárt, amely a kisebbségi pana* szokat is tárgyalni fogfa (BUKAREST, április 25.) Május 2-án Kolozsváron miniszterközi értekezlet lesz és azon rósztvesznek az erdélyi és bánáti hatóságok lejei. Az értekezletet minisztertanács fogja követni a kormány összes tagjainak részvételével. Május hó folyamán Kisenevben és Csernovicban is lesznek hasonló értekezletek. A kolozsvári értekezletet arra is felhasználják bukaresti jelentés szerint, hogy a kisebbségek sérelmeit is kivizsgálják. Kolozsvár után Cscruovicban és Kisenevben is ankétot tartanak, amelyen szintén megjelennek az összes miniszterek, kivéve a belügyminisztert, akinek ebben az időpontban elfoglaltsága lesz Bnkarestben. Vaida és a demokrácia • Az ember csodálkozva csapja össze a kezét és nem akar hinni a szemének. Hát még most is ki lehet ejteni olyan szavakat, hogy demokrácia és akad politikus, akinek van bátorsága azt mondani, hogy választások segítségével is uralomra juthat egy kormány és nincs okvetlenül szükség diktatúrára? Csodálkozásunk csak fokozódik, amikor megtudjuk, hogy az, aki a beteg közálla« pótokat alkotmányos eszközökkel kívánja egészségessé tenni, nem más, mint Vaida Sándor, aki nyíltan azt vallotta a Duca-féle gyilkossági pör főtárgyalásán, hogy az azóta illegálissá vált szélső jobboldali szervezeteket barátságával tüntette ki, vezéreikkel tárgyalásokat folytatott és azt a véleményét sem titkolta el, hogy erre a magatartásra azért szánta el magát, mert számolni kell ezeknek az elemeknek hatalomrajutásával. Tűz és viz találkozik tehát Vaida Sándor minden megérteni tudó álláspontjában. Azzal, hogy Zelea Codreanuval titokzatos tanácskozásokat folytatott, mindenki előtt úgy mutatkozott be, hogy ezek az eszmék szimpatikusak előtte és semmiesetre sem olyanok, amelyekkel egv magát demokratikusnak mondó politikusnak élesen szembe kell helyezkednie. Most pedig — igaz, hogy a Lupuval való elérzékenyülten baráti ölelkezés hangulatában — nyíltan a demokrácia és a parlamentarizmus mellett tesz vallomást és kevés hij- ján minket is abba az ábrándba ringat, hogy a vallomás őszinteségében hinni is lehet. Csakhogy... Csakhogy itt is van egy csekélyke szépséghiba. Sajnos, Vaida demokráciája nem fest olyan tündöklőén, mint ahogy első pillanatban látszott. Mert pár sorral alább azt is olvasni lehet, hogy az erdélyi városok lakosságának, többségét idegenek teszik ki, akikre számitni nem lehet és ezek az idegenek mi volnánk, kisebbségek. Ugyanazok, akik ellen az egyik bukaresti lap véres kardot hordoz szét az országban és tucatjával közöl olyan indítványokat, hogy ki kell seprüzni őket, még pedig mindjárt. Nem szándékszunk leckét adni Vaida Sándornak a demokráciából, de annyit mégis megmondunk, hogy a demokrácia nem bélyegezheti meg idegeneknek az ország nem román anyanyelvű polgárait és igenis, módot tud találni arra, hogy munkájukat, országépitő készségüket a közös cél érdekében felhasználhassák. Kinek dolgozik a városok „idegenje“, hogyha nem a köznek, amikor reggeltől estig végzi a dolgát és nemcsak magának és családjának keres kenyeret, hanem jövedelmének tekintélyes részét adóba fizeti be. Nincs közöttünk olyan botor, aki Vaida Sándor nemzeti célkitűzéseit kifogásolná, de csak addig a pontig, amíg e célkitűzés nem akarja lehetetlenné tenni a mi nemzeti életünket és munkalehetőségünket. Végeredményben pedig: valljon szint a volt miniszterelnök ur, mikor beszélt igazári szivéből? Akkor, amikor a Dúca tárgyaláson Zelea Cod- reanura talált szép szavakat, vagy pedig most, amikor a demokráciát és a páriámén tárizmust <^i- csőitette, mert ha az utóbbi mellett marad, akkor mégis csak ki kell egészíteni a programját és olyan pónfökat kell kidolgoznia, amelyek a kisebbségeket sem hagyják figyelmen kívül és mindenekelőtt radírozza ki szótárából a bántó „idegen" szót. Mi, akik ebben az országban születtünk, dédapáink és távoli őseink is itt éltek, idegenek akkor sem lehetünk, hogyha nem is tartozunk a többségi nemzethez és ha százszor is hozzánk csapják ezt a gúnynevet. i A király lűlföldi útja (Brüsszel, április ? A belga távirati iroda francia hivatalos atijrol úgy értesül, hogy őfelsége II. Károly ősszel hivatalos látogatást fog tenni Párisba és Londonba. Tituleseu utjának is ezt a küldetést tulajdonítja a belga félhivatalosDinu Brafianu csütörtökön érkezik haza Dinu Bratianu holnap érkezik Bukarestbe. A pártelnök hazaérkezésétől várják azoknak a bizonyos változásoknak keresztülvitelét, amelyeket régóta hangoztatnak a lapok- A két liberális párt fúziójáról azonban nem lehet semmi bizonyosat tudniKedvező mederben folynak a tárgyalások a liitelezőkkel Párisból érkező hírek szerint kilátás van arra, hogy a külföldi hitelezőkkel folytatott tárgyalások rövidesen kedvező befejezést nyernek- Ezideig a román kormány delegációja és a külföldi hitelezők között nézeteltérés állott fenn. A kormány felajánlott a hitelezőknek 1 milliárd lejt évente, a hitelezők azonban más- félmilliárdot kívántak■ A tárgyalásokban ismét beállott a folytonosság és remény van arra, hogy most kedvező befejezést nyer a régóta húzódó ügy. A konlingenffálás reformja Az Adeverul mai száma közli azt a tervezetet, melyet Teodorescu iparügyi almi- niszter készített az uj kontingentálási rezsimre vonatkozóan és amely május elsejével lép életbe. A tervezet alapelve, hogy olyan rendszert léptessen életbe, mely szerint import-illetékeket szednek és ezen illetékekből az exportot fogják támogatni. Igv tehát az import csökkenni fog, ami hasznos az államra nézve, az export pedig növekedni, ami hasonlóképpen előnyös. Egyes abszolút szükséges, nélkülözhetetlen cikket kivesznek a kontingentálás alól. Lesznek kis illetékek nyerstermékekre és fél- gyártmányokra. középilletékek szükséges cikkekre és nagy illetékek a nélkülözhetetlen cikkekre. . Álbir Vanaru őrnagy szökéséről Egy tóvárosi déli lap azt közölte '(és lapunk más helyén mi is közöljük), hogy Var- zaru őrnagy és Renoiu kapitány megszöktek a nagvenyedi fegyházból. A bir nem felel meg a valóságnak, annál is inkább, mert Varzaru őrnagy Doftanában vau, Renoiu kapitány pedig a temesvári fegyházban, Teljesen fiszlázfák Miriol A kamara ma délutáni ülésén Saveanu elnök szólal fel a Mirto-ügyben. Bejelenti, hogy Mirto képviselői mandátumát az illetékes bizottságok igazolták, igy tehát ugyanolyan jogokat élvez, mint a többi képviselők. Florian kijelenti, hogy ezzel még nem zárult le teljesen a Mirto-kérdés, mire Saveanu hangsúlyozza, hogy teljesen fölösleges efölött tovább vitatkozni, amikor a kamara bizottsága igazolta a mandátumot. Algirescu sajnálatát fejezi ki afölött, hogy ilyen támadás ért egy olyan államférfiul aki már négyszer volt miniszter és nyolcszor képviselő. Florian sehogyan sem tud napirendre térni a Mirto-ügy fölött és annak a gyanújának ad kifejezést, vájjon Mirto nem azonos-e azon hasonló nevű hadnaggyal, aki ellen bizonyos ügyben eljárás volt folyamatban? Flóriánt leszavazzák az alaptalan gyanúsítás miatt és ezután Inculef, miniszter válaszol egy képviselő felszólalására a községi jegyzők kinevezésével kapcsolatban- Kijelenti, a legutóbbi minisztertanács elhatá- razta, hogy egyelőre 300 jogvégzett egyént neveznek ki községi jegyzőnek, havi 2000 lej fizetéssel. A kérdés körül hosszabb vita támad Goga, Calinescu, Pamfil Seicaru és In- cuiet között. Cuza beleszól a vitába azzal, hogy a köz: ■ségi jegyzői állásokba csak románokat tegyenek és ne idegeneket. Ezután megszavazzák az egyes autonóm intézetek megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot, majd több apró hitelről szóló javaslatot tárgyalnak és szavaznak meg.
