Keleti Ujság, 1934. április (17. évfolyam, 75-96. szám)
1934-04-25 / 92. szám
Stetüa, iOSL április 25. A piskii mühelyfönök szerint az elbocsátott munkások munkája ellen nem lehet kifogást emelni A dévai munkakatnara felterjesztése az uccára tett munkások visszavételére — Egyházi kulturegyesiiletekben vet* tek részt a szerencsétlen emberek (Déva, április 24.) Gârboveau Simon, a dévai munkakamara elnöke és Chandale petro- zséuyi munkaügyi felügyelő április 20-án személyesen jelentek meg a piskii vasúti miihely- ionökségen és folytattak le vizsgálatot azoknak a panaszoknak az ügyében, amelyet a piskii vasutasok a munkakamara elé tártak s amelyek országosan visszhangot keltettek- Amint már ismeretes, 64 piskii műhely- munkás panaszt nyújtott be, amelyben panaszolják, hogy a fizetéses szabadságot a műhely nem adja ki rendesen és mindenkinek. A bizottság Georgescu piskii főmérnök, műhely- főnöktől azt az információt nyerte, hogy valóban vannak egyesek, akik a nekik járó szabadságot nem kapták ki egészen, ezeknél azonban legfeljebb 2—4, esetleg hat napra rúg a ki nem vett szabadnapok száma. Ezzel ellentétben a helyszínen a munkásoktól nyert információk ezerint bizony vannak olyan esetek is, ahol nem 4 vagy 6 napról, hanem 16— 20 napról is szó van. Különben a mtihelyfőnök kijelentette, hogy azért nem tudta kiadui mindenkinek pontosan a fizetéses szabadságot, mert nem állott elengedő összeg a rendelkezésére. A 18 magyar munkás elbocsátása ügyében Georgescu mühelyfönök kijelentette a bízott ság előtt, hogy 18 elbocsátásra fentről kapott utasítást s igy a visszavétel iránt sem tehet lépéseket. Kijelentette továbbá, hogy az elbocsátott magyar munkások munkájával meg van elégedve s igy a munkából kifolyólag semmi ok nincs az el bocsátásra. Véleménye szerint legalább felmondási időt kellett volna adni részükre, azonban erre nézve sem intézkedhetett, mivel fentről rendelkeztek s abba ő bele nem szólhat. E vizsgálattal kapcsolatosan felkerestük Gârboveau Simont, a dévai munkakamara elnökét, akitől aziránt érdeklődtünk, hogy a pa nászok ügyében a kamara milyen álláspontot fog elfoglalni- A munkakatnarai elnök a következőket mondotta: — Mivel a munkából kifolyólag semmi ok sem volt az elbocsátásra, csak más kívülálló okok játszhattak közre az elbocsátásnál- A törvény szerint az elbocsátott 18 munkásnak felmondási idő nem jár, mert véglegesített munkások voltak, akiket csak fegyelmi irton lehet elmozdítani. Akinek a munkája ellen nincs kifogás, az ellen nem lehet fegyelmit indítani A magunk részéről előterjesztést teszünk a miniszternek a 18 munkás azonnali visszavételére. Meglepetést váltott ki, hogy az elbocsátott vasúti mnnkásoktől a me netdijkedvezményre jogosító arcképes igazolványokat is bevonták. Ennek a látszata, mintha azt akarták volna megakadályozni, hogy az ügyeikben személyesen járjanak el s a mozgásukat megnehezítsék A szomorú tény az, hogy bizonyos türelmetlen elemek nem jó szemmel nézték a piskii kisebbségeknek kulturális egyesületi tevékeny segéí. Ehhez pedig mindenkinek joga van. annál is inkább, mert Piskin az egyesületi tevékenység az egyházak kapuján belül folyik le- Az egyházi egyesületek voltak azok. amelyek valláserkölesiség és népi szempontból megbecsülhetetlen munkát fejtettek ki- Hogy hányán vettek rész1, ebben a munkások közül és bányán nem, azt nem tudjuk De ha részt is vettek volna, abba beleszólása senkinek sincs és nem is lehet. minőségileg utánozhatatlan, teljes garanciát nyújt. Kutriursm Példátlan a magyar iskolasérelmek történetében a gelencei iskola bezárása Gyárfás Eleimév és Szentkereszthy báró erélyesen tiltakoztak a főszolgabíró törvénytelen intézkedése ellen Pan a sz* emlék ivat a miniszterelnökhöz (Bukarest, április 24.) A közelmúlt napokban bezárt gelencei római katholikus elemi iskola ügyében báró Szentkereszthy Béla és Gyárfás Elemér szenátor panaszt fogalmaztak meg és ezzel felkeresték Juca belügyi államtitkárt, ki megígérte, hogy intézkedik és az átadott panaszra rávezettette a sürgősséget A közoktatásügyi minisztériumban Calia ni vezérigazgató azonnal érintkezésbe lépőt* Anghelescu miniszterrel, ki utasítást adott hogy egy miniszteri főfelügyelő utazzék ki e helyszínére az ügy kivizsgálása végett. Munkatársunk felkereste dr. Gyárfás Ele mér szenátort és báró Szentkereszthy Béla képviselőt, kik a gelencei iskola ügyében a következőket jelentették ki: — A főszolgabíró intézkedése, mellyel bezárattn az elemi iskolát, példátlanul áll iskola- sérelmeink történetében. Az iskolát bezárni csak a közoktatásügyi miniszternek áll jogában és annak is csak a törvény 85. szakasza érteimében, akkor, ha előzőleg már kétizben sikertelenül megintették az iskolát. A kétszeri intés után a minisztérium mellett működő állandó tanács az iskolafenntartót magához kéreti és az » meghallgatása ntáu a maga ré széről is javasolhatja az iskola bezárását. Éppen ezért az intézkedés ellen a legerélyesebben tiltakoztunk és követeltük a főszolgabíró ielelősségrevonását, egyben pedig a sérelem orvoslását. Emlékirat a miniszterelnökhöz. Ugyancsak báró Szentkereszthy Béla há- romszékmegyei képviselő Tatarescu miniszter- elnöknek 80 oldalas emlékiratot nyújtott át, melyben feltárta a magyar kisebbségek sorozatos sérelmeit A memorandum az általános helyzeten kívül különösen a háromszékmogyel sérelmekkel foglalkozik. Említést tesz a választási visszaélésekről, az iskolakérdésről, a Székelyföldüu fölösleges állami iskolák ügyéről, valamint, az állami iskolák magyar szekcióihoz kinevezett azon román tanítók ügyéről, akik magyarul semmit sem tudnak, továbbá a névelemzés által bekövetkezett viszszás helyzetekkel, az állampolgársági kérdés sei, a székely tanalappal, a hatósági személyek erőszakoskodásával, az EMKE-vel, a római katholikus státus ügyével, az ipari és gazdasági kamarákkal, a munkásbiztositó pénztárakkal, a mezőgazdasági szeszgyárakkal és végül a magyar ifjúságnak a bíróságoknál való elhelyezésével Tatarescu miniszterelnök azzal vette áf a memorandumot, hogy a parlamenti ülésszak berekesztése után Szentkereszthy Belát magához fogja kéretni és a memorandumban foglaltakat akkor személyesen újból letárgyalják hogy megtalálják az orvoslás módjátMAGYAR SZÍNHÁZ Szerdán Az ember tragédiája huszonegyedszer Csütörtökön Bál a Savoyh ŞIH először
