Keleti Ujság, 1934. április (17. évfolyam, 75-96. szám)
1934-04-22 / 91. szám
Vasárnap, 1934. április 82. KuETfürsm * ion CL fogak üdtifr Ja duó áaőxaóLL yCaJCodorít! A dúsan habzó KALODONT-fogkrém alapo- »an kimossa o fogakat és szájüreget, ettávo- litvo a veszélyes baktériumokai és ételmaradékokat. Tehát: reggel és este — KAIODONTI A HABZÓ FOGKRÉM A kisebbségi diákok elriasztásáért szüntetik meg a gyógyszerészeti fakultásokat Laár Ferenc képviselő a Magyar Párt nevében beszélt a javaslat ellen — Az indokolás szerint a kisebbségi tanuló veszedelem az államra (Bukarest, április 21.) Annak a törvény- javaslatnak a tárgyalására került sor a kamarában pénteken este, amely megszünteti a kolozsvári cs iaşii egyetemek gyógyszerészeti fakultását. Az Anghelescu-íéle javaslat indokolása nyíltan bevallja, hogy milyen kisebbségellenes célzattal hajtják végre ezt a tervet. Laár Ferenc magyarpárti képviselő szólalt fel a párt nevében és a következőket mondotta: — Megvallom, hogy a törvényjavaslat indokolását olvasva, meglepő dolgokat tapasztaltam. Azt mondja az indokolás, hogy a gyógyszerészeti oktatás központosítását három parancsoló, szükségszerű szempont követeli: a tudományos, a szociális és a nemzeti szempont. Ez utóbbinak a magyarázatához egy statisztikát fűztek, mely szerint a kolozsvári egyetem gyógyszerészeti fakultásán 1919—1931-ig 1870 hallgató volt, kik közül 290 román és 1580 ki: sebbségi. Ez alatt az idő alatt képesítést nyert, 213 hallgató, közülük 53 román, 160 kisebbségi. Iaşiban az orvosi fakultáson 1269 hallgató közül ugyanezen idő alatt csak 222 volt keresztény és 1047 zsidó; 1920-tól 1933-ig a gyógyszerészeti fakultás 480 hallgatója közül 140 keresztény, 335 pedig zsidó. — A statisztika által alátámasztott szempont alapján követelik önök, — mondotta Laár Ferenc— a gyógyszerészeti tanítás összpontosítását. Tehát már ide is be akarják vezetni a numerus clausust, mert ez egyenlő értelmű, — Nem igaz, szó sincs róla — mondja Ilasnas liberális. — Uraim, — folytatta Laár Ferenc — én ismerem az önök érzékenységét, mégis kérem, hogy megállapításaimat megtehessem. Barátkozzanak meg már egyszer azzal a gondolattal, hogy a kiegészített Romániában bizony kisebbségek is élnek, I-isebbsógek, akik magyarnak, zsidónak, szásznak születtek. De vájjon e kisebbségek elitól- betők-e azért, mert ragaszkodnak nemzetiségükhöz? Hangok a tömegből: Nem. Nem.' Laár Ferenc: Vagy elitélendők-e azért, mert igyekeznek nemzeti kultúrájúkat minél magasabb színvonalra emelni? Képviselő uraim, a kisebbségi kérdés nagyon fontos és komoly és abban megnyugvást csak az hozhat, ha a békeszerződés rendelkezéseit megfelelő módon alkalmazzák, azonban semmiesetre sem n sűrűn váltakozó kormányok tetszése, vagy nem tetszése szerint. — Teljesen megértjük az önök nacionaliz musát, de nem gondolják-e, hogy túlságosan messze kalandoznak akkor, amikor a kisebbségeket ki akarják zárni az egyetemekről? — A kisebbségek jogait biztositó rendelkezések korlátáit önök nagyon könnyben és naivon gyakran átlépik, mitsem törődve a következményekkel, melyek a szegény szenvedő nép nyakába zúdulnak. — önök szerint az állam érdeke követeli, hogy a kisebbségek beszéljék a román nyelvet. Nyugodjanak meg, mi a legjobban tudjuk, hogy egzisztenciális érdekünk a román nyelv ismerete és soha egy szóval sem lehetett hallani egy kisebbségitől sem, hogy ne engedné a gyermekének ezt a nyelvet tanulni. — A román állam tiszteletet ébreszt bennünk azért a tudományért, amelyet részünkre juttat, de ha eltilt tőle, ez az eljárás nem egyébnek, mint bűnnek minősíthető. Bogdán Stefan dr. előadó közbeszól: Túlzás. Botfa.: Beszéljen a javaslatról és ne az indokolásról. Laár Ferenc: Ha nem tudja, megmondom önnek, hogy az általános vita tárgyát a törvényjavaslat indokolása képezi. — Azt hiszem, — folytatta Laár, — hogy testvéri szeretet nem ölthet testet akkor, amikor az állam megtiltja nekünk, hogy a tudománnyal éljünk és azt élvezzük. Egyébként a törvényjavaslat a jelen formájában az erdélyi és moldovai tanuló ifjúságot nehéz feltételek elé állítja, mert az anyagiak hiánya miatt nem jöhet Bukarestbe tanulni. Ha pedig ezt mégis megteheti s mindezek a kisebbségi növendékek Bukarestbe jönnek, innen nem utasíthatják vissza őket. Tehát, a törvény itt már csődöt mond. — A javaslat indokolása azt is mondja, ho' a kisebbségi tanulók az államra nézve nagy veszedelmet jelentenek. — Miért mondanak ilyeneket, mikor ezt Önök sem hiszik? Hiszen valamennyien jól tudják, hogy a kisebbségi tanulók, még sohasem helyezkedtek szembe az államrenddel, az állam törvényeivel. Ha pedig azt a kifogást emelik velük szemben, hogy nem rendelkeznének kellő ismeretekkel, akkor erre egészen más módok állanak rendelkezésre. Ezeknek a fakultásoknak tanárait a tudomány szeretete vezérli, de ka azok átengednek a vizsgán egy kisebbségit, akkor annak nagyon kell tudnia. Jobban kell tudnia mint egy többséginek, aki gyengébb eredménnyel inkább érvényesül. S ha az a kisebbségi átment a vizsgákon, ha az a kisebbségi tud, akkor nem haszon-e a román állam részére is, ha értékes elemmel gazdagodik, tekintet nélkül a nacionaléjára? — Inkább igyekezzenek kiküszöbölni az egyetemi ifjúság életéből a politikát, mert ez csak megmételyezi a fantáziájukat és káros hatással van reájuk. Az iskolában tanuljanak a diákok és ne politizáljanak, hagyják azt a politikusoknak. Ha pedig valakinek közülük ilyen irányú hajlamai lennének, az egyetem (London, április 21) Az ir állam kormánya tekintettel az állatárak nyugtalanitóan alacsony voltára, rendeletet adott ki, amelynek célja az ir állatállomány nagymértékű csökkentése Többszázezer élő marhát, főként borjut kell elpusztítani, mert csak ebben az esetben várható az állatárak emelkedése. Hogy a kormány élénkítse az állatok vágatását, minden borjubőrért 10 shillinget fizet- Erre az állattenyésztő lakosság tömegesen öldöste le juhait- Írország országutjain ott hevernek az elpuszelvégzése után, mint kiforrott ember még mindig kiélheti magát ebben. — Azzal zárom rövid felszólalásomat — fejezte be beszédét Laár Ferenc, — a magam és a Magyar Párt nevében, hogy a javaslatot nem szavazzuk meg. Betiltják a gazdasági gyűléseket és a vallásos összejöveteleket A képviselőház pénteki ülésén Laár Ferenc magyarpárti képviselő előterjesztést is tett a belügyminiszternek amiatt, hogy kisebbségi felekezetek által rendezett vallásos összejöveteleket az utóbbi időben igen gyakran betiltják, holott ezeknek az összejöveteleknek semmi különösebb céljuk nincsen, minthogy a néplel- ket műveljék. A vallásos összejöveteleken kívül, a gazdasági értekezletek, egyleti gyűlések is .gyakrau hasonló sorsra jutnak, már pedig ezeken a gyűléseken igazán csak gazdasági természetű viták és megbeszélések folynak s minden egyéb, különösen pedig a politika távol áll tőlük. Laár Ferenc képviselő e betiltásokból azt látja, hoigy az egymást követő kormányok egyáltalában nem respektálják elődeik intézkedéseit, sőt a törvényes rendelkezéseket is figyelmen kivül hagyják. Minden uj kormány uralma alatt külön-külön és ismételten el kell mondani eziránvu panaszát, ami időpazarlás is. Kéri a kormányt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket titott állatok, senki sem törődik velük. Egyik vármegyében egy kutyafalka tenyészdének felajánlottak háromszáz ingyenborjut, hogy ezzel táplálják a kutyákat, de az ajánlatot elutasították azzal az indokolással, hogy bőségesen el vannak látva élelmiszerrel. Más vármegyékben is ingyen osztogatják a húst- Az ir kormány reméli, hogy néhány hónap múlva visz- szaállithatja a régi árakat, amelyek lehetővé tették az állattenyésztőknek, hogy megtalálják számításaikatBudapesti Nemzetközi Vásár má.jns 4—14. 50°|0-os utazást kedvezmény igazolvány telmutatása ellenében »>»♦♦♦♦< <*rt + 4 S4+-H Többszázezer marhát és juhot vágnak le az ir kormány rendeletére
