Keleti Ujság, 1934. április (17. évfolyam, 75-96. szám)
1934-04-19 / 88. szám
BUDAPEST V. füT»3W pTfltttÄ iwmwm No. Csütörtök, 1934, április 19, — ii*a 3 íeí c tiUjskg Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800. félévre 400. negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 650 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban Eltiltás az újságírástól Irta: Hegedűs Nándor Egyetlen román lap vette észre, hogy az uj államvédelmi törvényben olyan szakaszok vannak az újságírók ellen, amelyek súlyosan érintik a jövőben az újságírónak nemcsak a szabadságát, hanem az egzisztenciáját is. Nincs foglalkozási kategória, amelyet olyan mértékben veszélyeztetne az uj törvény, mint az újságírást. A törvény kimondja, hogy azt az újságírót, aki az államvédelmi törvény ellen, vagy a román állam biztonsága ellen, vagy pedig.az eddigi rendtörvények ellen vét, eltilthatják három évre az újságírástól és semmiféle minőségben időszaki lapnál alkalmazni nem lehet. Ha bárki ilyen újságírót akármilyen munkakörben felfogad, azt a törvény súlyos fogsággal bünteti. Az újságírástól való eltiltás tehát nem fakultativ, a bíróság ezt nem mint mellékbüntetést szabhatja ki belátása szerint arra az esetre, ha az újságíró cselekedete a bíróság szerint esetleg szigorúbb elbánást érdemel, vagy valaki visszaeső bűnösnek bizonyul, hanem eo ipso a törvény erejénél fogva három évig nem Keresheti meg a kenyerét, mint újságíró. Megesketik, hogy egy újságírót a Marzescu-féle államvédelmi szakaszok alapján csak egyhavi fogházzal sújtanak és mégis ezzel már velejár, hogy elveszti az egzisztenciáját három esztendőre. Az „Ordinea" cimü román lap rámutat erre a rendkívül erős retorziós rendelkezésre és követeli, hogy a törvénynek ezt az intézkedését vegyék sürgősen revízió alá és töröljék a törvényből. Miért éppen az újságírók? Hiszen vannak foglalkozási ágak, amelyebben sokkal hatásosabb módon lehet véteni az állam biztonsága ellen. Tegyük fel, hogy egy fegyverkereskedő egy zendülésre készülő csoportot titokban fegyverrel lát el. Ez azt hisszük, lényegesen vakmerőbb és bünö- sebb cselekedet, mintha valaki egy újságcikket ir.' Különösen komor perspektívát tár fel ez a törvény a kisebbségi újságírókra, akik akaratlanul is beleesnek a Marzescu-féle törvény vermébe. Az a tapasztalat ugyanis, hogy a vádhatóság gyak- ran emel vádat kisebbségi újságírók ellen a Marzescu-féle törvény alapján kirlapi közlemények miatt, holott jogászi vélemények szerint ez a minősítés nem állhat meg, mert legfeljebb a büntetőtörvénykönyvben foglalt izgatásról lehetne szó. Nem egy ízben mondta ki a bíróság már, hogy sajtó utján nem lehet a Marzoscu-törvény ellen véteni. E tekintetben azonban a bírói gyakorlat még nem alakult ki egységesen és igy az újságíró sorsa rendkívül bizonytalanná vált az uj törvény életbeléptetésével. Nem akarjuk ezzel azt mondani, hogy a vádhatóságok különbséget tesznek kisebbségi- vagy román újságírók között, hanem a dolog természetében rejlik, hogy kisebbségi újságíró már kritikai tevékenységének köre miatt is inkább belezuhan abba a veszedelembe, amit számára egy sajtópör jelenthet. A törvény nagy kíméletlenséggel bánt el velünk és ennél csak az esik rosszabbul, hogy maga a sajtó is ridegen és közömbösen haladt el e mellett a gillotin mellett, amit a sajtónak felállítottak. A késői tiltakozó hang az „Ordinea" hasábjairól szisszen fel és hivja fel a parlament figyelmét erre az interdiktumra, amelyre az újságírást kárhoztatták, ha beleesik a rendtörvények valamelyikébe. Sajnos, csak halvány reménység, hogy egyelőre megváltoztatják a törvényt, amelynek gondolata nyugodtabb időkben fel sem vetődhetett volna. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVII. ÉVFOLYAM — 88. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDKE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cinj-Kolosavár. Baron L. Pop uccţ 5. szám. Telefon: 598. — Levélcím: Glnj, postafiók 191. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem ts őriz meg a szerkesztőség. Francia-olasz külpolitikai egyezmény készül jr ---— ■" ' - V Megélénküli a diplomaták vendégjárása: Barthon Varsó után Prágába és Londonba készül, Titolcsca fontos tanácskozásokat folytat Páriában, Musanov és Jeftics is politikai missziókban utaznak ]$ag?y eroteszitésebet tesznek, bogy Holü'ária is aláírja a balkáni paktumot (Párig. április 18) A diplomata-járás, amely husvét tájékán megélénkült, most ismét iigyefenireméltóan mozgalmassá vált- ügy látszik,.komoly külpolitikai döntések vannak a levegőben A francia lapok különösen Titules- cunak párisi tárgyalásait tartják nagyjelentőségűnek- Titulescu tárgyalásai három irányúak. Egyrészt a kisantantnak Oroszországhoz való viszonyára vonatkoznak, másodsorban a Duna-medencére, harmadsorban pedig a balkáni paktumra Bulgária bevonása A francia lapok legtöbbet Titulescunak a balkáni paktumra irányuló tárgyalásairól írnakTitulescu állítólag felkérte volna Barthout, hogy közvetítsen Bulgária és a Balkán-paktum aláíró államai között, hogy Bulgária megnemtámadási egyezményt kössön szomszédaival. A balkáni népek ugyanis belátják, hogy a paktum Bulgária közreműködése nélkül semmit sem ér- Az előjelek szerint Prágában, olyan egyezményre gondolnak, amelyben Bulgária kijelenti, hogy törekvéseinél csak békés eszközöket fog igénybevenniMusanov Londonban Titulescu útja párhuzamos a Musanovével. Musanov bolgár miniszterelnök nem találkozhatott Titulescuval, mert egy nappal hamarább ment el Parisból. A bolgár államférfin Londonban tartózkodik, onnan Rómába megy, ahol Mussolinivel ugyancsak a Balkán-pak- tumra* vonatkozólag folytat tárgyalást. Közben Musanov Berlint és Budapestet is érinteni fogja. Három olasz repülőállomás Olaszországot is fokozottabb mértékben !V iialkoztatja a balkáni politika. Görögországban és Törökországban kellemetlen meglepetést keltett, hogy Olaszország görög területekhez közei, három repüiőállomást létesített. Úgy Görögország, mint. Törökország fővárosaiban azt kívánják, hogy Olaszországot közömbösítsék a balkáni egyességgel szemben és ezért Görögország és Törökország kozott tárgyalások indultak meg. a balkáni paktumnak Olaszország kívánsága szerinti módosítása tekintetében. Jeftics Szófiában járt A balkáni politika uj útjaival áll összefüggésben Jefticsnek ankarai útja is. Jeftics kiszállott Szófiában és ott a mértékadó körökkel két óra hosszat tanácskozott. nvihré» &rém Onnan Ankarába ment. ahol szintén a balkáni egyessés reformjáról. Bulgáriának és Albániának bekapcsolódásáról folyt az eszmecsere. Franciaország és Olaszország közeledése A diplomata-járást Barthon francia külügyminiszter többizben jelzett európai körútja fejezi be. Barthou már el is utazott Varsóba. ahonnan Prágába megy és esetleg Rómába is ellátogat. Bartbou mindenütt érinteni fogja a Balkánra és a Duna-medencére irányuló kérdéseket, az ő tárgyalásainak azonban egyik legfontosabb kérdése a leszerelés ügye. A francia minisztertanács tegnapi ülésén foglalkozott az angol javaslattal és erre a válaszjegyzék el is készült. Az angol lapok úgy tudják, hogy Barthon nem fogadja el az angol leszerelési tervet, mert Mussolini leszerelési tervével szemben angazsálta magát, ez pedig annyit jelent, hogy Franciaország, semmi körülmények között sem fogja megengedni, hogy Németország felfegyverkezhessék. A külföldi lapok feltünéstkeltő eseményként közlik, hogy Franciaország és Olaszország között njabb egyezmény készül a külpoliikai problémák közös alapon való kezelése tekintetében. Belátható időn belül az il
