Keleti Ujság, 1934. április (17. évfolyam, 75-96. szám)

1934-04-14 / 84. szám

Saombai, 1934. április 11

Nemcsak a Bukarestbe rendelt keretből válogatnak — a futball- szövetség szerint

A Bohemians elleni csapatok összeállítása

(Bukarest, április 13.) A szövetség összefutotta azokat a csapatokat, ameiyek szombaton és vasárnap a prágai Bohemians ellen edzömérkőzésre kiállnak. Szombaton a „Kár pútok sólymai“ néven a következő csapat játszik a csehekkel:

Burdán Venus— Sfera U, Ghiroiu, CFR— Deheleanu Ripensia-, Gain U, Guedan CFR— Beke Ripensia, Pioesteanu ü, Elitnek Hsa, Fried Macäbi, Barbu II. CUE.

A csapat tartalékai llorbil I. és II. (ASCAM), Bogdon ésRadulescu (Unirea Tricolor), Faragó és Constantinescu (Macabi).

A „Román sasok“, a vasárnapi csapat, amely lényegesen erősebb, összeállítása a következő:

Piillök Crişana—Burger Ripensia, 'Albu Venns—Robe Unirea Tricolor, Juhász NAC, Moravelz TMTE—Bindea Ripensia, Barátky Crişana, Sepi U, P. Vâlcov Venus, Dobai Ripensia.

Tartalék a NAC válogatásánál számba jövő játékosai. Ha Moravetz nem tud a csapat rendelkezésére állani, úgy helyét Guedan foglalja el, akit Faragó fog a sólymoknál helyettesíteni A vasárnapi mérkőzést Xífando vezeti, szombaton Iliescu lesz a biró.

A szövetség azokra a megjegyzésekre, amelyek furcsának találták, hogy olyan játékosokat, mint Zombori, Vogl, Ciolac, Schwartz, Kotormány nem hívtak meg a válogatott keretbe hivatalos nyilatkozatot bocsátott ki, amely szerint ez nem jelenti azt, hogy ne vennék őket tekintetbe a válogatott csapat összeállításánál.

(Amint ebből is látszik, minden intézkedés azt a célt szolgálja, hogy ennél egyszerűbb módon állítsák össze a válogatottal, összehívtak egy keretet, de ez még nem jelenti azt, hogy a keret tagjaiból kerül ki a válogatott. Mindenesetre nagy tervszerűséggel folynak a dolgok.)

MEISL IS ÖSSZEÁLLÍTOTTÁ CSATATAT.

Béé*: Meisl Hugó tegnap a Rapid—FC Wien bécsi ■Kupamérkőzés után, amelyet a Rapid 8:2 (2:2) arányban csak 2X15 perces meghosszabbítás után tudott megnyerni, összeállította a Magyarország ellen vasárnap kiálló osztrák válogatottakat, A csapat, amely megfelel az előzetes várakozásnak, a következő:

Platzsr, Cisar, Seats, Wagner, Smistik, Nauseh, Zsebek, Blcan, Sindelar, Schall, Viertel.

A PSL, A BUDAPESTI PÉNZINTÉZETEK SPORT LIGÁJÁNAK VIVŐI április 22-én adják vissza a KAC vívóinak budapesti látogatását. 23-án Nagyváradon az NSE ellen szerepelnek. A PSL zsürielnöknek Kabosí, a kiváló magyar vivőt hozza magával.

VÁLTOZATOS KÜZDELMEK AZ ÖKÖLVÍVÓ EUROPA BAJNOKSÁGOKON.

Budapest: Az ökölvívó Európabajnokságok nagy érdeklődés mellett folytatódnak. A román versenyzők nem szerepelnék olyan jól, mint a legutóbbi bajnokságokon, az eddigi öt mérkőzésükből mindössze egyet nyertek meg, négyet elvesztettek. A legújabb eredmények;

Bantarasuly: Cederberg svéd győz Spannagel német ellen.

Pehelysúly: Frigyes magyar győz Ahlm svéd, For- lanşky lengyel Jordanescu román ellen.

Középsuly: Majchrzycki lengyel győz Blum német, Neri olasz Petrescu román ellen.

Uisnchézsuly: Havelka cseh győz Saruggla olasz, Anezak lengyel Szabó magyar, Zechetmaycr osztrák, Reing észt, Pürsch német Söderberg svéd ellen.

Nehézsúly: Medici olasz győz Floyd angol, Berlund finn kiütéssel Stanescu román, Runge német kiütéssel Abclnarm oszt, Kopeczek cseh Pilat lengyel ellen.

Az eddigi mérkőzések után a következő a helyzet: Lengyelország hat győzelem, két vereség, Anglia öt győz., két ver. Németország négy gjdjz., három ver. Csehszlovákia három győz., egy ver. Magyarország három győz., két ver. Olaszország három győz., három ver. Finnország egy győz., 0 ver. Románia egy győz., négy ver. Észtország 0 győz., hat vereség.

A lengyelek lemondották Csehszlovákia elleni világbajnok! selejtezőjüket és igy a csehek már a döntőbe kerültek.

Mégis Markos lesz « jobbszélsö Becsben.

Az osztrákok elleni magyar válogatod tegnapi edző mérkőzésen “meglehetős gyengéu mozgott, úgy, hogy 1:0 (1:0) arányban vereséget szenvedett az MTK—Hungária vegyestől. Nádas szövetségi kapitány elhatározta, hogy az amatőr Rátkai mellett Markost is elviszi Becsbe a igy biztos, hogy Markos lesz a válogatott jobbszélső.

A KAC kéri összes ifjúsági tennisz játékosait és a belépni szándékozókat, hogy f. hó 15-én, vasárnap déli 12 órakor a Mareşal Focb uocai tennisz pályákon jelenjenek meg jelentkezés és beosztás végett.

in i»í»*iii iiiiiiiiiiw in ■■■mi—iiihhiiiii nini ■hím lim« wiini—iii

LUCHIDE OCTAVUAN, a futballszBvet- stíg főtitkára erősnek tartja a jugoszláv válogatottat: „A jugoszlávok olyan csapatot állitattak össze, amely kellemetlen meglepetéseket okozhat nekünk, — mondta. — Be kell vallanom, hogy nehéz dolgunk lesz. Lelkiismeretes munkái igényel, hogy minden helyre a legjobb formában léüv embert válogassuk bs és hasonló erős, ha lehet, erősebb csapaital védjük meg a román futball tekintélyét

Működésbe lép a NAC Juventus társulás. Megírtuk hogy a NAC ée Juventus egyességet kötöttek, amely szerint közösen rendeznek nemzetközi mérkőzéseket, Az egyesség eiső megnyilvánulása a bécsi WAC öt romániai mérkőzésre való lekötése.

WW44WMMMI Wl ♦«««nmé黫

m

ÖZGAZDASAG

A Magyar Párt kritikája a konverziós törvényről

GyíHás Elemér szenátor nagy beszéde a szenátusban

A konverzió törvényt megszavazták, a király Is szentesítette. Nem érdektelen, azonban feljegyezni, hogy a Magyar Párt milyen szempontokat sorakoztatott fel a javaslat ellen. Erre már azért is szükség van, mert a végrehajtásnál számíthatunk' majd arra, hogy a Magyar Párt aggodalmai valóban jogosak voltak. Itt kondijuk azt a nagy értékű beszédet, amelyet Gyárfás , Elemér dr. aram a ssonátusi ülésen mondott el, amelyen a törvényt megszavazták:

— A Magyar Párt már leszögezts a javallatra vonatkozó álláspontját abban a hivatalos nyilatkozatban, amelyet a képviselőházban előterjesztettünk, ezért én most csak néhány megállapításra és bizonyos szempontok kiemelésére szorítkozom— Az a nagy gazdasági válság, mely ezeket a rendkívüli törvényes intézkedéseket kiváltotta négyféle elemből tevődik össze és négy főokra vezethető vissza— Ezek közül sorrendben is legelső volt az egész világot megrázó mezőgazdasági válság. Ha csak ezzel a világjelenséggel kellett volna megkezdenünk, úgy a kamatok leszállításával és megfelelő tőketörlesztési haladékok engedélyezésével meg lehetett volna oldani az adósságok problémáját.

H&rinincmilüärd betét menekül...

— Következett azonban a második jelenség. 1931 julius havában Közép-Európában hatalmas pénzügyi és bankválság tört ki. Ennek hatása alatt a legtöbb ország korlátozó intézkedéseket léptetett életbe, hogy igy elejét vehesse a tőke megriadásának és megnyugtathassa a betevőket, akik különben megrohanták volna a bankokat, hogy visszaszerezhessék megtakarított tőkéjüket. Sajnos, nálunk Argetoianu, akkori pénzügyminiszter éppen ellenkező intézkedéseket tett- Neki az volt a nézete, hogy ha nyomban készpénzben kifizetik azokat a betevőket, akik a bankok pénztárainál jelentkeznek, úgy elejét lehet# venni a pániknak- Az eredmény azonban az lett, hogy csak maga a Banca Naţionala közel 8 milliárdot fizetett ki, az ország többi bankjaitól pedig számításaink szerint 20—30 milliárd betétet vettek fel azalatt, amig a kellő védelem hiányzott és ezeket a hatalmas összegeket teljesen kivonták a forgalomból— A két világjelenség hatásait nálunk még két külön belföldi, román jelenség is sulyosbbi- totta.

— Ezek közül az első az, hogy 1922 óta az akkori liberális kormány — amelynek pénzügyi politikáját a néhai Bratianu Vintila irányította — deflációs pénzügyi politikát folytatott, a lej revarolizására törekedett és legutolsó kormányzása rendén, 1928-ban sikerült is elérnie a lej értékének hatalmas emelkedését, azzal az értékkel szemben, mellyel valutánk a, liberális kormányzás kezdetén birt. Kormányra került ezután a nemzeti parasztpárt, mely megalkotta

a stabilizációt, de figyelmen kivül hagyta, hogy a lej világpiaci ára mesterségesen magas, hogy erre az értékre a liberális kormány deflációs politikája hajtotta fel a lejt és ahelyett, hogy ennek levonta volna következményeit, elfogadta az akkori pillanatnyi értéket és tul- magas érték mellett csinálta meg a stabilizációt, mely már akkor sem felelt meg a tényleges árfolyamnak. Elkerülhetetlen következménye lett ennek, hogy a pénz megdrágult és minden egyébnek lement az ára.

Cink bukaresti nagybankok kaptak

olcsó hitelt!

— Súlyosbította a Helyzetet speciális belföldi betegségünk, a kamatuzsora, melyről annyit beszéltek és beszélnek évek óta- Le kell szögeznünk, hogy nálunk — eltekintve egyes téves jogi és törvényhozási intézkedésektől és ezek következtében előállott visszaélésektől — a kamatuzsora csak a bukaresti nagybankok hibájából fajulhatott el ennyire, mert 1919-től kezdve mondhatni az 1931-es pénzügyi válság kitöréséig, de legalább is a lejnek 1929 februárjában történt stabilizációjáig, nálunk az volt a helyzet, hogy a Banca Naţionala az őlció 6 százalékos hitelt majdnem kizárólag csak a fővárosi nagybankoknak bocsátotta rendelkezésére, milliárdos tételekben. Viszont egész sereg leszámítolási jegyzékkel igazolhatom, hogy e bankok közül a legtekintélyesebbek is, azt az olcsó pénzt, amit a Banca Nafionalától 6 százalékkal kaptak, a közép- és kisbankoknak 20, 21, sőt 24 százalékkal adták tovább. Bármikor igazolhatom a fővárosi nagybankoknak ezt az elhibázott és önző eljárását. Természetes, hogy miután a lakosság közvetlenül nem juthatott hitelhez, hanem csak a közép- és kisbankok utján, ezek pedig csak a fővárosi nagybankok utján, ennek következtében a kölcsönök kamatai magasra kellett, hogy szökjenek és ezzel párhuzamosan emelkedtek a betétek kamatai is így lettünk tanúi annak a jelenségnek, mely voltaképpen örvendetesnek látszott. Mindenki igyekezett takarékoskodni és megtakarított tőkéjét betétben elhelyezni, hogy a magas betéti kamatokat élvezhesse. Nyilvánvaló, hogy a pénzintézetek az ilyen magas kamattal megszerzett pénzt nem bocsáthatták a lakosságnak olyan kamatlábbal rendelkezésre, mely megfelelt volna a termelőmunka rentabilitásának és igy jutottunk abba a siralmas helyzetbe^ amelyben ma vagyunk.

— A negyedik, sőt már az ötödik javaslat fekszik előttünk, mely ezzel a kérdéssel foglalkozik és e bajokat igyekszik orvosolni.

— Készséggel elismerem, hogy igaza van Manoilescu Mihálynak abban, hogy az ő 1930 évi javaslata volt e kérdésben az első komoly kezdeményezés, hogy ez tényleg meg is oldotta volna valószínűleg a kérdést, hogy alapos, át gondolt munka volt, amely tényleg konverzió lett volna, mert átalakította volna az összes rövidlejáratu és magas kamatozású adósságokat hosszul?járatú és alacsony kamatozású kül-