Keleti Ujság, 1934. április (17. évfolyam, 75-96. szám)
1934-04-13 / 83. szám
I KumUjsm ra Péntek, î$H-, április 13. Jaross apát a zsidókérdésről tartott előadást egy maros- vásárhelyt zsidó klubban Az antiszemitizmus sohasem egyeztethető össze az evangélium szeretettanáva! és amikor a keresztény társadalom kultúrájának védelméért szervezkedik, az nem antiszemitizmus (Marosvásárhely, április 12. Saját tudósitónktól.) Nem mindennapi érdekességü előadás hangzott efl kedden este az Avoda zsidó klubban. A klub vezetőségének felkérésére Jaross Béla apátplébános tartotta ezt az előadást „Álláspontom a zsidó kérdésben“ címmel. Rendki vilii érdeklődés előzte meg városszerte Jaross apát előadását, mert ha nem is áll teljesen egymagában ez a tény, mégis a legritkább esetek közé tartozik, hogy kathülikus főpap zsidó egyesület dobogóján és túlnyomó részben zsidó hallgatóság előtt fejtse ki álláspontját a zsidókérdésben. Jaross apátról tudjuk, hogy elmélkedő és gondolataiban elmélyedő lélek, kitűnő felkészültségű . teológus, a dolgokat a maguk tényleges valóságában meglátó és értékelő ember. aki mindig megtalálja és megragadja azt, ami lényeg és igazság. A zsidókérdésről tartott előadását is mindvégig az a komoly tárgyilagosság és tisztává kristályosodott világszemlélet jellemezte, mellyel Krisztus papjának minden emberhez, mint felebarátjához szólania kell, legyen az keresztény, zsidó, vagy pogány. — Az evangélium fényét akarom rávilágítani a zsidó kérdésre- —mondotta bevezető szavaiban Jaross apát — és közel hozni zsidó testvéreim leikéhez a keresztény gondolatot öróluk a mindennapi élet őszintesége jegyében s annak a Jézus Krisztusnak a szellemében, akinek keresztje mint egy határkő állíttatott kettőnk közé: a zsidóság és a kereszténység közé! Van-e zsidó kérdés a keresztény ember szemében? Legelőször is ezt n kérdést vetette fel önmagának Jaross apát. Feleletül azt fejtette ki, bögy az evangélium és a reá felépített keresztény erkölcstan a zsidóságot sohasem kezelt külön módszerrel sem faja, sem vallása miatt. Az evangélium a katoOicitás, vagyis egyetemes •ség jegyében lépett ki a világba Jézus határozott rendeletére: „Elmenvén tanítsatok minden népet.“ A kereszténység egyetemessége egyenesen kizár minden megkiilönbözttóst, de leginkább azt zárja ki, hogy egyetlenegy néppel szemben éljen exkluzivitással. Előítélet a zsidóság irányában. A zsidóságot közel hozza a kereszténységhez az a tény, hogy az Ur Jézust és az apostolokat, a keresztény vallás örök eszményeit ez a faj adta nekünk. Ez a nép származtatta át az emberiségre fiz emberméltóság tanát, hogy Isten gyermekei vagyunk. Ennek a népnek Messiás ígérete adott ígéretet és biztatást minden kultúra alapvető elvére: a lelki szabadságra. Ez őrizte meg az Isten oktatásait a Szentirásban és a keresztény evangéliumokat is ennek a népnek a fiai Írták. A kereszténység és a zsidók. Ám közbeékelődik az a tény, hogy Jézust megölték. Ennek a ténynek a vitatása bűnügyikig nem szolgálna gyakorlati célt, de nem is szükséges, mert a kereszténység szemében ez elintéződött azzal, hogy Jézus a kereszten elhaló hangon ezt suttogta: „Atyám, bocsáss meg nekik!“ Elintézett dologgá lett az apostolok részéről is, akik a Nagypéntek ellenére is zsidó véreik között maradtak, nekik hirdették először az avengéliumot, Jeruzsálemben alapították meg az első hitközséget. Ide tértek vissza a világ különböző tájairól 17 év után, hogy megtartsák az első zsinatot 50-ben. Néhány jellemző zsánerképei is elmond Jaross apát az imádkozó és a szombatot meg- ünneplő zsidóról. Évszázadok múltak el a zsidó nép,fölött szetszóratása óta. Különleges törvények rendelkeztek róluk korlátolt letelepüléssel: (pl. Erdélyben csak “ helyen: Gyula fehérváron, Betleuben és NAz-mánfalván) föl- i det uem szerezhettek, csak megjegyzett ruhában járhattak. De nem koldultak, hanem életpályákat teremtettek maguknak: rongyot, csontot, tollat szedtek s azalatt taníttatták fiaikat, kikből nem lett főispán és tábornok, de a szabad pályákon: mint kereskedő, ügyvéd, orvos, művész, iró dolgoztak s övék lett a pénz s a pénzzel az élet. Igaz, hogy a pénzzel társuló bűnök: uzsora, gőg, érzékiség is náluk halmozódtak föl, de ez természetes következmény. — Úgy beszélek talán, mintha filoszemita volnék? Nem! A keresztény ember sem nem filogerman, se nem filogall, se nem filoszláv...; csak egy lehet helyesen: filantróp. Minden embert érdeme szerint kell szeretni! Miért ran, hogy annyi előnyös vonás dacára általános a világban az antiszemitizmus? Erre a kérdésre azzal adja meg a feleletet az előadó, hogy rövid összefoglaló áttekintést ad a zsidóság állami és nemzeti életéről s a mozaizmust felváltó rabbin izmus vallási és polgári törvényeinek minden más népet kizáró partikularizmusáról, mely zsidó és nem zsidó között, a legélesebb ellentétet támasztja. Az antikrisztianizmns és antiszemitizmus. Tiny az, hogy az antikrisztianizmus és az antiszemitizmus reciprok valósággá lettek a népek magán- és közéletében. A zsidó kérdésnek e szempontból való aktualitása a viliág uj el- rendezkedésében gyakorlati megoldást-kivan, mivel elvből az antiszemitizmus a keresztény népek gondolat világában helyet nem foglalha t. Azok, akik a világháború előtti korszakban nőttek fel, történelmi távlatból birálva a dolgokat, megállapíthatják, hogy a magyar- országi kereszténységet nagyon érzékenyen érintette a zsidóságnak az a közönyössége, -mellyel a nemzeti élet elevenjébe vágó és az általános erkölcs területére tartozó nagy kérdéseket kezelte: sohasem volt szava a kivándorláshoz, pornográfiához, a progresszív tanok szélsőségeihez, a családvédelemhez; .úgyhogy a ben és faj védelmi harcaiban nélkülözte a 8*id_ő intellektualizmusnak munkavállalását. Az anti* szemitizmus, mely a zsidóságot mindenestől elutasít ja, soha és semmiképpen sem egyeztethető össze az evangélium szeretéttanával. De amikor egy társadalomi az ő kultúrája keresztény jellegének megvédelmezéseért eddig szokatlan intézkedéseket tesz és fajának védelméért szervezkedik, azt nem szabad rögtön antiszemitizmusnak minősíteni. A zsidó kérdés politikai vonatkozásairól, amilyenek a numerus clausus és a cionizmus, nem beszélt Jaross apát, mert ezek nem tartoznak előadása keretébe. Közel másfél órám át tartó előadását azzal fejezte be, hogy a zsidóság vegye revizió alá önmagát és saját faját védelmezze meg az ártalmas elemektől és üzenjen hadat mindennek, ami az emberiség közkincséhez tartozó szent tanokkal ellenkezik. Ha bizonyos, hogy van zsidó kérdés, ngy bizonyos, hogy a megoldás egyedül a zsidók feladata lehet. Hogy aztán a cionizmus fogja-e dűlőre vinni, vagy a legújabban Amerikában, Angliában, Németországban mind nagyobb tért hóditó orientálódás Jézus Krisztus felé, az a jövő titka. Néha a gyors csendőrségi vizsgálat is baj (Déva, április 12.) A Déva—Hátszeg között közlekedő autóbusz, amely naponkint délben indul Hátszegre, hétfő délben a Piski község! fordulónál, ahol az ut derékszögben ágazik el, összeütközött a Déva felé haladó 160 számú Bixa-féle autótaxival, amelyben égy csendőr- főhadnagy utazott a családjával. Az összeütközés gyengébb természetű volt, mivel mind a két. oldalról lassított menettel haladtak, tekintettel a kényes fordulóra, A luxusautó azonban ennek ellenére is elég sullyos sérülést szenvedett, ugyamnyira, hogy a csendőrfőhadnagy más taxin folytatta az útját Déva felé. Kellemetlenebb helyzetbe kerültek azonban a hátszegi utasok. A piskii csendőrségi ugyanis azonnal megjelent a helyszínen s bevezette a vizsgálatot, ami jegyzőkönyv felvételt jelentett. A jegyzőkönyvhöz pedig idő kell, ugyanis kihallgatták tanúnak nemcsak a hátszegi autóbusz vezetőjét: Precup Sándort, de az autóbusz utasai közül is azokat, akik a vezető mellett ültek s akik igy felvilágosítást tudtak adni az összeütközés körülményeiről. Ez a hivatalos eljárás szinte két órát vett igénybe, úgyhogy a hátszegi utasok hétfőn délután 2 helyett csak 4 körül értek állomáshelyükre, — bár az autóbusznak semmi komolyabb baja nem történt. kereszténység ezekben tíz önvédelmi törekvései5400"— leiért 10 NAPOS---—;-----------------OLASZORSZÁGI TARSASUTAZÁS Róma, Firenze, Velence» Nápoly, Trieszt Részletes tájékoztató megjelent a „Keleti Újság“ ápr. ll-ikí számában és azt a 14-iki számunkban is megismételjük A jelentkezési határidőt április 20-ig meghosszabbítottuk. Késedelem nélkül ragadja meg az alkalmat és jelentkezzék azonnal a Keleti Újság kiadóhivatalában Kolozsvár, Karon L. Pop ucca 5.
