Keleti Ujság, 1934. március (17. évfolyam, 48-74. szám)
1934-03-10 / 56. szám
Képviselöház BUDAPEST V. KUttuetMi ársJ’ belfölden: togéut érre 800, félérre 400. beuedénv *00, agy hóra 70 kJ. Magyarországon: EST fm M, félérre tó negyedévre 12.50, egy hónapra 6J0 pengd. — fiMrye» eaámok az Ebosz elárusító Időszkjaiban ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVH. ÉVFOLYAM - 56, SZÁM. Ü’clelös szerkesztő: SZÁSZ K Is’ D B ESzerkesztőség, kiadóhivatal ée nyomda: CloJ, Hárem U Fcp ucoa 5. szám. — Telefon: 80*. — Lev élelmi ClnJ, postafiók 101. smtm. Kéziratokat serJdnoli v«og küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. Jobb szelek fújnak Tout s’arrange — mondja ©gy francia kos- mondás. A végén minden elrendeződik. Néhány nappal ezelőtt még úgy volt, hogy a kisantant és az olasz-magyar-osztrák blokk szívós harcot fognak folytatni egymással és a bonyodalmakat, amelyek Középeurópában amúgy is elég súlyosak még jobban összezavarják. Most már kedvező jelek vannak arra, hogy az összecsapás helyett együttműködés, a szembeállás helyett talán egyetértés lesz. A kisantant kezdte meg tulajdonképpen az államblokkok képzésének útját. Eleinte csak a békeszerződések fenntartására irányuló szerv voit később gazdasági egységgé tömörült. Mint ilyen a gyakorlatban annyit jelentett, hogy kizárólag'! san a maga gazdasági érdekeinek védelmére • kívánt szorítkozni, figyelmen kivül hagyva, bogy a szomszédos államok is élni akarnak. Más doiog, hogy a kisantant, mint gazdasági egység, Csehország gyáripari, Románia és Jugoszlávia mező- gazdasági ellentéteinél fogva túlontúl sok eredménnyel nem kecsegtetett. De a cél mégis az volt. Prágában a legutóbbi kisantant gazdasági tanács hozásokon is részletekig behatóan állapították meg a bárom állam önellátásos alapon való szervezkedését. És ha egy gazdasági blokk létrejön, éppen Középeurópában és egy másik blokk is kialakul Európa déli részén: a Balkánblokk egyik-másik középeurópai állam bevonásával, úgyszólván tér mészetes következményként vonta maga után, hogy a blokkokon kivü! álló államok is gazdasági szervezkedés útjaira lépjenek. Az olasz-magyar-osztrák tervekről kezdetben a legvadabb birek keringtek. Ellen-antant — kiáltott fel a kisantant sajtó. Dunamonarkia felélesztése — lázongtak a prágai, bucureştii és belgrádi lapok. A nyugtalankodó államok soraiban ott volt Németország is, amely nem látta rokonszenvesnek. hogy a „keleti tér“-felé törekvő erővonalai elé három állam barrikádokat rak. Fran- ciaorszá? is ideges volt, Mussolini külpolitikai tevékenysége egy csomó állam diplomáciáját mozgósította. Ma már tisztában áll Európa előtt Mussolini szándéka és ez bizonyos tekintetben a józan francia belátásnak is köszönhető. Kezdenek rájötmn hogy Ausztriának igaza van akkor, amikor az önállóságáért folytatott harcban intézményes biztosítékokat akar és nem kötheti jövőjét csupán Doll- fuss kancellár véges emberi energiájához. Kezdi belátni, hogy Magyarország részéről sem a rendbontó szándék jelentkezett, amikor mezőgazdasági termel vényeinek piacot keresett, szilárd alapot ,iö vője kibontakozására. Kezdik belátni azt is, hogy Mussolini sem akarja felforgatni a világot, de az ő államának is szüksége van arra, hogy a vele rokonszenvező államokat, túl érzelmi kapcsolatokon, a gazdasági érdek vonzó erejének szálaival is odakapcsolja. Kezdik belátni, hogy Mussolini dunai terve összeegyeztethető a kisantant érdekeivel. Jobb szelek fújnak Róma felől — írják a cseh lapok, valószínűleg az olasz lapok is negir- ják, hogy jobb szelek fújnak Bucureşti, Beígrái és Prága felől. Egy jobb időjárás kezdetében k- ménykednek az emberek. Hosszú tél után Lavaszi megmozdulásban. Nagyon messze vagyunk míg attól, hogy a természettől egymásra utalt államok: valóban a legreálisabb együttműködés ejvét tegyék magukévá és egyáltalában nem lehet, túlbecsülni azokat a sajtőhangakat, amelyek szelidül- tebbnek látszó formában szolgáltatják a római konferenciához a kisérő zenét. Az emberek igényei hovatov>bb csökkennek. Már az is kielégíti őket, ha emberségesebb a hang, amellyel egy-egy politikai ügyet megítélnek. Már az is tiszteletreméltó, ha a türelemnek jeleivel találkozunk ott, ahol eddig csali a legnagyobb türelmetlenség. ; torsitó megaionján adták vissza a tényeket. Komoly kilátás van a kisicntant és az olasz-osztrák-magyar blokk együttműködésére Senki sem ellenzi már a római tanácskozásokat s nyomban utána összeül a dunai államok konferenciája Csehország: casns bellinek tart ja a Habsburg? császárság visszaállítását (Becs, március !)•) A francia .külügyi kormány lázas tevékenységet folytat, hogy egyrészt Olaszországot. Ausztriát és Magyarorszá- ot, másrészt a Idsantant államokat közelebb ózza a gazdasági együttműködés tekintetében egymáshoz- Megélte ti tható, bogy a kisantant és Olaszország .ALA1 u viszony lényegesen javult, a francia k ügye ti tég eredményre vezetett Spolajkovics párisi jugoszláv követ nyilatkozott a római konferenciáról. Nyilatkozata szerint Franciaország erős nyomást gyakorol a kisantant-államokra, hogy vegyék tudomásul az olasz-magyar-osztrák együttműködés tervét A jugoszláv követ úgy tudja, hogy a római tanácskozások után összehívják a dunai államok konferenciáját, ahol Ausztria, Magyarország, Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia ülnek le a tárgyaló asztalhoz. hogy a szoros gazdasági együttműködés feltételeit letárgyalják- Nincs szó vámunióról — jelentette ki a jugoszláv követ —, inkább uj kereskedelmi egyezmények megkötéséről, a rendszeres kapcsolatok kiépítéséről van szó- A jugoszláv követ nyilatkozatából kitűnik, hog\ Jugoszlávia és Románia nem szándékoznak akadályokat gördíteni a római tanácskozások elé. Ami Csehszlovákia magatartását illeti, a jugoszláv követ Csehszlovákiával kapcsolato san a helyzetet súlyosabbnak Ítéli meg. A prágai jelentések azonban azt a látszatot ób resztik, hogy „jobb szelek fújnak Róma felöl“- A prágai sajtó szerint Csehszlovákia bizonyos módosításokkal elfogadhatja a Közép-Európára vonatkozó tervezetet. A prágai külügyminiszter sajtója leszögezi, hogy a prágai kormány hajlandó engedményeket tenni, de ezekkel az engedményekkel szemben más módon fog kárpótlást kapni. A Petit Párisién jelentése szerint Benes nyilatkozott a helyzetről. Egyetért Dollfussa! és Stahromberggel abban, hogy Ausztria üg^e európai ügyA Habsburg restauráció eilen azonban Benes a leghatározottabban tiltakozik. Ha holnap — mondotta Benes — eszébe jutna a Habsburgoknak, hogy restaurálva a tront, bevonuljanak BéCsbo, úgy számolniok keli azzal, hogy a kisantant még aznap este visszahívja követeit. — A Habsburgok akármilyen ünnepélyes nyilatkozatokat is tennének, megbolygatnák Európa egyensúlyát- A katfaöticlzmus révén tagadhatatlanul kohéziós hatást gyakorolnának a középeurópai katholikusokra és megnövelnék a szarvát a horvát. irredentistáknak is- De mire jó ilyen Wells-regénnyel foglalkozni? — folytatta Benes. A széleskörű együttműködés meg teremtéséről van szó, ezt pedig el lehet érni, ha az érdekelt felek, akiket közös gazdasági sors fűzz össze, megkezdenék a tárgyalásokat maguk között. római tanácskozásokról hosszasan ir francia sajtó. A Paris Midi közlése szerin! Közép-Enrópábau szilárd blokk képződik ki, amely arra van hivatva, hogy az imperialista Németországnak elzárja az útját. A lap szerint Franciaország és Olaszország között a megegyezés könnyen lehetséges. Barthou nem látja a helyzetet bonyolultnak és éppen ezért reméli, hogy a kisantant és az olasz-blokk között létre fog jönni a megegyezés. „Mi az etn kai eredete két generációig visszamenően ?“ Ki vallat; ák a köztisztviselőket (Cluj, március 9.) A hírek tömkelegéből majdnem elsikkadt a Dimineaţânak egy közleménye, amely alkalmas arra, hogy mindenfelé komoly aggodalmakat támasszon. Egyelőre kommui- tár nélkül közöljük a Dimineaţa értesülését: Rövidesen az összes köztisztviselők kérdőíveket kapnak, melyeket ki kell tölteniök. A kérdőíven a következő kérdésekre kell felelnie a köz- tisztviselőnek: 1. Születési adatok. (Év, hő, nap). 2. Születési hely megjelölése. 3. Családi állapota. 4. Van- nak-e gyermekei? 5. Milyen tanulmányokat végzett? 6. Vallása? 7. Mi az etnUcad eredete két generációig visszamenőleg? Mely ország alattvalója volt apja és nagyapja? 8. Állampolgársági viszonyai. 9. Katonai helyzete. 10. Volt-e a háborúban és ha igen, mily egységben szolgált? 11. Mily katonai ranggal szerelt le a háború után ? 12. Mostani rangja a hadsereg kötelékében? 13. Mely évfolyamhoz tartozik” 1,4. Most mily katonai beosztása van? 15. Mely fegyvernemhez tartozik? ~ és még néhány katonai szolgálatra vonatkozó kérdés. A fenti kérdéseket egyébként természet «éknek és maguktól értetődőknek találnánk, egyedül a visszamenőleges etnikai eredet vizsgálata, a szülő és nagyszülő honpolgári kötelékének vizsgálata az, ami túrosának tűnik.
