Keleti Ujság, 1934. március (17. évfolyam, 48-74. szám)

1934-03-09 / 55. szám

Péntek, Í9H. március 9, KntnUtsm Viharos vita zajlott le a Bernády György interimár- bizottsági tagsága körül a magyarpárti tagozatban AS egyetlen helyes magatartás az összetartás — állapította meg egy­hangúlag az intézőbizottság — Egyetértéssel készülnek fel a választásra Ismeretes az a sok iz­gatottság, amit a targul- muresi városi interimár- bizottság kicserélése és e kicserélésnek a különös módja keltett fel a városi magyarság körében. Egy­általában nem a polgár- mesterségről volt szó s nem is helyettes polgár­mesterségről, hanem arról, _ hogy a Magyar Párt helyi tagozata által kijelölt^ párttagok közül Bernády Györgyöt a kormány semmi szín alatt sem akarta bizottsági tagnak kine­vezni. Abban a kérdésben, hogy a Magyar Párt elfoglalja-e a számára felajánlott helye­ket Bernády nélkül, vagy mondjon le a ma­gyarságnak a városházán való képviseletéről, tisztán a helyi tagozat döntött, a maga jogos hatáskörében, a helyi magyar érdekeknek _ a mérlegelésével. E döntés körül volt most vita a tagozatnál, ami. ha éles is volt. kitisztította a helyes álláspontot­Szerdán este fél 6 órakor kezdődött s csak­nem egész órán át tartó élénk vitával folyt le a targumureşi Magyar Párt márciusi intéző- bizottsági ülése- A betegen fekvő dr. Sebess Jenő elnök helyett Szigyártó Gábor ügyvezető aielnök nyitotta meg a gyűlést, amelyet város­szerte óriási érdeklődés előzött meg s_ amelyen éppen ezért az intézőbizottságnak 250 tagja — egy-két kivétellel — mondhatni jelen volt­Szigyártó Gábor elnöki megnyitójában is­merteti azt a hosszas herce-hurcát, mely a városi uj in térim árbizottság megalakulását megelőzte. Az intézőbizottság egy hónappal azélőtt már határozott is a városi interimárba küldendő magyar tagra vonatkozólag s azóta az elnöki tanácsnak bárom Ízben is kellett fog­lalkoznia ezzel a kérdéssel- Mint ismeretes, a liberális párt, illetve annak mureşmegyei el­nöke: Bogdan Duica, a Magyar Párt által je­lölt négy magyar tag közül egyet: dr. Bernády Györgyöt semmi szín alatt sem volt hajlandó elfogadni az interimárbizottságba- A legutóbbi, február 20-án tartott elnöki tanácsülésnek afö­lött kellett döntenie, hogy miután csak rész­ben. hetvenöt százalékban teljesítette a liberá­lis párt a Magyar Párt kívánságát, részt ve­gyen-e egyáltalában a városi ügyek intézésé­ben? E kérdés körül két, egymással teljesen ellentétes vélemény alakult ki a Magyar Párt­ban. Egyik vélemény amellett szólt, hogy ilyen körülmények között is képvisetesse ma­gát a magyarság az interimar tanácsban, a másik körülmény pedig azt kívánta, hogy a párt a felajánlott helyeket ne vegye igénybe. Ez utóbbi csoporthoz tartozott dr- Bernády György is, aki a február 20-i elnöki tanácsülé­sen kijelentette, hogy az adott helyzetben nem kíván részt venni az interimárban. Bernády- nak e bejelentése után szavazás alá került a kérdés és huszoukilenc szavazat az interimar - ban való részvétel mellett szólott, egy nem-mel es egy üres lappal szavazott. Megjegyzendő, hogy Bernády és barátai nem vettek részt a szavazásban. A Magyar Párt elnöki tanácsának ilyen formában megnyilvánult határozata alapján a négy magyar tanácstag: Radó Sándor, Szír gyártó Gábor, dr. Biró István és dr. Fekete Gyula, tehát elfoglalták helyeiket- a város­házán. Az elnöki tanácsnak az így hozott határoza­tát sokan kifogásolták és a határozat jóváha­gyásának kérdése került most az intézőbizott­ság elé- A közelmúlt napokban egy helyi lap személyi okokból sorozatos támadást intézett a pártelnökség és a városi vezetőség magyar tagjai ellen. Ezek a támadások azonban álta­lános felháborodást keltettek, ugvhogy az egész gyűlés közönsége is felháborodva ítélte el az ilyen pártellenes eljárást, amit az elnök a megnyitó beszédében súlyosan megbélyegzett Az újság támadások ellen szenvedélyes kifaka- dások és élesen elitélő megbélyegzések hang­zottak el. Az illés további folyamán Faál Gusztáv kért felvilágosítást arról, hogy milyen közben­járások történtek a liberális párt elnökénél. Az elnöki tanács határozata elleni indítványt Jakab Béla adta elő, egy csoport nevében s az indítvány ezekből kifolyólag bizalmatlanság nyilvánítását javasolja­A vita során Bernády György dr. is felszó­lalt s egy teljes órán át tartott beszédében a városi közigazgatás elleni kifogásokat sorol fel s kéri az elnökséget, járjon pontosan utána, mi a tulajdonképpeni oka annak, hogy őt sem­miképpen sem akarják az interim árbizottság tagjául újból kinevezni. Magára, a napirendi kérdésre kijelenti, hogy ő ugyan nem helye­selte az elnöki tanács határozatát, de az egész tényt befejezettnek kell tekinteni s nincs értel­me affölött vitatkozni. Ahelyett, hogy most egymás elleni acsarkodással töltsék az időt, fogjanak össze testvéri egyetértésben és együttes erővel készüljenek az uj községi választásra. Indít­ványt fesz, hogy a választás előkészítésére ala­kítsanak bizottságot. Dr. Fekete Andor arról ad felvilágosítást beszédében, hogy a Magyar Párt elnöki ta­nácsa mindenképpen dr. Bernádyt akarta a magyarság részéről az interimárbizottságban első helyen látni, mert őt tartja a legrátermet­(Timişoara, március 8.) Dózsa Zsuzsanna feltűnő szépségű, alig 20 éves székely leány ez­előtt két esztendővel került el otthonából, az odorheiumegyei Macfalapról Timişoarâra, ahol a Bánáti Szanatóriumban kapott szobaleányi állást. A csendes, szorgalmas és jó magavise­let ii leány csakhamar mindenkinek a szeretető! és megbecsülését vivta ki magának. A műit hó­nap, közepén azonban a szanatórium vezetősé­gében változás állott be és a régi vezetőség, amely bérllátralék fejében körülbelül 10.000 lej jel tartozott Dózsa Zsuzsannának, kiegyezett vele ötven százalékban. A leány ezután elköltözött bátyjához, aki a Preyer ucca 7 számú házban házmester, de már két hét múlva, e hó elsején, elszegődött Salamon László zsidó hitközségi titkárhoz. A csendes és melankolikus alaptermészet ü leány, itt is egyszerre megnyert magának mindenkit, annál nagyobb megdöbbenést keltett, mikor tegnap reggel nem látott munkához, szobába nyitva vádig eszméletlen állapotban találták. Az azonnal kiszállott mentők azt ott talált or­vossal együtt már csak a beállott halált álla- pithatták meg. Nagymennyiségű morfiumot vett be. Búcsúlevelet nem hagyott hátra. Ugyanebben a házban, Zsuzsa unokatest­vére Molnár Eszter, Katz zsidó főkántornak a bejárónője, aki kérdésünkre elfogódottan és el- csukló hangon felelt. Látszik rajta, hogy nem szívesen beszél és hogy legalább is sejti, mi vitte a végzetes útra a fiatal székely leányt. — Bántotta talán az elvesztett pénz — kér­dezzük tőle? — Nem olyanok vagyunk mi szé­kelyek, hogy pénzért ilyet csináljunk. Minél nagyobb a szükség, annál jobban dolgozunk. Aztán nem volt ő rossz módban. A pénzre ugyan szüksége volt, mert volt egy komoly udvariója, igaz, hogy nem székely, csak ide­valósi, de az el akarta venni. tebbnek, legmegfelelőbbnek és legfelkészültebb­nek erre a posztra. Ehhez kértek támogatást a Magyar Párt országos elnökségétől is és Beth­len György gróf elnök utasítására Wilier Jó­zsef dr. minden lehetőt megtett az illetéke« helyeken, hogy a targumureşi Magyar Párt óhajtását teljesítsék. Sajnos, ez nem sikerült, nagyobb erők befolyása miatt. Ritz Antal iparosegyleti elnök szóvá teszi, hogy az interimárban nem jutott egyetlen hely sem az iparosok számára. De bejelenti azt is, hogy fegyelemhez szokott emberekhez ülőén belenyugodtak az elnöki tanács döntésébe. Radó Sándor, a magyar tanácstagok mű­ködéséről számol be és Bernády kérdéseire ad választ a városi közigazgatási ügyekben. A vita szenvedélyes hangját s az ellentéte« álláspontokat dr. Ferenczi Zsigmond felszóla­lása lecsendesitette. — Ebben a vitában — mondotta — hem a józan ész mérkőzött, hanem a* elvakult szenve­dély. Nem tettek jó szolgálatot a magyarság szent ügyének azok, akik ezt a vitát előidéz­ték s a szenvedélyeket felkorbácsolták. A Ber- nády barátainak megnyugtatására kifejtette, hogy Bogdan Duica miért nem akceptálta Ber­nády interimár tagságát. Erélyesen utasította rendre az ujságtámadások szerzőjét» Feltette a kérdést: eliteli-e a gyűlés az ilyen támadáso­kat. Az egész közönség egyhangú zajos megnyilatkozással adott kifejezést elitélő felháborodásának. A fiatalok nevében dr. Joós Andor ég Saári Jenő szólaltak föl s az ülés ekkor már az összhang és együttműködés hangulatában folyt. Jakab Béla már előbb visszavonta azt az egész indítványát, amiben az elnöki tanács határoza­tának a helytelenítését javasolta. így a hatá­rozat ellen már nem állott fenn kifogás. Elhatározták, hogy az intézőbizottság a jövő szerdán ismét összeül, hogy a választást előkészitőbizottságot kijelölje s az előkészítő főbb feladatokat megbeszélje. — Nem. is tudom, hogy tehette? Tegnap délután még együtt voltunk az itteni székes- leányok. Jókedvű volt, együtt énekelt velünk és mikor estére mulatságba hívtuk, azt mondta, jön, csak menjen az Eszti fel érte, De hogy megfájdult az Eszti feje, hát nem ment érte. Reggel, mikor jövök a munkába, kiáltják ám az emeletről, hogy öngyilkos lett a Zsuzsa. Szaladok hamar föl és viszem magammal a házban lakó Reisz orvos urat. Ott feküdt az ágyon, a mellén keresztbe a keze, még meleg volt, de a doktor ur mondta, hogy nincs benne élet. Aztán jöttek a mentők is, de ők is azt mondták és elmentek. Sürgönyöztiink ha2a a szülőknek, talán ideérkeznek a temetésre. A barátnőknek, a kis székely cselédleányok­nak már jobban megoldódik a nyelve és az ő elbeszélésük során már kialakul a lelki kény­szer, amely a szóp leány kezébe adta a méreg- poharat. A Zsuzsinak udvarolt egy idevalósi legény, el is akarta vermi, de bizony a székely legények néni jó szemmel nézték, hogy idegen legény legyeskedik egy székely leány körül. Mondták ; is neki, hagyja el Zsuzsit, mert megírják a leány édesapjának. Meg is Írták, aztán levelet kapott a Zsuzsi hazulról, hogy hagyjon itt mindent és menjen haza. Biztosan ez keserí­tette cl, hogy nem akart megválni a szerei­métől. A rejtély pedig be van zárva, egy, a szc- kelységből, a gyökeréről messzi szakadt, ki­hűlt szívbe és megfejteni vájjon ki tudná? A rendőrség az irányban nyomoz, hogy honnan szerezhette az egyszerű leány azt a nagymennyiségű morfiumot, amellyel életét le­oltotta? Az ügyészség., nyilvánvaló öngyilkos ság esete forogván fenn, a temetési engedélyt megadta. Messze a szülőföldtől, . Timisoaran öngyilkos lett egy fiatal székely leány Barátnői szerint „idevalósi“ udvarlója volt, szülei haza hívták s inkább a halálba ment, semhogy megváljon szerelmesétől —

Next

/
Thumbnails
Contents