Keleti Ujság, 1934. március (17. évfolyam, 48-74. szám)
1934-03-09 / 55. szám
Péntek, 1931 március % KcttnUisae s Duca beszédéből idézeti Sándor József és a jegyző bűn vádi feljelentést felt ellene f?ögt#nzttll, ele alapos beszédben f*’j»e«jel»e a itözigazga!ási törvényjavaslat visszásságait Vila a lelkészeit: képviselletéséről és a csíki állapotokról (Bucureşti, március 5. Saját tudósitónktól.) A közigazgatási törvény nagyfontosságu reform- javaslatát úgy vitték be a szenátusba, hogy a veszélyes javaslat általános vitája egyetlen ülésen véget is érjen. A Magyar Párt nevében Sándor József alelnök szólalt fel és rögtönzött beszédeinek egyik legsikeresebbjét tartotta meg. — Mióta — mondotta — isteni rendelésből román állampolgár maradtam ez országbm, melynek földjén születtem, elhatároztam, hogy külföldi összeköttetések keresése nélkül itt fogok harcolni az ország szine előtt a román parlamentben, nem azért, hogy hízelegjek, vagy, hogy udvaroljak önöknek, mert ez távol áll az én jeilememtő', hanem, hogy őszintén megmondjam, mit érzünk és gondolunk. A közigazgatási autonomia. —' Midőn 1625-ben megszavazták az első közigazgatási törvényt a román parlamentben, kimutattam, hogy Románia közigazgatási törvénye szeges ellentétben áll meggyőződésünkkel. Mi magyar -állampolgárságunk idejében századokon át közigazgatási autonómiában éltünk és nőttünk fel. — Nálunk a prefektus csak a kormány képviselője volt s nem volt semmi más hatalma a megye vagy a város felett. A megye és a municipium képviselője nálunk az alispán és a polgármester volt, a megyét ‘l és; a megyei vagy törvényhatósági bizottságtól megválasztva. A prefektus elment, az alprefektus megmaradt. — Nálunk a közigazgatási élet az országa alkotmányának egyik biztosítéka volt s a közigazgatási tagoknak nemcsak harcos és küzdő politikai joga volt, de joga arra is, hogy feliratokat és fel folyamod ásókat terjesszenek a kormány, a törvényhozás, sőt maga a trón elé is. — Mindezek ma eltűntek, — Mi, magyarok, olvassuk a régi román királyság történetét és részvéttel látjuk abban, hogy mit szenvedtek az akkori románok a török uralom alatt. Amikor azonban összehasonlítjuk az akkori állapotokat a maiakkal, sokszor eszünkbe jut, hogy a mai prefektus úgy, ahogy van, a valóságban nem egyéb, mint a reman vajdaságok idejéből való régi prefekt, akit akkor — úgy nevezi Iorga is a maga román történelmében — agának hívtak; a primprétort bégnek nevezték, a nötart effendínek, a román polgárok pedig gyaurok voltak. Most csak a nevek változtak meg. Ma ezeket prefekteknek, primpretoroknak és notaroknak nevezzük, a románokat pedig természetesen nem lehet többé gyauroknak hívni, de mi sem fogadjuk el ezt az elneveztet. A nagyhatalmú notar. — A notarnak eddig is elég nagy hatalma vo’t. Ezentúl még hatalmasabb lesz. Hozok fel rá esetet is. Megtörtént velem, hogy vármegyémben, a romániai közegészségügyi állapotokról beszélve, román hivatalos statisztikai adatok alapján, melyeket a kiváló dr. Danielopol szenátor szájából is hallottunk, aki néhány nap előtt szólt Itt nekünk a Romániában uralkodó tuberkulózisról, vérbajról, maláriáról stb. Es akkor az •• •• ! GYÜMÖLCS- ÉS SÉTÁNYFÁKA11 cserjéket, rózsákat és szőllőoltványokat szállít a legjobb minőségben Ambrosi, Fischer és Tsai R.-T. fllUD Kérjen árjeevzélíet! uzonl román nótárius feljelentett engem a bünteti törvényszékhez, hogy szentségtörést követtem el a román állam és a román nemzet ellen. S most is, néhány hó előtt, megtörtént, hogy azon fosztogatásokról és lopásokról beszélve, melyeknek adatait a nagy államférfim Duca miniszterelnök programjából vettem. Crístea loan szenátor: és elküldte Budapestre, onnan pedig rádióval közölték velünk... Sándor József: Ki küldte el? Uram Isten, de ml dolgom van nekem Budapesttel? Megmondtam, hogy én itt vagyok, itt beszélek, nincs egyéb törekvésem, minthogy gondolkozásunkat kitárjam Önök elótt. Mi közöm nekem az egész világhoz? Bucurestiben vagyok és itt beszélek! A covasnai jegyző feljelentett engem, hogy ne hagyjanak tovább választó beszédeket tartani, mert megrágalmaztam Romániát és a román nemzetet! Es csak a mélyen sajnált államférfin, Duca miniszterelnök akadályozta meg, hogy ta.án ki ne kísértessen ez a nagy férfin, ez a notar a megyéből. Ha pedig még messzebb megyünk és nagyobb hatáskört adunk a hivatalos tényezőknek e törvényjavaslat által, mi magyarok soha sem fogunk1 megelégedni a dolgok ilyen állapotával. Mindezeket el kellett mondanom autonómiai szempontból. Lelkészek a tanácsokban. Egyházi szempontból a jelen törvényjavaslat hatalmat ad a prefektusnak, hogy kinevezzen égy lelkészt és egy tanítót a falusi tanácsba, a városi és munid- piális tanácsokba pedig a belügym'niszternak lesz joga, hogy behívjon két román papot és csak egyet a kisebbségek részéről. Látszik, hogy aki ezt a törvény- javaslatot alkotta, csak a régi román királyságot isKORUNK SZAVA l?gü abb V-ik számának tartalm iból: A dicséret mellé. — Ausztria példája. — Min denki gyanús, aki él. — Francia poli. tka. — Pa -en összehasonlításai, Ijjas; Egy eljövendő ország, jaeghtr: A vigasztalanság ál apó tárói. Echardt: Az áldozat kólté zete. Naményi; A szociális vallásosság és a liturgia, Széchényi György: If us g -s jövő. BÉCS VÉRES NAPJAI UTÁN. Dénes Tibor: Francia liatais e. Fiala: A nüder; metr-ar cgyházrr'flvőffzct diadal a A/ Arte Sa rán. — Teleszky Anna: A Gettóból jött pápa stb., stb. 15 lej beküldése el enében portómentesen kű’di a „Minerva“ könyvkereskedés Ciuj, Regina Mária ucca 1 szám. merte, de nem volt tudomása a mi erdélyi és bánáti viszonyaikról. A magyarok és németek, svábok is szászok különböző hitvallásos formákban élnek. Vannak római katbolikusok, reformátusok, evangélikusok és unitáriusok. Dogmáik nagyon ellenkeznek egymással. Például a római kathollkueok a viszonylagos predesztinációval vallási szempontból oly távol állanak a Romániában 900.000 lelket kitevő reformátusok abszolút predesztinációi hitétől, mint amüy messze állanak egymástól Einstein és Newton. Egyházi szervezeteik, törekvéseik különbözők. Hogyan képviseljen tehát egy római katjjollkus egy protestánst és megfordítva? Popeeén Ion, lelkész: Majd képviselni fogják a megválasztottak. Sándor József: Nem úgy van. Ha két román lelkész automatice ott van a tanácsban, épp oly automatikusan ott kell logyünk mi is. Poposea Ion lelkész: Vannak elegen ott önök közül is. Sándor József: De hiszen itt most törvényről és Jogról' van sző. Ha Jogot adunk az egyik, vagv másik román egyháznak, gondunk kell. hogy legyen arra, hogy megadjuk azt a többieknek is. Nagyon nyomatékosan kérjük, hogy vegyék figyelembe e módosításokat, mert máskülönben előre megjósolom, hogy csak harc lesz belőle, amelyben tudjuk, hogy mi, kisebbségek -ok nélkül vaiő erőt .fogunk veszíteni, ie önök is, a román többség és a román állam éppúgy hiábavaló erőt fognak elpazarolni velünk szemben.,. Van-e ok panaszra ? Fopescu Ion, lelkész: Engedőimet kérek, '.ogy a kisebbségi egyházaknak nincs okuk— Sándor József: ... amig jobb volna, hogy megértsük egymást, a mi véleményeinkben és közeledjünk egymáshoz. Popescu Ion lelkész: Hogy a kisebbségi egyházaknak egyáltalán nincs okuk panaszkodni, mert privilégiumban részesültek, elannylra, bogy ebből a saem- pontból tévedni tetszik. Sándor József: önök csinálják a törvényeket és ha azok állítólag nem jók, nem a mi hibánk. Azonban a mi egyházaink nem képesek például fenntartani a hitvallásos iskolái Irat. ■ Az állam elvette a lelkészi és iskolai segélyeinket, ami oly tény, hogy ezt a román oldal irányában nem mondhatom.' A román orthodox egyház Romániában nem volt iskolafenntartó, mint amilyenek vagyunk mi, kisebbségi egyházak, elannylra, hogy a mi sorsunk sokkal súlyosabb, mint az önöké. Takarékosság? Harmadszor szólaní akarok még a községi takarékosság szempontjából. Történni fog valami csekély megtakarítás a községi, városi és megyei életben, e törvényjavaslat szerint. De hát nem erről'van szó Igazában. Ez a törvényjavaslat, mely abszolút hatalmat ad a prefektusnak és a többi hivatalnokoknak, a köz- igazgatási életből csak a legerősebb eszközét teremti meg az állam anyagi költségvetésének és finánc érdekeinek. Amikor már most is odáig jutottunk, hogy nem tudjuk elviselni a terheket. A közoktatásügyi miniszter ur pedig jón és s román nemzet! állami iskolát rárakjá az erdélyi és bánáti községek vállárrá. Amíg a magyarság Idejében nem fizettünk többet az iskoláért, mint csak 5% potadót és ha a községben román felekezeti iskola volt, akkor a román ajkú állampolgárok nem fizettek egy fűiért sem az állami iskola számára, önök rém tagadhatják ezt a dolgot. Firtea Vicboníre, íeikááz; Sn 80 percemet fizettem, hogy fenntartsam a felekezeti iskolámat. Sándor József: Ez az ön személyi nagylelkűsége volt. Ea is 100 percentet fizettem az iskoláinkért. De itt törvényről van szó és nem az ön nagylelkűségéről. Éppen ezért, ml magyarok, akik betöltjük összes kötelességeinket as országgal szemben, amelyben élünk, kérjük ezt az igazságot és szeretetet az önok részéről la. Mi van Ciucmegyébeö. Cinstea Ion, szenátor: Megvan. Mert én is Ciuo vármegye reprezentánsa vagyok és tetszik tudni, hogy valahányszor tudomásomra hozatott valamely igazságtalanság, rajta. voltam, hogy legszigorúbb intézkedő - sekat tegyem, hogy a magyarok és a románok testvérek legyenek a törvény előtt, Sándor József: Es éppen a ciucmegyei székelyek balnak meg1 étien Romániában. . Crístea loan, .szenátor- Mivel akarják, hogy segítsünk a duci székelyeken? ' Sándor József- Kérem, ne provokáljanak, mert akkor ki kell tárnom az összes igazságokat,1 amelyeket tudok, ön tudja, hogy a duci székelyek ’.vesztették ottani erdeiket és azokat, amelyeket magán-javaknak neveztek. Ok pedig főleg az erdőkből éltek. Es most nincs s halnak meg étien, vagy emigrálnak. Mindezek következtében, Uraim, mindaddig, amig el. nem fogadtatnak a mi módosításaink, a Magyar Párt nincs abban a helyzetben, hogy megszavazza ezt a törvényjavaslatot, Popéscu Ion, lelkész: Több őszinteséget, . Sándor szenátor ur. Sándor József: Több mär nem is leheti Regényt!r dón ságok 9 MINE VA könyvkereskedésben Cluj, Re lai Kerls uc<a 1» szám • Gáspár Jenő: A vf ág orvosa (díszkőié ben) ........— ............... Lei ISO-— Harsányi: A nempo-iadó kezű király { iszköt(sben) ... ... — ........ „ 150 w Gabány i János .• Mac var várak legendái (diszkötésben) ................... „ ISO1— Portó vidékre utánvétnél 20-— lej. A pénz előzetes-beküldésénéi portót em ezfmituck,
