Keleti Ujság, 1934. március (17. évfolyam, 48-74. szám)
1934-03-09 / 55. szám
* KeiettOjsiíg Péntek tŰ'i március 9Sektöl és úgy nézzük a problémát, ahogy az 1934 márciusában jelentkezik- Legyünk bátrak abhoz, bogy szembenézzünk az igazsággal Az álmodozások sehova sem vezetnek, néha azonban katasztrófába- Nem arról van szó tehát, hogy milyen mértékig tűrj ük Németország fel fegyverkezését, hogy elkerüljük a fegyverkezési versenyt, amely háborúhoz vezet ítt a küszöbön a veszély, amely Európa népeit, Németországot is beleértve, fenyegeti. A belga miniszterelnök azután nemzetközi konvenció megkötését sürgeti, amely határt vet a fegyverkezéseknek. Ez az egyetlen eszköz, amellyel elkerülhető a háború• A genfi megbeszélések nem vezettek eredményre. A tárgyalásokat újra elkezdték, az egész világ érdeke, hogy sikerre vezessenek. Minden ország tudja, hogy mit jelent a fegyverkezési verseny. Beszéde végén emlékeztet a miniszterelnök a világháború eredményeire és Belgium földrajzi helyzetére, megköveteli, hogy a biztonságnak egyetlen eleme se hanyagoltassék el. Belgium a biztonság békéjét akarja. A kormánynak meg van a bátorsága, hogy a béke biztosítása végett áldozatot kérjen a néptől, olyan áldozatot, amely úgyszólván felülmúlja erőit. Európában nem lesz béke mindaddig, mig Belgium biztonságát fenyegetik. A kormány minden eszközt megragad, hogy egy olyan megegyezés jöjjön létre, amely Belgiumtól a legkisebb áldozatot követeli, de számára a biztonság maximumát eredményezi■ E tekintetben Belgium Franciaország. Anglia és Olaszország támogatására számíthatA belga miniszterelnök beszéde a szenátusban nagy megrökönyödést keltett és élesen elitélték azok a körök, amelyek Franciaország politikája mellett tartanak ki- A jobboldali konzervatív Nation Beige egy „Coup de Theatre‘'-ról beszél és azt állítja, hogy a miniszterelnök kiszolgáltatta magát a „teljes megadás“ politikájának. Kijelentései alkalmasak arra, hogy minden jó polgárt fájdalommal tőitsen el- Brocqueuville, a versaiilesi szerződés egész 5. sz- részét keresztülhúzza- Brocqueuville a „neobriandizmus“-hoz csatlakozott abban a pillanatban, amikor Franciaország végleg szakított a briandizmussal. A belga miniszterelnök beszéde Párisban nagy izgatottságot váltott ki- Belgium Franciaország leghűségesebb szövetségese és igen feltűnőnek tartják, hogy Belgium merőben más külpolitikai irányt követ, mint Franciaország. Párisból jelentik, hogy a hír vétele után Barthou külügyminiszter azonnal elutazott Brüsszelbe, hogy a belga külügyminiszterrel tárgyaljon(Brüsszel, március 8.) Újabb hírek szerint a belga király rádióbeszédet készül, tartani, amelvben kitér Belgium külpolitikai irányelveire is. Barthou francia külügyminiszter még nem érkezett meg Brüsszelbe, holnap, vagy holnapután fog megérkezni. Párisban úgy kommentálják utazását, hogy az kizárólagosan magánügy. I. hét. Március B-lf-lg, 4. sz. szelvény A Keleti (Jjság minden olvasója 15 lejért kapja meg: Kassák: Angyalföld (357 oldal) vagy Wells: Egyelőre (408 oldal) clmü regényét, ha a márdu'-ben megjelenő Ilyen szelvényeink* bői legalább 13-t (minden hétről 3--3-a:> legkésőbb á rilis 2-áig beküld a kiadóhivatalba, a regény 15 lejes árával együtt. (Vidékiek még 5 lej portóköltség >t Is kü'denek.) — Az összeg levél bélyegekben is beküldhető. Gyárfás Elemér: Az erdélyi helységneveknek egész irodalmuk van, ezeket a helységneveket mind a három nemzet szakiadon, anyanyelvén használhatta, mikor ugyanis ez a kérdés felmerült én mutattam ki, hogy speciálisan Erdélyben, ahol majdnem minden városnak és falunak megvan a maga történelmi elnevezése, amely elnevezések részint az erdélyi szász telepesektől, részint a már évszázadok óta itt élő román-. Ságtól eredtek, a helységnevek egységesítése a lehetetlenséggel határos. Egy többségi: Elmagyarositották az erdélyi városok ős román neveit! Gyárfás: Cikkekkel tudom igazolni, hogy én annak idején állástfoglaltam a románság érdekében. Olvassa el a könyvemet, amely igazolja azt, hogy nekem a magyar uralom alatt is, amikor közhivatalt töltöttem be, ez volt az elvi felfogásom. Hangok a többség köréből: Jól van ez igy. ahogy vanAmit Tatarescu helytelenített. Gyárfás Elemér: Tatarescu miniszterelnök nincsen egy véleményen önökkel Amikor tiltakoztam előtte, a cenzura túlkapásai miatt és ismertettem a cenzúra-hivatalnak a kisebbségi lapokhoz intézett rendeletét, a miniszterelnök ur helytelenítette azt és elismerte, hogy groteszkül hat, ha a magyar cikkekbe még a szöveg között is kizárólag román elnevezéseket Iktatnak be a lapok. A magyar és általában a kisebbségi sajtónak joga van a helység és az uccaneveket anya nyelvükön használni, ezt a törvényadta jogú kát 15 éven át zavartalanul is gyakorolták és Tatarescu miniszterelnök határozott ígéretet is tett a cenzúra-hivatal túlkapásainak megszünetésérc. Tudom, hogy a kormányelnök urnák fontosabb teendői is vannak, mint a kisebbségi sérelmek orvoslása és éppen azért felhívom a jelenlegi igazságügyminiszter figyelmét az erdélyi cenzura működésének túlzásairaGyűl és tilalom. — Végül panaszt emelek és intézkedést kérek egyes erdélyi hely: hatóságok túlzó és sérelmes intézkedése ellen, amellyel még olyan városokban is megakadályozzák megbízható vezetők részéről a gyűlések összehívását és megtartását, amely városokban az ostromállapot nincs is érvénybenFalussy Árpád dr. halála (Cáréi, március 3.) Egy budapesti szanatóriumban meghalt Falussy Árpád földbirtokos. Satu-Maré egykori főispánja. Falussy három évig volt főispán s lelkiismeretes munkájával, megértő magatartásával sok rokonszenvet .keltett. 1865-ben született Careiben, ahol apja rendőrfőkapitánv volt, A háború után visszavonult falusi birtokára, de a magyarság m(izgalmaiban sok áldozatkész seggel vett részt. Vezető szerepet nem vállalt, mert — mint mondotta, — csak közkatonája akar lenni a magyar ügynek. Halála vármogveszerte nagy részvétet keltett, Orvosoknak fontos, Minden magyar, német, francia, angol folyóirat és könyv meg rendelhető és előfizethető Lepagenál, Cluj A lapot közvetlenül kapja a kiadótól. Kérjen ín gyen jegyzéket Lepagetól, Cluj. CAPITOL MOZGÓ Világvárosi măsor! TÜNDÖKLŐ ASSZONYOK Paxarkiállttásn revü film a legszebb zenévelt Csupa ragyogás, pompa, fény, csillogást — Fósureptők : BEBE DANIELS, WARNER BAXTER, 100 artista és 60 görl. — Műsor el óit: UJ „FOXn VILAGHIRADO. Elóadások 3, 5, 7 és 9 órakor, vasárnap déleldt íl-töl. ____________________ Tataresen miniszterelnököt idézte Gyárfás Elemér, araikor a magyar helységnefek tilala szenátusban máról beszélt a A miniszterelnök Ígéretet tett n cenzúra enyhítésére — Gyáriás, a Magyar Párt nevében elfogadta az ostromállapot törvényjavaslatát, csak az indokolást kifogásolta (Bucureşti, március 8.) Az ostromállapot és az ezzel kapcsolatos rendkívüli intézkedések, elsősorban a cenzura kérdését tette szóvá a Magyar Párt a szenátusban. Gyárfás Elemér fejtette ki a kérdésben a párt álláspostját: gerincesen és határozottan. A türelmetlen közbeszólásokra Tatarescu miniszterelnököt idézt,, megállapítván, hogy maga a kormány- elnök is helytelenítette a cenzura egyes túlzott intézkedéseit, A szenátus érdekes üléséről ez a jelentésünk. Az ostromállapot kritikája. Gyárfás Elemér: A Magyar Párt nevében kijelentem, hogy bár elfogadom az ostromállapot ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot, mégis kénytelen vagyok néhány komoly és indokolt megállapítást tenni. Nem vonható kétségbe, hogy midőn az állam biztonsága és a közrend veszélvben forog, az állam jogosult- sőt köteles kivételes intézkedéseket é-letheléptetni, ame- '■yeknek az életbeléptéidre az alkotmánytör- vény 128. szakasza is felhatalmazz?» a kormányt — Amikor az országgyűlés szünetel, királyi dekrétummal is elrendelhető kivételes intézkedés, a jelenlegi ostromálllapótnak jogi indokolása azonban nem szerencsés és nem találó A törvényjavaslat ugyanis a jelenlegi ostrom- állapot elrendelését ?iz 1864. évi Cnza-főle dekrétummal indokolja és igyekszik alátámasztani. Meg kell állapitanom -— és ebben a felfogásomban Románia legkiválóbb jogászszakertői érte•nek Telem egyet, — hogy ez a dekrétum mér régen nincsen érvényben. j A helységnevek. — A jelenlegi atmoszféra nem alkalmas kisebbségi sérelmek ismertetésére, mégis fel kell emelnem tiltakozó szavamat, az ostromállapottal kapcsolatosan életbeléptetett cenzora tnlzó ténykedése ellen, amellyel különösen a kisebbségi sajtót súlyos béklyóba veri. Cl újon és számos tnás erdélyi városban a cenzúra-hivatal elrendelte, hogy a magyar lapok ne csak a helység és városneveket, hanem még az ueeaUevekot is csak románul közöljék. Közbekiáltások többségi oldalról: Jól van ez igy! Gyárfás Elemér: Ellenkezőleg- helytelenül ós jogtalanul avatkozott be a cenzúra ebbe a kérdésbe. A kisebbségi nyelvek szabad használatára vonatkozóing a Conziliul Dirigent 1. sz. törvényének negyedik szakasza intézkedik, amely törvény Erdélyben még ma is életben van és amely kifejezetten megengedi, hogy nem hivatalos, hanem magánviszonylatban a helységnevek kisebbségi nyelven is használhatók. A’ törvény értelmében elvitázhatatlan jog, hogy minden kisebbség magánéletében a városok neveit és általában a földrajzi elnevezéseket saját anyanyelvén használhassa. Diaconescu többségi: Mik a történelmi nevei az erdélyi helységeknek? Jogosultak-e a kisebbségek más elnevezést, mint a románt használni?!
