Keleti Ujság, 1934. március (17. évfolyam, 48-74. szám)

1934-03-08 / 54. szám

Husnu)sm Csütörtök, 1931 március S, teljessa felöleli a kérdést. Ami a városi adós­ságokat illeti, valószínűleg csak a háztulajdonosok adósságait konvertálják és ezeknél is legfeljebb húsz százalék lesz az adósság csökkentése. Két delegáció indult Budapestre. Assan miniszter elnöklete alatt ma rég­gel összeült az ipar- és kereskedelem^ mi­nisztériumában az a bizottság, mely végle­gesen megszövegezte a március 12-én Buda­pestre utazó, fizetési egyezmény megköté­séről tárgyaíó román küldöttségnek adandó utasításokat. Ugyancsak ma utazott el Budapestre a román-magyar kereskedelmi szerződés meg­kötésével megbizott delegáció is. Sándor József egy kisebbségellenes javaslat ellen. A szenátus tegnapi ülésén a közigazga­tási reformjavaslatot tárgyalták, amelyhez többek között D. R. Ioaniţescu is felszólalt. A volt miniszter kívánatosnak mondotta, hogy a városokhoz egy bizonyos Övben tar­tozó falvakat csatolják közigazgatásilag az illető városokhoz. Sándor József ezt megint a kisebbségek elleni tervnek tekinti, amely ellen tiltakozik. D. R. Ioaniţescu szerint u nemzeti- parasztpárt kisebbségi politikája mindig jóhiszemű volt. Ha tényleg úgy volna is, ahogy Sátidor hiszi, hogy a szomszéd falvak lakosságával a román elemet kívánják-erő­síteni, ez még nem jelent annyit, bo^y a nemrománokat gyengitenők. A románságtól senki sem veheti rossznéven, hogy a városo­kat, a kultúra centrumait kívánja megerősí­teni, különösen, ha ezek román falvaktól vannak körülvéve. Sándor József válaszolni akar, de a többség nem engedi szóhoz jutni és nagy vihar tör ki, mire az ülést felfüggesztik. náeskozásait. Tatarescu miniszterelnök i- részt vett a megbeszéléseken, amelyek a vá rosi adósságok körül forogtak. A. bizottság munkáját gyorsabb tempóban fogják lebo­nyolítani, hogy a javaslat március lű-jg el­készüljön. A nagyipar támogatást kap. Teodorescu ipar- és kereskedelmi mi­niszter javaslatot készített az iparpártolás, törvény érvényének 1935 április 1 ig való meghosszabbításáról. A törvény kedvezmé­nyeit csak azok vehetik igénybe, akik leg­alább busz lóerős hajtóerővel és 35 munkás sál dolgoznak. (Cluj, március 7-) A tragikus sorsú Cristo- rean gazdasági akadémiai hallgató öngyilkos ságánák fejtél vét még hérn sikerült megfej­teni, de a hatóságok olyan adat birtokába ju­tottak, amely előreláthatólag megkönnyíti munkájukat. Öristorean Constantin bátyjának többször panaszolta, hogy Iaşi sok gondot és kemény napokat okoz neki- Ebből a tényből és a már ismertetett körülményekből arra »ehet követ­keztetni, hogy az öngyilkosság hátterének magyarázatát lakiban kell keresni. Az öngyilkos bátyjának beküldte valaki az Universul január 2-i számát, amely az alábbi tudósítást közölte: „0-h. Timotei Baeiu uccai lakos, aki a I. hét. Március 6—ll«lg. 3. sz. szelvény A Keleti Újság minden olvasója IS légért kapja meg: Kassák t Angyalföld (857 oldal) vagy Wells: Egyelőre {408 oldal) cimfl regényét, ha amárciu b»n megielenő ilyen szegényeink­ből legalább 13*t (minden hétről 3—3-a ) !e?később A rilis 2-áig beküld a kiadóhivatalba, n regény 15 lejes árává' együtt. (Vidékiek még 5 lej portóköltség t is Kü'denek-) — Az összeg itvélíiélyygekben is beküldhető. Sfântul Spiridonnak volt alkalmazottja, m éjszaka mérget vett be. Súlyos állapotban kór­házba szállították.“ — Meg kell jegyeznünk — írja a lap tudó­sítója hogy Timotei hatodszor kísérelte meg az öngyilkosságot és a hatóságok kérdéseire megtagadott minden felvilágosítást­A család a két öngyilkosság között össze­függést lát és a feltevés annál valószínűbbnek látszik, mivel Cristorean mindig Ia$it e.m’e- gette és amikor már halálos ágyán feküdt és testvérei megkérdezték, mi dolga volt laşiban. utolsó erőfeszítéssel, de nyomatékosan hang Súlyozta, hogy ne kérdezzék, mert úgy som mond semmit. 41 * ff «é'f tt A* aradi 'rónai fialod© mezővárosa Ilian ac utóbbi bét évben ft kereskedő meni tönkre Adóemelés az érvi* napján— A járást ketté akarják osztani, ami megpecsételné a mezőváros sorsát »44 444 W444 Wó MMU4W44H41 Egy iasii fiatalember öngyilkossági kísérletét összeköttetésbe hozzák Crlstoreanu gazdász öngyilkosságával Szünet után Incuîeţ belügyminiszter nyugtatja meg Sándor Józsefet, bogy nincs szó azonnali törvényről, csak egy felvetett eszméről, amely legfeljebb ősszel képezi majd vita tárgyát a közigazgatási törvény nagy reformjánál. A román delegáció Páriában. Párisi jelentés szerint a román delegá­ció már felvette az érintkezést a román köl- csönkötvények francia birtokosaival. Még e hét folyamán a holland, belga és angol hitelezők­kel is érintkezésbe lépnek. A hivatalos tárgyalá­sok jövő hétfőn kezdődnek és ezeken való­színűleg Roger Atíboln is résztvesz. Érde­kes, hogy a tárgyalások során nemcsak a román papírokról lesz szó. barién: az 1896, évi 8,5 százalékos magyar .járadékpapirokról is. amelyeket Románia, mint utódállam Ma­gyarországtól. mint adósságot vett át. Lassan készül a konverzió. A konverziós bizottság tegnap este Dinu Brat iám: elnökletével folytatta ta (Deva. március ~ > Dévától Arad feló 24 kilomé­ter;-« * Maros jöbbpa ttján fekszik Via. község, járási székhely, amelyet éppen ezért teljes joggá! mezővá­rosnak is lehetne nevezni, Békében nyomdája volt és Magyar. lapja „MárosiUye és Vidéke'* 1 címmel, most minden éiet kihalóban van itt. Virágzó kereskedelme, amely nemcsak a község mintegy 1300 lélekszámára volt alapítva, hanem az illat járás 76 községének lakos­ságára is. ma csak roncsaiban van meg. Járásbírósága, amelyet 1914-ben kezdtek el építeni e még ma eines befejezve, hűen jelképezi a község viszonyait, Ez pe­dig az. hogy egy időben volt remény arra, hogy Pia növekedjék és valóban felvirágozzék, úgy, ahogy egy járás! székhelynek Illik, ma azonban már az odavalók is felhagytak mindén reménnyel. Hogy egyebet ne mondjunk, villanyközpontot ter­veztek, de a tárgyalások meghiúsultak. Uccakövezésre a községnek nem Igen telik, pedig szükség volna rá, I ár jónéhány szép és rendezett uccája van. Két év alatt Illan 11 kereskedő ment tönkre, úgy, hogy semmijük sem maradt. A forgalom csökkenése i az általános krízis mellett a nagy adók is hozzájárul­tak a bajok fokozásához, mivel az illái kereskedők ál­lítása szerint, ök még a dévai kereskedőkénél Is na­gyobb összegű adót fizetnek, Pedig éppen egy liberá­lis képviselő állapította meg a napokban, Déván egy gyűlés alkalmával, hogy Hunedoara megye adójához viszonyítva, Alba megye csak a felét fizeti az adónak. Az 1932. évi árviz is nagy tételt jelentett ebben a tragédiában. A Iorga-kormány erdélyi minisztere ak­kor személyesen járt az árvíz által elöntött Ilian 3 Ígéretet tett, hogy az árvíz miatt le fogják szállítani a MAGYAR SliNHÁZ CSIPETKE Ma este fél 9 érakor AZ IGEI SZEZON LEGNAGYOBB OPERETTJE Szerzők i Törők Rezső és Fényes Szabolcs. Főszereplők: Stefanidesz Ili, Tompa Béla, Kovács György, Tóth Elek, Beöes liona, Kerekes Ilona, Tompa Sándor, Forgács Sándor és Réthely Ödön. kereskedők fe Iparosok adóját. Ehelyett azKStSaa 4pp*r. az történt, hogy m árvíz napján, amikor a kereske­dők nem tudtak bemenni a pénzügyhöz, felemelték * kereskedők adóját és nem halasztották et s tárgyalá­sokat. jóllehet erre telefonon is interveniáltak s a dévai kereskedelmi kamara is közbelépett. Mindenkinek emeltek — csekély kivétellel, 3 amikor a fellebbezés « törvényszékhez került, azzal utasították el, hogy nem igazolták a CFR bucureştii központi .igazgatóságával azt a körülményt, hogy akkor a CFR vonalain Tlia körül a közlekedés szünetelt. Egy példa csak: az egyik kereskedőnek akkor a2 adóját 14,000 íejr’í évi 24000 lejre emelték. Az árvlzsujtotta Illa lakősaí sem voltak olyan felvevő képesek, azonban sokat, ártott az is, hogy az utak elromlottak s a községek lakossága nem tudott bejönni az illái kereskedőkhöz. így a forgalom nagy­ban csökkent. Ráadásul a filairovitz R. T. és Wies»! Jenő fatermelo cégek beszüntették üzemüket a' „Var" rr.észgyárra! együtt. 3 emiatt a forgalomból mintegy ezer munkás kapcsolódott ki Erre betetőzésképpen most a község árulja a ten­gerit. A forgalom elég szép, s község olcsó beszerzési áron hetenként .legalább két vagont ad el. A kereske­dők tehát ettől is elesnek. Ezen felül a közmunkákért tengerivel fizetnek, a forgalom ezzel is kevesebb - 3 az adó mégis marad. A szomszédo-s Dobra község !s igényekkel lépett fel éá azt kéri, hogy a járás 76 községét osszák ketté, ahogy mát volt egy alkalommal. Ha ez is megtörténik, IMa sorsa meg lesz pecséjelve. Pedig volna hely Ilian â be nem fejezett járá - íróság épületében az összes hivataloknak, s ha a JárásmegosZtást keresztül viszik, Dobrán épitenl kell. Az‘: remélik, legalább is a dob- raiak, hogy áprilisban az uj törvény szerint keresztül mégy a jarásmégosztás. Sőt, hogy a forgatom még kevesebb legyen, Dobra még járásbíróságot Is köve‘e! magának. Illan 18S2-ber. az árvíz okozott katasztrófát, 1933- ban a Marós újból hétszer öntett ki 5 az „dókát mégis meghagyták. — Mesedélután. Az árvagondoző ciuji csoportja március t- ér. meséc’.ékjtár.t rendezett, a mesedálütán szép íikeí légyíbefi zajlott le. A nagyszámú szereplők valamennyien ‘k!Érdemelték a közBcséá hangos ! apucik­ban megnyilvánuló tetszését.

Next

/
Thumbnails
Contents