Keleti Ujság, 1934. március (17. évfolyam, 48-74. szám)
1934-03-08 / 54. szám
39Îflhá2 BUDAPEST V. 0 lllllwriT K«. 94.3S& < tW. Csütörtök, 1934, március 8. — Ára 3 N £ü6íUetM ám> belföldön; i^gésx évre 800Sí^ toefyedéTTe *00, egy höra 70 lej. Magyarországon tvr* M, félén« 86 negyedén« 12.60, egy hónapra 6-38 tWBg«. — Krr« számok as Ihnes dániai tó Időszkjaiban ORSZÁGOS MAGYÁRPÁRTI LaP XVII. ÉVFOLYAM - 54. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDEL Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj, Haron L. Pcp ucca 5. szám. — Telefon: S08. — Levélcím: Cluj, postai!ók 101. szám. Kéziratokat senkinek s«m küld vissza és nem is őri* meg a szerkesztőség. Roosevelt egy esztendeje Roosevelt egy éve van uralmon, egy éve próbálja a maga sajátos módszereivel megjavítani a gazdasági helyzetet. Egy esztendő édeskevés arra. hogy az ember, rendbehozza még a maga lerongyolódott házatáját is, hát még mily kevés idő ez az amerikai össze-vissza rombolt gazdasági élet nyomorúságainak rend behozására- Pozitiv eredményekben nem is. gazdag az amerikai köztársasági elnök eg> éves. ellenzéki támadásoktól eléggé tarkádé tevékenysége, ám, hogy bizalommal folytat- hatja munkáját és hogy az eddigi jelek meggyőzni látszanak a közvéleményt, hogy még mindig több elkezdeni valamit, mint semmit sem csinálni, ez olyan eredmény, amelyet szi vesan állapit meg az európai közvélemény is Roosevelt elnök tegnap tartotta meg első működési évről rádióbeszámolóját és ezúttal nem a bankokhoz, hanem a nagyipar képviselőihez fordult- A nagyipar feladatait emlegette Teremtsen a nagyipar munkaalkalmakat, több munkást foglalkoztasson — olyan problémák ezek, amelyek nem tűrnek ellentmondást. A gazdasági anarkiának meg kell szűnnie, a sóvár és könyörület nélküli egoizmus helyébe a közszolgálatnak kell állania és ha ez nem tör ténik, akkor kényszerintézkedésekkel fogják majd az amerikai nagyipart is kollektiv szellemre szorítani. Nem tudjuk, hogy vájjon sikerül-e Roose- veltuek több jóakaratra buzdítani az amerikai vállalatokat, azt azonban tudjuk, hogy nemcsak a jóakaraton múlik a gazdasági életet helyrebillenteni. Egyelőre csak azt látjuk, hogy az az 1929. évi óriási krach a newyork' tőzsdén, tulajdonképpen Szerajevója volt a világgazdaságnak. Hatalmas áresés következett be, részvénytőkék összeroppantak, a inti ,~ kátlahok. hadserege ijesztően emelkedett. 1933 nyaráig szüntelenül pusztított a depresszió 1929-től 1933-ig a kimaradt ipari világtermelés bruttó értéke a kétszázmilliárd dollárt is meghaladja Kétszázmilliárd dollárba került kát a világgazdasági válság. E szám ijesztő, ha egybevetjük például :i világháború költségeivel. A négy háborús esztendő Angliának 41 milliárd, Amerikának 33 milliárd, Németországnak 39 milliárd, Francia- országnak 23 milliárd. Oroszországnak 9 milliárd és az osztrák-magyar monarchiának 20 milliárd dollár anyagi kárt okozott- Ha hozzászámítjuk a többi kisállamok hadviselésének költségeit is, úgy ez a végösszeg felmegy a két százmilliárd dollárra- De akkor háború volt A világgazdasági válság négy esztendeje viszont a béke korszakában zajlott leEgy másik számarány: Amerika felfedezése óta a világ aranykészletének értéke egy amerikai professzor megállapítása szerint nem volt több 25 milliárd dollárnál- A gazdasági válság tehát nyolcszor annyiba került, mint amennyi a sóvárgott nemesfém összmennyi- sége- Még egy példa. A világot keresztül-kasul szántó vasúti hálózat értéke a gördülő anyag» ga! és állomási felszerelésekkel együtt nem több hatvanmilliárd dollárnál, az összes kikötők értéke a legkülönbözőbb viziutakkal együtt 25 milliárd dollár- Négy év gazdasági válsága tehát kétszer annyiba került, mint az egész föld összes szállítmányozó alkalmatossága Roosevelt ennek az ijesztő gazdasági kárnak csak egy bizonyos százalékát Ígéri pótolni. Vájjon sikerül-e neki? Éppen annyi a föltevés arra, hogy igen, mint amennyire, nogy nem. Akarat, elszántság, kikényszeritö erő. jó zai} ész szükséges hozzá. Az emberi munkaerő ma sem kevesebb, mint a történelem bármelyik szakaszában, .javak tekintetében ma sincs hiány, hát akkor miért kell mégis azt hinni, hogy a fehér emberiség sorsa beteljesedett! \iliar a szenátusi illésén SándorJózsef beszéde fölött Hutlapesfre két román delegáció Indult el egyszerre \ háztulajdonosok adósságai a konverzióban (Bucureşti, március 7.') Úgy a kamarában, mint a szenátusban igyekeznek a Magyar Párt parlamenti tagjai minden kisebbségellenes támadásra azonnal megadni a megfelelő választ. Vannak, akik ezt nem akarják megszokni s azt állítják, hogjr nagy merészség. Erről volt szó a szenátus szerdai ülésén is. Sándor József merész uapja. A szenátus szerda délutáni ülésén 0j> reanu lelkész liberális a jegyzőkönyvhez szólalva fel, azzal kezdette, hogy tegnap újból merész napja volt a magyar kisebbségnek a szenátusban. Sándor Józsefnek volt bátorsága — mondotta — idehozni a kisebbségi kérdést, a magyar szenátortól rég ismert merészséggel, de arról .nem beszélt, rßennyire el voltak nyomva a románok a magyar uralom alatt és • milyen más sorsuk van most Romániában. Iorga: A főtisztelendo ur meg akarja enni Sándor Józsefet! Sándor József: A román nép jó, csak a papok rosszak! Ezután Sándor József szót kér, válaszolni akar, de az elnök a házszabályokra való hivatkozással, amely a jegyzőkönyvnél nem engedi meg a vitát, nem adja meg a szót. S am oil a a munkakamarák feloszla tása ügyében intéz kérdést a munkaügyi miniszterhez és kérdéseihez D. R. loani- ţeseu is csatlakozik. Victor Antoneseu igazságügyim - taszter beterjeszti az ostromállapot ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot. \ székely inasoillion ellen A kamarában Lasen gheorghista kéri az ostromállapot megszüntetését április 2-a előtt, mert akkor lesznek a községi választások, amelyeket nem lekét ostromállapotban megtartani és egyébként is az okok is megszűntek, amelyek a kivételes helyzetet szükségessé tehetnék. Baciu interpellációt jelent be a munkaiisyi miniszterhez a targumuresi inasotthon és ipariskola ügyében. Art állítja, hogy ott nem tanítanak vallást és keresztény morált. Talarescu képviselő kifogásolja, hogy minden állami nyomtatványszállitást a Monitorul Oficia! nyomdájának adnak és emiatt indokolt a magánnyomdák elkeseredése. A cionista szervezetek ellen Ursiceanu lupista kéri a zsidó chalut-szerue- zetek feloszlatását, mert ezek kommunista nótákat énekelve vonulnak végig az uceákon és cionista álarc alftt szovjetpropagandát űznek. Madceam seprűje. Madgearu kéri az 1933. november 15-e után történt tisztviselői kinevezések, áthelyezések és le építések összes aktáit és iratait. dfatílüláLjöTZ f/tüík» átváló rsÍT20öegu appant ox I I Nagy zaj tör ki erre, a kormánypártiak így kiáltanak Madgearu felé: — Mit akar a seprűvel?’ — Majd beszélni fogunk még erről a seprűről —■ válaszolta Madgearu. Potarca a barladi árvízről jelent be interpellációt. A kamara ezután 181 szavazattal 26 ellenében megszavazza a válaszfeliratot, amelvet csütörtökön délben fog a Ház küldöttsége átnyújtani a királynak. Ezután áttértek a bélyegtörvény vitájára. Mihalache bejelentette a fúziót. Ma délelőtt fél 11-kor értekezletet tartott a nemzeti parasztpárt parlamenti csoportja. Mihalache mondott beszámolót az általános helyzetről és beszámolt a Lupuval és pártjával eredménnyel folytatott tárgyalásokról, amelyek teljes sikerrel jártak s vasárnap a nemzeti parasztpárt klubjának ünnepélyes ülés keretében létrejön a fúzió. A konverziós javaslat, Az Adeverui a konverziós törvényjavaslattal kapcsolatban úgy értesül, hogy a javaslat bizottsági befejezése után még neu. kerül a minisztertanács elé. hanem előbb szétosztják azt az összes érdekelt minisztereknek hozzászólás végett. A javaslat nyolcvan szakaszból fog állani és még husvét előtt meg akarják szavazni. Tatarescu állítólag nem megy bele nagyobb módosiiásokba, mert a szerinte készülő javaslat- gazdasági, jogi és pénzügyi szempontból
