Keleti Ujság, 1934. március (17. évfolyam, 48-74. szám)
1934-03-07 / 53. szám
®ţ tWMW 1*0. 3B V i S3 A ÖÜ«* BUDAPEST V. Szerda, 1934. március 7. — if« 3 fSlöflMté** ár»* belföldön: k<gész évre 800, félévre 400, fteiyedévre tOO, egy bóra 70 lej. Magyarországon: Égi frrt H. Mérte 84 negyedévre 12.50; egy hónapra 6J50 jMugé — B5*yt* számok az Ibnsz elárusító kioszkjaiban ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVIL ÉVFOLYAM — 53. SZÁM. telelós szerkesztő: SZÁSZ ENDBE. Bserkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj, Baron U it? sow 9. szám, — Telefon: 308. — Levélcím; Cluj, pontnfiófe 10L szám. Kérirafcokrt senkinek v*ra küld viata» és nem is őriz meg a szerkesztőség. Korainak bizonyult Tat a résén lemondásának hire Kae loaesciit szabadon engedték Dgjan, de néhány ára maivá isméi elfogtál! — Az ellenzéki pártok megrostro« múltúk a kormányt, de a miniszterelnök minden leivi* láffositást megtagad Akik mellénk állottak Irtat Hegedűs Nándor Vájjon akadnak-e még férfiak, akik mellénk mernek állani abban az ostromban, amelyet a nacionalista politika gerilla-vitézei a kisebbségek ellen elindítottak? IgenLehetetlen is volna, hogy egy ország egész közvéleménye rajtunk keresztül szerezzen magának babért és koszorút, hogy mi legyünk az áldozatok, akiknek bukásán arassanak tapsot a piacon azok, akik a nép kegyéért versengenek- Vannak még jobb lelkek, akik nein hiszik el, hogy mi vagyunk az okai annak, hogy ebben az országban is válság van és nem mindenkinek jut az a falat kenyér, amihez mindenkinek joga volna, aki dolgozni akar. Milyen vigasztalás ebben a hajszában, hogy a román szellemi élet elit-csapatából nyúl ki felénk a kéz biztató integetéssel: ne féljetek: nem vagytok egyedül! Tudor Teodorescu Branişte, a kiváló román regényíró és publicista, a demokráciának egyik reménysége kiált fel; nem igaz, hogy a kisebbségek a bűnösök abban, hogy Romániában nem mennek a dolgok úgy, ahogy menniök kellene A „Cuvântul Liber“ cimü politikai hetilapban csendül fei a vigasztaló testvéri báto- ritásTeodorescu Branişte éles pengével suhint azok felé a nacionálista spadissinek felé, akik a „romanizálás“ jelszavával irritálják a lelkeket Visszapillantást vet arra, hogy az egvesii lés ntán következő esztendőkben miként festett a romanizálás- Nem a román szellemi világ javára romanizáltak a nacionálista politikusok Csak- azok szeretnének mindent az ország kisebbségeire hárítani, akik a sovinizmusból üzletet csinálnak — fejtegeti a román iró- Határozottan szembeszáll a kisebbségek ellen indított offenzivával Iunian is abban a beszédében, aţuit a felirati vita során tartott- „Olyan országban élünk — úgymond —, ahol 15 millió román mellett körülbelül 3 millió polgár él. akik más nemzethez és valláshoz tartoznak, mint mi és védelmi politikánk nem épithefő fel ellenséges magatartásra ezekkel a polgárokkal. szemben. A román nemzeti államot csak nagylelkű megértéssel és jogtisztelette' lehet megteremteni, amellyel minden nemzeti ség nyelve és tradíciói iránt viseltetnünk kel: mert csak mindezeknek az elismerésével érez hetik, hogy egyenlő jogok birtokában élnek közöttünk és követelhetjük tőlük odaadásuka' a határok őrzésének müvében“ Bratiam- György is szembefordul azokkal, akik a ki sebbségek rovására űzik nacionálista játékaikat- „A mi nacionálizmusunk nem irányú azok ellen és más nyelvű és vallásu lakosok ellen, akik közöttünk élnek, egyesek évszázadok, mások évtizedek óta-“ Iunian és Bratianu: pártvezérek; az egyiknek a táborában a bucovinai ukránok, a másikéban a moldvai zsidóság is tömörül, meg lehet tehát gyanúsítani őket, hogy választási számítás is irányítja nyilatkozataikat. Ám még Így is feíemelőbb az ő felfogásuk, mint azoké akik politikai céljaik elérésére az. ellenkező póluson agitálnak. . De a nagy román regényírót nem a politikai kalkuláció, hanem a meggyőződés fűti Ezek a nyilatkozatok csillapítják bennünk a csendes pánikot, amit a szélső nacionálista izgatás kelt hetek óta a kisebbségek körében Nem lehet tagadni, hogy a közvélemény állandó felkorbácsolása aggodalmas riadalmat szült közöttünk- Szorongás fojtogatja a sziveket: vájjon meddig csapong még a Gogák és Cuzák agitációja- Ijedt várakozással lessük mindig a holnapot; ki áll ki megint a fórumra« hogy . (Bucureşti, március 6.) A kormányválságnak arról a híréről, ami Erdélyben elterjedt, a fővárosban nem tudnak semmit. Tény, hogy vihar és egy kis zavar keletkezett Nae Jonescu váratlan szabadlábrahe- lyezése és hirtelen újbóli letartóztatása miatt, a kormány azonban ma a helyén van s a parlamentben vállalja a letartóztatások felelősségét. Hogy mi^ea körülmények következtében történt & szabadonbocsátás és letartóztatás, igen érdekes lehet, de nem kapható erről felvilágosítás. Titkok Nae Jonescu köríti. A kamara mai ülésén Iunian szólalt fel napirend előtt. Előadja, hogy Nae Jonescut, Protopopescut és másokat január 2-án tartóztatták le, letartóztatás! végzés nélkül. Letartóztatásukat később megerősítették. Tegnap, március -Vén délután végre szabadlábra helyezték a fogvatartott főszerkesztőt és több társát. Nae Jonescu kiszabadulása után felkereste őt a lakásán és amint beszélgettek, meg jelent a lakáson három katonai ügyész, köztük Pomponiu ezredes-főügyész, aki felszólította Nae Jonescut, térjen velük vissza a fogházba, mert tévedésből helyezték szabadlábra. Iunian azonnal felhívta telefonon a miniszterelnököt, Tatarescu azonban azt felelte, hogy fárad t, bizottsági üléseken kell részt vennie és egyébként sem avatkozik bele olyan dologba, amely a bíróság előtt fekszik. Véleménye szerint a külügyminiszter keze volt. a dologban, utólag azt hallotta, hogy ez a véleménye nem reánkkenje a felelősséget az idők mostohasá- gáért, amelynek Örvényében valamennyien két ségbeesetten kapálódzunk- A nemzeti eszme spekulánsai — ahogy őket Tudor Teodorescu Branişte elnevezi —, hol fognak újra felfe dezni jogos kisebbségi egzisztenciákat- Ki aka« holnap hatalomra emelkedni? Érthető ha fel- lélegzünk, látván férfiakat, akik védőkarjaika1 felénk is kitárják és megismétlik a bibliai ki jelentést, hogy „mi nem ismerjük fel bűnösöknek ezeket az embereket“. Mert az nem lehet vétek, hogy mi is élni akarunk, tudásunkért és munkaerőnkért cserébe kenyeret reklámé lünk és becsületességünket nem abban látjuk hogy nemzeti mivoltunkat vagy hitűnket elárulják és képmutató hazugsággal tompítsuk a nacionálista vihart- A szabad polgárok nyilt- .sá«iával szolgálunk magunknak és a hazánknak egyaránt.' Hálásak vagyunk azoknak a román tényezőknek, akik nem akarnak bennünket heiótákká süllyeszteni, hanem emberi méltóságunk és jogaink kötelékeivel tűznek az országhoz Masaryk cseh köztársasági elnök egy újságíró előtt beszélt nemrégen a kisebbségekről és azt mondta, hogy csak szabad urnái! ineg. Kérdezi tehát. kinek a keze avatkozott bele, amikor a ' miniszterelnök sem akar tadni semmiről? ___ Csatlakoznak az ellenzéki pártok.- Maigeam ugyanebben a kérdésben kér felvilágosítást. Mi az, hogy szabadlábra helyezték Nae Iemescuéfcat és azután megint letartóztatták? Túr;? szavaira azonban megjegyzi, hogy fitu* lesen sokkal magasabban ál! a román Közvélemény előtt, semhogy" ilyen dolgokba belekeverni szabad lenne ő ilyen gyanúsításoknak felette áll. Goga is csatlakozik a felszólalásokhoz és rá mutat arra, hogy a letartóztatottakat igen szigora bánásmódban részesít ték, nem tudtak még rendesen aludni sem. Nyilatkozatot kértek tőlük, hogy többé nem fognak foglalkozni politikával. Argzioianu is csatlakozik. Duca gyilkosai bevallották tettüket, miért kell másokat is annyi ideig fogva tartani? , Ghiureseu ghéorghista ugyanezen a vclemé nyen van és megismétli azt az indítványát, hogy ködjének ki parlamenti vizsgálóbizottságot ebben az ügyben. Válasz a kormány nevében, Iamandi belügyi alminiszter mindenekelőtt kijelenti, hogy Nae Toneseu ügye a bíróság kezében van. a, sinaiai gyilkosok ügye a hadbíróság elé tartozik. A. gyilkosság mögött azonb-n bizonyos eszmék hirdetői állottak, ami arra mutat, hogy nem a gyilkosság tényleges berektől lehet hűséget várni, idézte egy lengyel költő versét: a rab egyetlen fegyvere az árulás. Azok teszik a hűség Masaryk-hangoz- tatta értelmében minden ország megbízható fiaivá a népeket, akik kiirtják belőlük még a gyanúját is annak, hogy alábbvalók másoknál és anyagi és lelki boldogulásuk eszköze: a koldulás és hulladéklesésA nagy viláv ma elfelejtkezett a gazdátlan, népekről. Mindenki önmagával van elfoglalva és senki sem vállalja a gyám szerepét Megszorítjuk tehát azoknak a kezét, akik idebenn az országban állanak mellénk- Az ellenünk sorakozó gerillacsapatok dübörgése mellett jól esik meghallanunk a türelem és felvilágosodás kürtszavát. Nem akarjuk zárt ablakok mögött titokban megszegni mindennapi kenderünket, nem akarunk eldugott hátsó ajtókon belo- pódzni műhelyeinkbe, hanem mint ennek az országnak önérzetes, ewenlőjogu és hü gyermekei jelenünk meg munkahelyeinken és a ro mán szellemi és politikai élet elitcsapatának védőszárnyai alatt reméljük a szenvedély, a. politikai spekuláció és nagyratörés hullámainak lepergését. w-w hCM
