Keleti Ujság, 1934. március (17. évfolyam, 48-74. szám)

1934-03-04 / 51. szám

Vasárnap, 2551. március ii. KtimUjsm wmmmmmmmmsmmmm 'A midikor megemlékeztem■ a Református $ószövetség áldásos működéséről. Kedves leve­let kaptam a héten ebből az alkalomból a cristurul-sacuiesci Jótékony Nőegyletről s a levél tartalmát már példaadás kedvéért is is­mertetem. A cristuruli unitárius főgimnázium tarmló- ifjusága jórészt a falusi székely gazdák gyer­mekeiből rekrutálódik. A gondos édesanya ösz- szeszedi kis — bizony kevés — ruhaneműit, rendbeszedi, kitatarozza s így bocsátja útra drága gyermekét. Azonban szeptembertől karácsonyig, onnan a nyári vakációig, — ugyancsak erős strapá­nak, szét foszlósnak van kitéve az amugyis gyenge felső- és alsóruha. Egyiknek könyöke, másiknak térde, harmadik­nak gombjai vannak lesza­kadva, kilyukadva. Az alsó­ruhákkal is baj van. A gyer­mek futballozik, tornászik, játszik, izzad. Mindez jót tesz a szervezetnek, — annál kevésbé a ruhának- Nézzük csak meg, mi tör­ténik ott? A Nőegylet tag­jai bejelentették az intézet elöljáróságának, hogy havonta egyszer, de a szükséglet szerint többször is, egy, erre a célra rendelkezésükre bocsátott helyiségben összeül­nek és megjavítják a gimnázium bennlakó ta­nulóinak alsó- és felsőruháit. Megfoltozzák a felsőruhát, kireperálják a kis inget, a kis egyébkét, megstoppolják az ököl nagyságú lyu­kakat a harisnyákon- Szóval ruhaklinikát ren- (I/Gzyvßk &Gi Es csinálják ezt a megható szép munkát csendben, szerényen már három-négy év óta. A méUóságos. asszony elnöknőtől elkezdve le a tekintetesig, hónapról-hónapra. Ezek a falusi lurkók még tisztaságra nevelendők, — igy a ruháikat sem tartják olyan állapotban, hogy azzal foglalkozni a tisztaságra és higiéniára szokott ápolt kezeknek kellemes szórakozás lenne• Mindezzel nem törődve, végzik legszentebb: anyai feladatukat. Itt említjük meg, hogy Cristurul már meg­mutatta a nagy lelkét, önfeláldozását, mikor a minden anyagi támasz nélkül maradt főgimná ziumát adakozásból fenn tudja tartani. A cristuruli Nőegylet munkáját nemcsak azért hoztam fel, hogy őket kiemeljem — elég­gé méltányolni ilyen nagy, nemes tettet úgy sem lehet, — de követendő például akarom ál­lítani a többi város jótékony egyletei elé. Mi­lyen szép volna, ha Erdély minden városában igy lenne. Ha nem volna árva, elhagyatott, rongyos gyermek. A nyikóvölgyi kis góbék igy egy édesanya helyett két másikat kaptak- Egyiket ajögim- náziunéban, másikat meg a Jótékony Nőegylet­ben. Milyen rossz és csúnya is volna a világ, ha meg nem enyhítenék, meg nem édesítenék a gyöngéd asszonyi kezek, meleg asszonyt szi­vek! * Érdekesnek tartom felújítani néhány ada­tot a gyermek Beethoven életéből. Ifjúkori éveiből nem tudnák sokkal töb­bet, mint azt, hogy félénk gyermek volt és durva lelkületű atyjának szigorú fenyítése alatt kemény gyermekkort kellett átélnie. A hires tenorista, fiából csoda gyermeket szeretett volna nevelni. Ez a tetve azonban nem sike­rült. Kép nem maradt a gyermek Beethovenről- Külső megjelenéséről csak annyit tudnak, hogy a nagy zeneköltő, mint gyermek ala­csony, tömzsi alakú volt, széles vállu, fekete hajú, rövid nyakú. Vastag feje volt és barna arcszine. Atyja kijelentése szerint nem sokat tanuM az iskolában, ezért ültette őt oly korán a zongora mellé és fogta szigorúan a tanu­lásra. Beethoven egyidejűleg a hegediijátékböl is kapott leckeórákat. A kis Ludwig azonban nem szívesen játszott kótából. Zongorán, he­gedűn azt játszotta, ami éppen eszébe jutott. Atyja énért többször, imgssidta: „Micsoda os­tobaságokat nyekeregsz itt össse-visssa. Mind­járt megpofozlak•“ A részeges apa nem egyszer rázta fel éjnek idején meleg ágyából, édes álmából, hogy zon­gorázzék neki és vendégeinek- És a kis fiú reszketve, vacogva engedelmeskedett a szülői zsarnokságnak. Beethoven már zsenge ifjúkorában herői- kus jellem volt- Tragikus sorsa előrevetette árnyékát. Környezete kiérezte belőle ugyan a szokatlant, a rendkívülit, de nem tudta helye­sen magyarázni. Kortársai általánosságban fölfedezték benne a lángészt és mégis hajlan­dók voltak arra, hogy őt bolondnak tartsák- Művészi nagyságát és emberi mivoltát nem tudták egymással összhangba hozni. Ismeretes életének tragikuma. Egy hibá­san kezelt középfülgyulladás süketülését okozta. És soha nem hallhatta szerzeményeit az, ki az egész világot meghódította. 57 éves korában halt meg a cseléd gyer­meke és grófnő rajongója­A helybeli Magyar Zenekonzervatórium március 10-ikén áldoz a Beethoven emlékének. A Vastoréit és az Esz-dur zongorakoncertet adja Beethoventől a Szimfonikus Zenekar, a kitűnő Zsembery Elvirának, ennek a nagyon tehetséges müvészasszonynak zongorajátéká­val, Zsizsmann Rezső dirigálása mellett. Adjunk ott találkozót egymásnak- Mert nem csak egy szép élménnyel leszünk gazda­gabbak, hanem a rászoruló konzervatóriumon is segítünk. * Dr. Janovícs Jenő lakásán jártam a na­pokban. Szeretetteljes fogadtatás után megcso­dáltam a gyönyörű lakást, a mesés szép és ér­tékes altmeisseni porcellámkat, szőnyegeket, 3000 drb.-ból álló könyvtárukat, képeiket, szob­raikat. Ami azonban legjobban megkapott, ez egy kis szoba volt- Janovicsék nagy kegyelettel őrzik az erdélyi „szin-jádzásnak“ bölcsökorából való minden emlékét. És ez a kis szoba tele van szinészrelikviákkal.. Színészek képeivel, régi szinlapokkal. Babérkoszorú szmlappal, 1880 junius 7-ikéről, mikor is az erdélyi Ma­gyar Nemzeti Színház a bécsi drámai színház­ban vendégszerepeit május 6-tól junius 6-ig. Várady Miklós bácsi erről többel fog tudni beszélni, ~~ (majd egyszer ki is faggatom) mert a szinlapon az ö neve is szerepel a Ssetit- györgyi Istvánéval együtt. Ha még emlékeznek rá, a tél folyamán ir­tani volt a „Belfarkas uccai játékszín kinyi- tás“-áról, most örömmel akadtam rá szinlap- jára, mely szól eképpeni Kolos'várt Hétfőn Mârtius» 12-dik napján 1821 Hazafiakból Össszve-Allott Társaság Által fog elö-adódni A Hazánkban Leg Először Ki Nyitandó Nemzeti Játék Szin ünnepére Egy Vitézi Szomorú Játék V Fel vonásokban ezen nevezet alatt: murai Irta Körner Teodor, fordította Fetrlche voch-Hor~ váth Dániel. Billétek találtatnak a’ Platzl Lábos háznál Tekintetes Nagy Lázár ur’ szállásán dél utáni 3 óráig, 5 órán túl’ a Teátrum kasszájánál. A* játék kezdődik pontban 6 órakor, vége lészen 10 után. Kijöttem Janovicsék lakásából. Villájuk előtt állnak sorjában a régi nagy komédiások szobrai. E- Kovács Gyula (Róna József müve), Kótsi Patkó János (Róna), Szentgyörgyi Ist­ván (Szabó Vera) márványszobrai és Gyulai Ferenc (Gyulai Pál öccse) bronzszobra. Erre a szoborra, a régiek bizonyára emlékeznek, ott állt a kedves régi színház bejárójánál. Ahogy végig jöttem a kerten, úgy éreztem, hogy ezek a régen meghalt színészek utánam tekintenek, melegen hosszan. * Budapestünk üj arca van- Egész csomó ká­véház, vendéglő megbukott, bezárt. Pestnek' még sincs halott képe. Sőt, nagyobb a forga­lom, mint valahai , m y A redőnyök esak rövid időre voltak le­eresztve, nmtatványos helyekké változtak át- Mindenféle fakir mutogatta ott magát, egyik a nyelvét szegezte le, a másik tűkön feküdt, « harmadik mint távalvó, vagy koplaló „mű­vész“. Ez is lezajlott, a nagy város hamar ráun egy attrakcióra. Újról kellett gondoskodni- Ugylátszik ötletekben nincs hiány. Tehát is­mét újabbal szolgál Pest. A meghalt kávéhá­zak helyére beköltözött az élet, a mozgalmas­ság. Mindenikbe egy-egy kis vurstlit rendez­tek be, céllövéssel, pofozó emberrel, — talán még bolhaszinházzal is. És természetesen büf- fével. Ott készül az emberek szeme előtt a virsli, a jó forró palacsinta. Sört csapolnak, És mindennek az ára csak fiz fillér. Pestnek uj jelszava: tiz fillér- * És még egy történet, mély igaz: Egy megszorult uriasszony kénytelen voll nagyértékü képeit áruba bocsátani. Tehát hir­detést tett közzé (természetesen) a Keleti Új­ságban. Meg is jelent másnap egy bundds, puccos, utolsó divat szerint öltözött, kiékszerezett, hó­dító illatú hölgy■ Típusa az újgazdagnak. Nézi, vizsgálja a képeket. — Ez a tájkép szép volna, — szólal meg végre, —• de a rajta levő nőalak sárga ru­hában van és a sárga szin most egyáltalán mm diva­tos. — Talán méltóstatnék egy másikat, — szól a háziasz- szany előzékenyen. — Ezt a tengert? Hogy képzeli Drágám? Az én sza­lonom zöld■ Itt meg tenger, ég, minden kék. Nagysád nem tudja, nekem milyen finom mű­vészi sztnérzékem van. Képtelen volnék kéket és zöldet összetenni. Ezt legfeljebb a fürdő­szobába tehetném, melynek csempéje kék. — De az a kép ott, — folytatja előkelőén, — tetszik nekem. — Ugy-e szép kép, nekem is fáj tőle meg­válnom, ez volt szegény jó Uram első ajándéka. Ráismer Nagyságos Asszonyom? A Doge- pálota. * — Ja a Dózsáék háza? Akkor nem vessem meg. Mert engem egyáltalán nem érdekel a Dózsa Endréik háza. * Lezajlott a hires budapesti disznótóros ver­seny. Tizennégy vendéglőben re)\deztek disznó­toros vacsorát, amelyet a zsűri, — amelynek elnöke Gundel Károly volt — minőség, füsze- rezettség, levesesség, ízes ség, sütés és tálalás szempontjából bírált el. A héten fejezték be a zsűritagok pontozásának feldolgozását, amely alig mutatott eltérést. Így a zsűri nem is dön­tött egyéni győztes mellett, hanem teljes elis­meréssel egyaránt kiválónak jelentette ki a disznótóros verseny mind a tizennégy résztve­vőjét. A disznótóros verseny nagy sikere is propagandája a világhírű magyar konyhának- A sikereken felbuzdulva a vendéglősök most ludtórt rendeznek. Nyárára meg tervbe vettek egy halvacsora versenyt. Erdélyi vendéglős Urak! Nem volna-e ér­demes ezt az ötletet utánozni? Kitűnő erdélyi specialitásainkkal: erdélyi fatányéros, papri­kás csirke, takány, kürtöskalács, vargábéles, stb-, nem-e lehetne nemes versenyre kelni? Versenyezzenek tehát: ki tálalja föl a jelzett nagyszerűségeket szebben, izesebben, jobban és főleg — olcsóbban. Heti étlap HÉTFŐ: Paradicsomleves, töltött borjuszegy tarho­nyával, gyümölcs. Vacsora: Aprópecsenye pu­liszkával. KEDD: Tárkonyos bárány, grizkrém vanilla sutiéval. Vacsora: Palacsinta krokett. SZERDA: Töltött kelkáposzta, töpörtyüspogácsa. Va­csora: Tejespuliszka. CSÜTÖRTÖK: Hamis húsleves, velösesont pirított ke­nyéren, sonkáskocka. Vacsora: Natursaeiet burgonyával és savanyúsággal. FENTEK: Halpaprikás, csúsztatott palacsinta. Va­csora: Ostsee hering francia salátával. .SZOMBAT: Burgonyaleves, borjupörkölt galas kával, gyümölcs-saláta. Vacsora: Sonka tojással. VASARNAP: Májgombödeves, báránypecsenye burgo- nyasalâtăval, kürtöskalács. Vacsora: Hideg bárány, «aUtaj, tea, kskftv,

Next

/
Thumbnails
Contents