Keleti Ujság, 1934. március (17. évfolyam, 48-74. szám)
1934-03-30 / 73. szám
r FéhadB. im mareteg so.'_____________ KeiettUjj^g mnHBnm A LEGJOBB HASHAJTÓ! A KOPROL hashajtó csokoládé — amely a vért is tisztítja — nagyon rövid idő alatt gyorsan és fájdalom nélkül hat. A KOPROL kellemes izű és ezert előszeretettel veszik be úgy a gyermekek, mint a felnőttek. Minden darabon rajta van a KOPROL név, utasítson vissza minden utánzatot. vw, Hogyan szaporította a tanfelügyelő a csiksomlyói árvák számát még eggyel ? Ä csiksomlyói apácák panasza egy tanító ellen, aki 18 ezer lej kosztpénzzel tartozik Az „agy velő-tröszt“ Előre lehetett látni, hogy az amerikai bankárok és nagytőkések, akik mindent elkövettek, hogy Roosewel- tet népszerűtlenné tegyék, meg fogják kísérelni úgy feltüntetni az elnököt, mint aki nem egyéb, mint bolsevista agitátorok játékszere. És Íme, drámai jelenetek között mondogatják: Roosewelt Kerenszkijo az amerikai forradalomnak. Csak addig tartogatják, amíg az amerikai Stalin fel nem váltja. Ez az „agyvelő tröszt“ rejtett célja s e cél napnál világosabb. Lehet, hogy Roosewelt törekvései sikerülnek, lehet, hogy nem. Lehet, hogy csak merész álmodozó, aki nagyot fog zuhanni. Egy azonban bizonyos: végre akadt polgári politikus, aki felvette a küzdelmet a nagy kapitalista vagyonszerzők mohóságával szemben, elmozdította az amerikai termelést eddigi holtpontjáról és hadat üzent a levltéz- lett gazdaságpolitikai előítéleteknek. Gigászi kísérlet, amely még bukásában Is több, mint semmit sem csinálni, ölhetett kezekkel megvárni politikai és gazdasági Cassandrák kísérteties jóslatainak beteljesedését. De lehet, hogy sikerülni fog a Roosewelt-szándék. Végtére is aa amerikai ember természetével is számolni kell. Az amerikai ember más, mint az európai. Még mindegyikben benne van a pionír-ösztön. Az amerikai emberiség nem megmerevedett, ősi formák között él, nem irtózik az újrakezdés, az egészen más alapú vállalkozások parancsának teljesítésétől. Egy hét alatt felépít egy várost és ott hagyja. Ma cipőtisztigató egy avenue sarkán, holnap bankár, holnapután államíérfiu, azután Ismét cipötisztogatö. Az amerikai emberben önmagától értetődően adva van, — amit Európa szélsőséges elméletek óriási propagandával vernek bele a tömegekbe — a világszemléletnek az a módja, hogy az élet tulajdonképpen „kaland“. Az európai ember, különösen, ha szellemi foglalkozást üz, kizökkenve a rendes kerékvágásból, régi mesterségének mesgyéiröl, elpusztul. Az amerikaiaknál könnyebben megy szellemi munkáról a testi munkára való átmenőt és viszont, az a bizonyos foglalkozásbeli átrétegezödés, mert nevelésénél, népi fiatalságánál és csodálatos optimizmusánál fogva foglalkozás és foglalkozás között éles határvonalakat nem ismer, egész szervezete uj életim- pressziók befogadására rugalmasabb. Roosewelt vállalkozása sikerének minden észokon túl nyilvánvalóan Itt a főbiztositól», « * Ami pedig a titokzatos agyvelö trösztöt, a trust of ln telll gen cet, a „bolsevizmusnak e boszorkánykonyháját“ Illeti, valljuk be őszintén, egymás között, Roosc- welt tanácsadóitól minden távolabb áll, mint a gazdasági válságnak marxi értelemben való megoldása. Van egy morzsányi ebből Is, aminthogy van a fasiszta munkakódexekből, hangoztatva az elvet, hogy a munka és töke közötti egyensúlyt és a termelés mikéntjét az államnak kell megállapítani és kikényszeríteni. Roosewelt tanácsadóinak csak egy hibája van — az amerikai tőkeképviselők be nem vallott megítélése szerint. Az, hogy Roosewelt szakítva a hagyományokkal, tanácsadóit nem gazdasági szakértőkből, — mint Coolidge, vagy Hoower — nem „expertek"-böl, nem az ország fémjelzetten legjobb politikai erőiből (best minds) állította össze, — mint például Harding —, hanem pro fesszorokből. Állítólag ezért bukott meg Wilson Is, alti professzorokra hallgatott és mialatt átkelt az óceánon hogy érvényt szerezzen a tizennégy pont evangéliumának, Versaíllesben és Washingtonban egyaránt le- bunkózták a politikusok és közgazdászok. Roosewelt félre dobta az eddigi garnitúrát; olyan szabású embert, mint Mellon, aki mint Amerika leggazdagabb embere, három-négy köztársasági elnököt Is végigszolgált, pénzügyminiszteri rangban, lomtárba hajított, sőt többet tett ennél Is: a vádlottak padjára ültette. Mint a Harverd és Columbia egyetemek növendéke, tanárai között nézett szét, már 1931-ben ezek véleményére támaszkodott. Ahhoz, hogy ne bízzon többet & „prosperity“ szószólóiban, a közgazdasági élet megannyi mandarinjában, meg volt rá minden oka. Hoower, a nagy „szervező“ működése alatt a bőrén érezhette minden amerikai, hogyan omlanak össze a gazdasági élet pillérei és minden szanáló Intézkedés minő újabb tornádó viharszelével pusztít végig a hajdan legendás gazdagságú kontinensen. Az „expertek“ megfeledkeztek arról, hogy a tíz évvel ezelőtti termelési módszerek ma már hajítófát sem érnek és ha a tőkegazdálkodás a legradikálisabb eszközökkel, áldozatkészséggel és önkéntes érvágással nem valósit csontig elható reformokat, akkor megnyilik az nt a legvéresebb szociális forradalomra, A régivágásu politikusok és gazdasági vezér(Csikszereda, március 29.) Köztudomású, hogy a csii- somlyói volt római katholi- kus főgimnázium épületében apácák felügyelete alatt mintegy 156, árva gyermek nyer elhelyezést és nevelést a jövő életre, . Ebben az épületben nyert elhelyezést az állami elemi iskola is, amelyben Tomozi George a tanító. Ez az ur az apácák jóvoltából, már huzamosabb idő óta táplálkozik az árvaház konyhájáról és az árvák részére is főzött kosztból, anélkül, hogy az apácák többszöri kérésére egy fityin- get is fizetne az elfogyasztott élelmezésért. Már mintegy 18.000 lejre megy az a hátralék, amit sehogy sem akar megfizetni, bár az ebédet mindennap elfogyasztja azóta is és most, férfiak ezt nem tudták Ami pedig az uj tanácsadókat iUeti, ezek már tudják a bajt, pontos diagnózisuk van, csak a terápiával nincsenek még teljesen tisztában. Am lehet, hogy kezükben van a gyógyszer Is. Mi Innen, egy év eddigi eredményei után még nem állapíthatjuk meg. Nem lehetetlen, hogy csak néhány, inkább lélektani természetű koefficiens kiküszöböléséről van szó és akkor megy minden, mint a karikacsapás. * Nem tudom, hogy e pillanatban ott van e még Moley Roosewelt tanácsadói között. Ez a joviális professzor, aki különböző egyetemeken krlmonolőglát adott elő, sokban hozzájárult az elnök ösztönös gazdasági nézetei megérleléséhez. Ott van a másik tanácsadó, Rexford G. Tugwell, a Columbia University gazdaságiam tanára, akinek az amerikai gazdasági életről irt könyve valóságos magna chartaja az nj polgárigazdasági gondolkodásnak. „Véleményem szerint — Írja e könyvben — van mód kimenekülni a szegénység és az ipar borzalmainak fojtogatása alól, ha lassan, módszeresen, energikusan józan tervgazdálkodás alapjaira lépünk. Hogy ez sikerüljön, nem szabad visszariadni a messzi mutató reformoktól és nekünk, fogyasztóknak és termelőknek egyaránt, össze kell fognunk, és alkalmazkodnunk kell az uj időkhöz. A szegényeken segitemink kell és a pénzt onnan kell vennünk, aho van és oda kell vinni, ahol szükség van rá“. Ott van Augusta Berle, a columbiai egyetem volt tanára, kiváló mezőgazdasági szakértő. Ott van William Bullit egyik legragyogöbb elméje Roosewelt vezérkarának, ott van Wartburg, Douglas, Taussig, Felix Frakíurter, a harwardi jogi egyetem tanára, Walter í.ipmann, az újságíró, Baruch — mind olyan nevek, akikről igaz, hogy csak Roosewelt alatt tudtak érvényesülni, viszont az is Igaz, hogy becsületesen és, felkészültséggel szolhogy kitavaszodott, a Kissomlyó begy oldalából felfakadó bor viz nagyban elősegiti az étvágy fokozatos gerjedését. Az apácák megunták a további várakozást s nehogy az árvák további megrövidítést szenvedjenek, a tanfel ügyelőséghez fordultak további jogorvoslásért. A tanfelügyelő azután megkérdezte az apácákat, hogy államsegélyben részesüíl-e az árvaház, mire felvilágosították, hogy igen. A tanfelügyelő ur azután mosolygott és azt javasolta, hogy akkor hát Tomozi urat is sorozzák be a 156 árvagyerek sorába, mert hát eggyel több, vagy kevesebb, már nem számit. Mi mindenesetre gratulálunk az uj árvának s kívánunk továbbra is jóétvágyat és kellemes időtöltést ott a somiyói hegyek ozondus fenyveseinek csendes árnyékában. găljăk a nagy ügyet, amelyet, mint mondottunk, az amerikai pénzügyi és politikai élet csillogó nevei nem tudtak megvédeni, * Nem, a „vörös kamarilla“ vádja csak legenda, oktalan dolog volna fontosságot tulajdonítani az ellenpárt offenzlvájának. Az amerikai ember lelke legmélyén teljesen Individualista, a „legkapltállstább“ típus, amelyet, az uj idők bármelyik országát is nézzük, kitermeltek, Éppen azért, mert az amerikai lakosság any- nyira Individuális, annyira a maga eszével akar gondolkodni, annyira hiányzik belőle, hogy más ember érdekeire is tekintettel legyen, válik indokolttá az állami beavatkozás, a kikényszerítő akarat, hogy az amerikai termelés tényezői akarva, nem akarva, de s kollektív egymásrautaltság kereteiben lássanak neki a reorganizációs munkának. Roosewelt a tervgazdaság fokozatos kifejlesztésével erősen közeledik az államszocializmus felé, amit különben az olasz és a német kormányzati rendszerek Is alapelvül kénytelenek felállítani és amely — ha mindjárt más változatban Is — éppen Oroszországban van meg. De ahogyan a német és az olasz kényszer és tervgazdálkodási módszerek merőben elütnek az oroszétól, éppen úgy elütnek az amerikaitól Is. És ahogyan nevetséges dolog a „vörös kamarilla“ gondolatát beplántálni Mussolini, vagy Hitler terveibe, éppen annyira nevetséges Roosewelt agyvelö trösztjének szándékai mögött holmi bolsevdzáló kísérleteket felfedezni. (I. e.) Mines rossz üzletmenet, ha a Keleti Újságban hirdeti
