Keleti Ujság, 1934. március (17. évfolyam, 48-74. szám)

1934-03-02 / 49. szám

M KeiBTlHtSJt6 Wilier József elvi jelentőségű kormány­nyilatkozatot provokált ki a moratórium kérdésében Tatareseu miniszterelnök kijelentette, hogy a váltók automatikusan meghosszabbítódnak júniusig Gyárfás Elemér az adóbonokkal folytatott üzérkedések ellen (Bucureşti, március 1.) Wilier József a kép- víselőházban először a bizottságban, inajcL a teljes ülésen szóvá tette a moratóriumot meg­hosszabbító törvényjavaslat tárgyalása során, Bogy az elhalasztó terminusról a javaslatban nincsen eldöntve, bőgj' esedékességi, var'r" fize­tni határidő-e a Junius 1-e- A hitelezők nem tudják, hogy mit csináljanak a váltókkal, bi­zonytalan helyzetben lóvén azokat tömegesen óvatoltathatják és a konverziót élvező adósok­nak ezzel nagy költséget okoznak- Wilier Jó­zsef kérte, mondják ki már most határozottan, hogy nem lehet a váltókat óvatolni júniusig. Erre hosszabb vita folyt le az előadó és Wilier József között, végül is Wilier kívánságára a miniszterelnök felállott s elvi jelentőségű ki­jelentésében szögezte le, hogy a váltók óvato- iására semmi szükség sincs, azok lejárata automatikusan kitolódik a jú­niusi határidőig, A szenátusban napirend előtt Gyárfás Elemér szenátor az adóbonok ügyében tett interpellációt. ^ — Van-e tudomása a. pénzügyminiszter urnák — kérdezte — arról, hogy miután a hát­ralékos állami tartozások kifizetésére szóló adóbonokból, főként ezerlejes címleteket bocsá­tottak ki, 10Ö lejes címletekét keveset, a szá­zasokkal üzérkedés folyik» azok árát 70—80 lejre verték fel, ugyanakkor .ezerlejes dinietek árát 40—42 - lejre szorították le. Fokozza a ÍO'J lej esek hiányát, hogy az adóhivatalok, a bono­kat csak úgy fogadják el fizetésként, ha azzai az adófizető maradék nélkül kifizeti tartozását. — Hajlandó-e pénzügyminiszter ur en­nek az üzérkedésnek véget vetni és hajlandó-e kellő számú százlejes cimletet bocsátani az adóhivatalok rendelkezésére, hogy megszűnjön minden üzérkedés? — kérdezte Gyárfás Elemér. Napirend után a szenátusban a morató­riumra vonatkozó törvényjavaslatot tár­gyalták. Az első felszólaló Georgiádé iparkamarai i szenátor volt, aki kifogásolta, hogy oly sietve hozta a kormány azt a javaslatot, hogy nem foglalkozhattak vele kellő nyomatékossággal Gyárfás Elemér szenátor csatlakozott a fel­szólaló tiltakozásához. Sajnálattal szögezi le. hogy az a tény, mely szerint a kormány a mo­ratóriumot. meghosszabbította, bizonyítja hogy a kormánynak nincs még megoldási terve a konverzióra vonatkozólag. Ha van terve, akkor kéri, hogy árulja el a kormány, fce hagy­ja az országot bizonytalanságban. D- R. Joanitescu és Manöüescu helyesel­nek, a kormánypárt hevesen tiltakozik. Gyérfás Elemér kijelenti, hogyha téúyleg van a kormánynak megoldási terve a konver­zióra nézve, akkor felesleges volna- ezzel a moratórium javaslattal előállani. mert az uj konverziót mágát hozná a parlament elé. Akkor talán meg érdemelné ez az ország, hogy el is árulják azt a nagy titkot­Kisgazda küldöttség kérte Dunca prefektustól a pásztorbér-kirevások megsemmisítését _ (Cluj, március 1.) Több mint egy évtizede Folyik Clujon a jogtalanul kivetett pásztorbérek kirovása és végrehajtás utján való behajtása el­lenig elkeseredett küzdelem. Az 1923. év óta a eJujx Gazdasági Egylet, mely már eddig is sok küldöttséget vezetett és memorandumot szer­kesztett ez ügyben, a héten újabb memorandumot adott át dr. Dunca Jenő prefektusnak küldöttéé- gíleg, Balázs István elnök vezetése alatt A me­morandum teljes tárgyilagossággal világítja meg a? ügyet és a kirovás törvénytelen voltát. Rámu­tat arra, hogy az 1924. évi április hó l-ével lé­pett életbe ,az a törvény, amely „Törvény az egye­nes sóik egységesítéséről és az összjövedetmi adó létesítéséről" cím alatt jelent meg és amely az egész adórendszert uj alapokra fektette. Az addig érvényben volt összes magyar adótörvényeket és rendeleteket teljesen hatályon kívül helyezte az addig érvényben volt román adótörvényekkel együtt. Egészen uj és egységes adótörvényt alko­tott, megállapította cs taxatíve felsorolta az egye­nes (állami adókat), megállapította ezek kive­tési szabályait, az adók behajtását a városi adó­hivatalokból elvette, azok behajtását az állami adóhivatal hatáskörébe utalta. Ezen alaptörvényt a törvényhozás — később többrendbeli újabb tör­vénnyel egészítette ki, az eltörölt adók helyett (mint pl. községi patádé, városi átírás illeték, kórházi adó, köztisztasági gáiS stb.) taxa elmen egész légió uj adónemet állapított meg s így ezen t örvények életbelépte óta csakis a törvényben meg­állapított adók voltak kivethetek a vonatkozó tör­vényekben meghatározott eljárási szabályzat' be­tartása és a megengedett jogorvoslatok igénybe vehetése mellett. 1923. évi április hó 1-én élet belépett törvény F7. címében „Átmeneti és záró rendelkezések“ alcíme alatt a Í19. paragrafusban az első bekezdés második mondatában ezt mondja: „A Jelen törvény életbelépésétől kezdve hatályát veszti minden törvény, szabályzat és bármely más reu deUwszés, mely a jelen adóknak megfelelő régi egy a- 1 nes adókra és járulékokra vonatkozik, úgyszintén aí ilyen adók megállapítására vonatkozó minden sza­bály, nemkülönben a következő: a, b, c, d, e, f és g. pontok." Az f. pont szószerint a következő rendelkezést tar­talmazza: „Az egész országban minden tized és fvötadö és a fenti adók, vagy azok alapja után megállapított oir mely pötadő akár aa állami, akár mán közintézmé­nyek jaavára szól, kivéve a hadmentosségi adókat s az ezekhez hasonlókat." A g. pont ekként rendelkezik: Ab uj területeken megszűnik a fentieknek meg­felelő minden más adó bármilyen elnevezése legyen Is és hámiely Intézmény javára létesült isi“ Törvény a most idézett szavainál világosab­ban ki nem fejezheti, meg nem mondhatja, hogy miként az eltöröltetek elismert községi pőtadó, vá­rosi ingatlan átírási illeték stb. stb. úgy az 1894. évi XII. íi-e. 74. és 75. paragrafusaiban meg­határozott pásztorbérek is hatályon kívül vannak helyezve, s miután a törvény a pásztorbőr kiveté­sét taxa címen nem engedélyezte soha és sehol: kétségtelen, hogy azt Cluj város tanácsa egy rég hatályon kívül helyezett törvény alapján, tehát törvényellenesen vetette ki és akarja behajtani. £s mégis annyi ezer és ezer gazda most már 10—12 év óta száz és száz egyéb gondja között aggódik,, vergődik és tusakodik a megfizethetet­len magas összegre felgyújtott pásztor bérék gond­jai miatt és egész Clujon egy gazda akadt, aki a tőle követelt 34 czar lejt meghaladó összegű- pász­torbérét a vitte, ahqi határozat misitette Ez a nem anyí azon ólja misiteíte' Va illetékes cluji ku\ ítélőtábla elé tábla az Fisc. I. 1479—.2—1933. kirovást jogérvényesen mogssm­3. .■■■■';'1; határozat azonban.. a‘ kirovást ;abály megsértése okából, hanem áabály megsértése alapján sem ,gy a kirovást. készítő alsófoku Péntek, Í9M> március & hatóság a kir. tábla egyenes felhívása és utasítása ellenére sem mutatta ki, hogy a pásztorbért, mely törvény alapján, minő eljárási szabályok’ figye­lembe vétele mellett és minő számítási müvólet alapján szabta M. Ez az egy legfelsőbb döntés azonban, csak a fellebbező gazda ügyére vonatko­zik s a többi gazdákra vonatkozó kivetéseket nem érintheti. Hogy ne kényszerittessék ezer és ezer cluji gazda erre a költséges, fáradtságos és a hatóságok idejét szükségtelenül elpocsékoló eljárásra: azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulunk a Prefectus úr­hoz, hogy legfőbb felügyeleti hatásköréből kifolyó­lag Cluj város polgármesterét hivatalosan arra utasítani méltóztassék, hogy a városi tanács áUál a gazdákösönség terhére eszközölt pásztúrbérkiro- vást, mint törvénytelent, haladéktalanul semmi­sítse meg és a városi adóhivatal utján folyamatba tett végrehajtási eljárást véglegesen szüntesse meg. A rendelkezés felfüggesztésével egy 12 év óta tartó törvényellenes adózaklatás fog megszűnni és 1000 meg 1000 olyan kisgazdának könnyít a ter­hén, akik testet és lelket ölő munkájukkal köz­tudomásúlag még a termelési költségeiket semjud- ják visszakapni s mégis számtalan egyéb törvé­nyes adók súlya alatt gömyedeznek. Dunca perefektus ur megígérte a küldöttség­nek a támogatását és most a választó polgárság érdeklődéssel és aggodalommal várja a róla és nélküle hozott intézkedés sorsa hogyan fog eldőlni. Az ügy elintézése igen sürgős, mert megint meg­kezdődött a pásztorbérek végrehajtás utján való felhajtása. ül iróhirt letések Szavanként... 3'- lej I A legkisebb aprőhir- 1 detés ára ... 20’— lej I ÁllástA eresüknek szavanként ... 1*— le] Legk.sebb bird. I© lej Nagyobb mennv gég lekötésénél árengedmény ALKALMAZÁS ADÁS-VÉTEL «cmin-némí 1 le­it velősön öt (gyors­és gépíró) felve-zunk. 'rá=bell ajánlatok eddigi Transsylvania Bank ■ betétkönyv eladó. Érdeklődni a kiadóhiva­talnál G 54ó működés megjelöl se­vei HSCHER üvegüzlet­be, Cluj. 3210 Olcsóbb lett KI ADÓLAKÁS a Dr. szentpötenne »az én szakácskönyvem" e. szakácsművéBzetl könyv {tV-ik kiadás). 1000 ol­M »ob«, komyha és ^ mellékhelyiségekből álló ház, Albina Bank te­herre! családi okok mialt azonnal eladó, Gén. Drá­gái)» ucca 50 sz. [G 538 dal terjedelemben. — A legnagyobb és legtöke- letesebb szakácsművé” ezetl könyv. 1000 darab recepten közli a modern szakáosművészet tenné- keinek leírását: Leva­Dutoroiotl -zobakí- adó, ugyanott adó- bonokat vesznek. Mo­nostoraiul ut 69, alté 6. G 548 lőttek stb. készítését Ára dlszkötésben 125 lej, fűzve 100 lej. Kapható Füssy József (Turda) könyvkereskedőnél, a Vn\cxk\ TTfcArr IHariÁhtoA* IkvitKBri keres •* nagyipari vállalat némi garanciával helyi piacra. — Ajánlatokat „Azonnali belépés" Jel. igére a kiadóba kérünk* G 510 tálában Cluj, Baron L Pop ucca 5 és minden könyvkereskedésben. Vidékieknek a pénz és 10 lej portóköltség elő­zetes beküldése esetén azonnal szállítjuk. G819 Gyakorlati Gazdalexikon 102 tagbői állő szerkesztőbizottság mun­kája. Az összes gazdasági ismeretek és a kapcsolatos összes tudományok tárháza . rengeteg képpel diszkötéshea hatalmas kötet 1500 oldal 420-- lej. a korábbi 1,990 lej helyett — Utánvéttel porté 40 lej. A pénz előzetes beküldése esetén portómentesen azonnal szállítjuk. Azonnal rendelje, amíg el nem fogy a Keleti Új­ság kiadóhivatalánál Cluj. str. Baron U Pop 5 sz SLuomteM a hm írnoa Cenzurai

Next

/
Thumbnails
Contents