Keleti Ujság, 1934. március (17. évfolyam, 48-74. szám)
1934-03-20 / 64. szám
KUETinjSKG-takarítód a DOeO^ j«uimii uimti uii'illlWj I ""im ijiiimii umilii1"1 I ...mindent tisztit. semmit sem karcol Kedd, 1931 március 29. '»iiíwiwiiiiii I mi Mussolini nagy külpolitikai expozéja Mire törekszik a fasizmus! — A franck-oiasz viszonyt nem tarifa kielégítőnek — A nyilatkozatnak Magyarországra vonatkozó része éles saftóhangokat váltott ki (Róma, március 19.) Vasárnap délelőtt tartotta meg a fasiszta párt második nagygyűlését óriási tömegek részvétele mellett. A nagygyűlést az operaházban tartották meg, ötezer részvevő előtt. A Duce pontban 11 órakor emelkedett szólásra és negyven perces fulkni- náns beszédet tartott. Mussolini megállapitása szerint a fisizmusnak két oldala van, egy negativ és egy pozitiv. A negatív odal a mult felszámolása. A pozitiv oldal: az épitőmunka. Az elsőről nem érdemes beszélni. A demokrácia, szocializmus, liberáliz- mus, szabadkőművesség végérvényesen meghaltak. A fejlődés uj formák felé halad. A korporációs államokban nem tárgya, hanem alanya a munka a gazdasági életnek. Mert a munka az, ami összegyűjti a gazdasági élet erőit. A korporációs rendszer egyensúlyt teremtett a gép és a munka között. Az összes városokat újjá kell építeni, folytatta Mussolini, hogy a lakosság fejlettebb életszínvonalának megfelelő módon tudjon élni. Építeni csak az tud, aki rombolni is tud. Ausztria függetlensége. Áttérve a külpolitikára, hangoztatta, hogy Olaszország minden állammal baráti politikát akar folytatni. Ausztriát Olaszország a világháború után úgyszólván egymaga karolta fel és barátságához hű marad. Olaszország feltétlenül ragaszkodik Ausztria teljies függetlenségéhez és aneg akarja segíteni, hogy gazdaságilag is virulhasson. Ami Jugoszláviát illeti, Olaszország és Jugoszlávia között a viszony normális, esetleg diplomáciai szóval élve: korrekt. A két ország között könnyen létrejöhet a megegyezés, mert gazdaságilag n két ország kiegészíti egymást. A francia-olasz ellentétek. Franciaország és Olaszország között a diplomáciai viszony megjavult, de azért — hangoztatta Mussolini — el kell ismerni, hogy 15 év óta a két ország sem nagy, sem kis ellentéteit egymáshoz közelebb vinni nem tudta. Magyarország jobb sorsra érdemes. Rátérve a hármas egyezményre, Mussolini felhívta a figyelmet azokra a hivatalos kommünikék re, amelyek megvilágítják a történtekét, Olaszország gazdasági és politikai kérdésekben szolidáris Magyarországgal és Ausztriával. Mussolini igen meleg szavakkal emlékezik meg Magyarországnak Olaszországhoz való viszonyáról. Olaszország nem feledkezik meg - mondotta Mussolini — azokról az ünnepélyes Ígéretekről, amelyeket tett Magyarországnak. Magyarország népe erős nép és jobb sorsra érdemes. Az aláirt jegyzőkönyvek olyan természetűek, hogy azok alkalmasak más államokkal való együttműködésre is. Az egyezmény megkötésével egyidejűleg véglegesen és el- határozottan a tettek mezejére léptünk. Senki sem akar leszerelni. Mussilini ezután az általános külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Ma már a vak is látja — mondotta, ■— hogy népszövetségi reformra van szükségünk. Nézetein szerint e reformnak a leszerelési vita után kell megtörténnie. Remélvén, meg lesz a leszerelés, mert ha nem, akkor a Népszövetség halott és egy halottat nem lehet megreformálni. Szinte hihetetlen, hogy a felfegyverkezett államok nem akarnak leszerelni és a szándékukat állandóan elpalástolják. Az olasz emlékirat azonban lerántotta a leplet e szándékról. A legyőzött államoknak meg kell adni az egyenjogúság elve alapján a fegyverkezési jogot. A kérdéssel kapcsolatosan Mussolini hálásan emlékezett meg a belga miniszterelnök legutóbbi külpolitikai expozéjáról. Olaszország fegyverkezik Mussolini azután bejelentette, hogy Olaszország fegyverkezik■ A fegyverkezésre nem azért van szükség, mintha Olaszország háborút akarna, de csak az erős államok képesek fenntartani magukat. Mussolini nem ad ötéves gazdasági programot, noha adhatna, ő már hatvan évre előre gondol, egészen a kétezer évig. A jövő céljai Afrika és Ázsia felé törekednek és Olaszországnak feladata, hogy e két kontinenst úgy szellemileg, mint gazdaságilag közelebb hozza Olaszországhoz. Francia sajtóhangok. Mussolini beszédét a francia sajtó nagy csalódással fogadja- A vasárnapi lapok tudomást szerezve a római jegyzőkönyvekről, nagy (Kőina, március 19.) A jegyzőkönyveket, amint jelentettük, a Palazzo Veneziában aláírták jzomhat este félnyolc órakor. A kiadott kommüniké szerint három jegyzőkönyvet Írtak alá. Az első jegyzőkönyvben kötelezik magukat arra, hogy törekednek a béke fenntartására és Európa gazdasági újjáépítésére, minden egyes állam önállóságának elismerése alapján. A másik két jegyzőkönyv a gazdasági viszonyokat szabályozza Olaszország, Ausztria, és Magyarország között a stresai konferencia és a mult év szeptemberében benyújtott Duna-memorandum alapján. A szerződő államok megállapodnak abban, hogy kereskedelmi egyezményeiket kiszélesítik a kölcsönös export élénkítésével, egymásnak preferenciás vámokat nyújtanak, megteszik a szükséges intézkedéseket, amelyek alkalmasak a magyarországi gabona-árak esésének megakadályozására; az adriai kikötőkben szabályozzák a tranzltó-kereskedelmet. A három kormányfő elhatározta, hogy folytatja a tárgyalásokat a jegyzőkön/vén- bén lefektetett elvek alapján, a gazdasági célok konkretizálása végett. E célból az érdekelt megbízottak áprliis 5-én Kómában ismét összejönnek. A megegyezéseknek legkésőbb május 15-ig teljesen készen kell lenniok. A jegyzőkönyvekből világosan kitűnik, hogy úgy gazdasági, mint politikai téren a Duna-problcma megoldására vonatkozólag lépések történtek. A politikai megegyezés elősegítésére szolgál a konzultatív jegyzőkönyv, amelyben mind a három állam kötelezi magát, hogy azokban a fontos kérdésekben, melyek kölc ionosén érdeklik egymást, érintkezést keresnek egyaiâiăsai. A konzultatív jegyzőkönyv összefogja a már Rómában tárgyalt két államnak, Ausztriának Olaszországgal, Olaszországnak Magyarországgal és Magyarom íágnak Ausztriával már megkötött hasonló egyezményét. A koordinálás a három állam teljes függetlenségének elve megelégedéssel konstatálják a tényeket- Hétfőn azonban megváltozott a sajtó hangja- A Petit Párisién szerint Franciaország azt hitte, hogy a kisantant és a hármas egyezmény aláírói'között az együttműködés lehetséges, de Mussolininek Magyarországra vonatkozóan tett kijelentései egyszerre lerontják az eddigi kedvező hangulatot- Az Echo de Parisban Pertinax fejezi ki elégedetlenségét. Erős az aggodalom — irja —, hogy Mussolini a dunai medencére akar befolyást gyakorolni. 1 gyes diplomáciai mesterkedése felmondotta a szolgálatot, Göringgel versenyez és szóvirágai mögül is nyíltan előre ugranak szándékai. alapján ment végbe és ami e fontos momentumot szerződési záradék különösképpen is hangoztatja. Gömbös, a római egyezményről. A római tárgyalásokról Gömbös Gyula, aki tegnap érkezett vissza Budapestre, nyilatkozott. Mindazt, amit a római tárgyalásokban politikai téren, elértünk —?• mondotta —, aki a politikában jártas, azonnal méltányolni tudja. A gazdasági téren elérteket pedig a gazdasági kérdésekhez értők értékelhetik- Ellentétben Briand páneurópás elképzelésével, regionális, kisebb keretű megállapodásra volt szükség. E kisebb keretit megállapodásnak is megvan a gyakorlati jelentősége. Gazdasági téren hadat üzentünk az önellátásnak, mert nem felel meg egyik ország érdekeinek sem és ezen a területen nagyobb koncepcióra van szükség. Nyilatkozott az egyezményekről Dollfuss is, aki hangoztatta, hogy semmiféle olyan megállapodást nem tartalmaz az egyezmény, amit más államok kifogásolhatnának Ami Rómában történt, ez csak az első felvonás, további fejlődési fokok következhetnek. Csehország Németország felé sandít. A római megegyezést általában a kisan- tant-sajtó is nyugodtan fogadja, csupán a cseh sajtó idegeskedik Mussolini beszéde miatt, amelyet a fasiszta párt nagygyűlésén mondott- A Lidove Noviui szerint Mussolininek a magyar követelésekre tett kijelentése csökkentette a lelkesedést- Cschországnak — irja a lap — szüksége van arra, hogy Olaszországgal is megegyezzék, de szüksége ran a Németországgal való megegyezésre is- Egyik oldalon az Annschluss ellen, a másikon pedig a Habsburg- restauráció ellen kell segítőtársat keresnie. JÓN! március 22-iki kezdettel SELECT MOZGO JÓN! AVE MAftIA (Bölcsődal) főszerepben: DOROTHEA WIECK Monopol Paramountfilm A római megegyezés hadat üzent az önellátásnak
