Keleti Ujság, 1934. március (17. évfolyam, 48-74. szám)
1934-03-14 / 59. szám
Tek. Or szédülés Könyvtára, H ii ci ^ ^ fi s • m +■ -<*-** fe* fen& .ir Ifo. I4JW—iWT< £9&£. március 14. — ira 3 QőtlratM árat belföldön! F'.gész é-.Te 800, félévre 400. fcegyedévre 800, egy bóra 70 lej. Magyarországon: Egy Ívre 60, félévre 86 negyedévre 13.50, egy hónapra 6.50 ţjengo. •> Keyt_ czámok az Ibusz elárusító kioszkjaiban ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVII. ÉVFOLYAM — 59. SZÁM. Eelelös szerkesztő: SZÁSZ END Efi. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj, Báron k Pop ucca 5. szám. — Telefon: 508. — Levélcím: Clnj, postaitok 101. szám. Kéziratokat senkinek t*a( küld vissza cs nem Is őriz n>eg a szerkesztőség. Diáiért Bécsiben népesászárrá koronázzák, ha sikerül keresztülhajtani az Annschlnsst Feltűnő tanácskozások Doornban — Tilmos excsászár megelégszik azzal, ha német földön temetik el Spanyol tanulságok A nagy és az európai bonyodalmakban inkább érdekelt államok belső és külső vaj adásai elterelték a figyelmet például egy olyan országról mint Spanyolország. Pedig, ha egyes államok küzdelmei a kormányzati és világnézeti elvek körül tanulságosak más államok részére, úgy a spanyol országi helyzet is a maga nem egyszer paradoxon- szerű fordulataival az okulásnak egész sorozatát nyújtja. Hát nem furcsa, bogy Lerroux, a 70 éves ál- lamférfiu, aki politikai pályafutása alatt úgyszólván mindig a köztársaságért küzdött és a köztár- sasáe védelmében szenvedte el az üldöztetést, napjainkban csak úgy tud kormányozni, ha azokra r pártokra támaszkodik, amelyek eddig a legcsekélyebb rokonszenvet sem árulták el a köz társasé.«: államformával szemben? Hát nem furcsa az is, hogy a Cortezben a republikánusok, haladó pártiak, szocialisták, kommunisták, szóval a baloldaliak többségben vannak és mégis Lerroux kisebbségi kormányt kénytelen alakítani? A forradalmak, tömegmozgalmak sohasem haladnak olyan nyílegyenesen abban az irányban, amelyet vezéreik kiterveznek. A forradalom, kár- milyen oldalról is jelentkezzék, sokkal tetszetősebb papiroson, mint a. gyakorlatban. Az a spanyol forradalom is, amely kétségtelenül idealizmusból született és amelyet Spanyolország legjobb szellemiségei készítettek elő, amikor teljesedésbe ment, egyszerre kimutatta a maga árnyoldalait is. Véges emberi munka ez is, a szenvedélyeknek éppen annyi szerepe van benne, mint az észokoknak, az eszményiségnek, mint az önzésnek. (London, március 13.) A Daily Telegraph szerint Doornban rendkívül fontos tárgyalások kezdődtek meg, amelyek vasárnapig tartottak. A tárgyalásokon felvetették a Hobenzollern- dinasztia restaurálásának kérdését. A tárgyaláson jelen voltak között, akiknek nevét az angol lap egyelőre nem közli, a restauráció lehetőségére vonatkozólag különböző nézetek alakultak ki. Vilmos excsászá mák az a felfogása, hogy a nemzeti s? ocíalizmus és a restaurálás két össze u búi egyeztethető mód, a nemzeti szocialisták makacsai ellent fognak állani minden restauráció» kísérletnek. Vilmos csupán annyit akar eléírni, hogyha meghal — és erre tekintettel állandó betegeskedése miatt számítani lehet — Berlinben temessék el. A doorni értekezlet úgy tudja, hogy Hitlernek ez ellen nem lesz majd kifogása. Vilmos császár fia, az extrónörökös ellenben hangsúlyozta, hogy a legjobb viszonyt keli fenntartani a nemzeti szocialistákkal, mert az idő kedvez a . restaurálásnak és ahogyan Ausztriában és Magyarországon a legitimizmus mindinkább előtör, éppen úgy gyökeret fog verni a legitimizmus eszméje Németországban is. A doorni tanácskozásokon reámutattak arra a mindinkább nyugtalanító tünetre, hogy a nemzeti szocialisták tűzön vizen keresztül hajtják az Annschlusst és Hitlert Bécsben az egyesített Ausztria- Németország népcsászárává fogják koronázni. E híreket cáfolják ugyan berlini mértékadó körökben, viszont azok, akik közelebbről ismerik Hitler környezetének terveit, úgy tudják, hogy ilyen irányú propaganda folyik és a német népben is mindinkább erőre kap a nép- császárság gondolata. A Habsburg-resftauráció és az ostromállapot a kamara napirendjén Bratiaira Gheorghe határozott nyilatkozatot kért a kor« mányiéi a Habsburgok dien — Caiinescu az ostrom" állapot megszüntetéséi kérte A spanyol forradalomnak ez az egyik tanulsága és a másik tanulság éppen ebből következik. Dinamikus ereje egy tömegmozgalomnak rendszerint addig van, amíg bírál, ellenzékieskedik, bomlasztja a hatalmon lévő pártokat. Ha azután, aká’- forradalmi, akár törvényes utón az ellenzék kot ül uraiomra, már vészit lendítő erejéből, mert programjából csak keveset tud megvalósítani. Egyszerre felfedezzük, hogy a régi rezsimnek lehettek hibái, de voltak erényei is. A spanyol forradalom túllőtt a célon. Szabadelvű, polgári köztársaság akart lenni, de nem tudott megállani a fele nwn A forradalom logikája erősebb volt a forradalmárok logikájánál és ma a spanyol forradalmároknak meg kell küzdeni azokkal a hajdani forradalmi bajtársakkal, akik orosz mintára vörösre akarják festeni egész Spanyolországot. A forradalmárok kormányzati eszköze az erőszak, sőt a hatványozott erőszak. Innen magyarázható meg, hogy a forradalmárok sietnek a részükre követeit szabadság nevében letörni minden más szabadságkivánságot. Hogy német műszóval éljünk: totalitásra törekszenek. A forradalmáruk érzik ugyanis,- hogy azok az erők, amelyeket - elnyomnak, — amennyiben nem tökéletesen nyomják al, — életrekehiek, színesednek, gazdagodna^, uj mozgalmak tápláló forrásaivá válnak, A spanyol Gll Eobels, a klerikális agrárpárt vezére ma népszerűbb a köztársasági Spanyolországban, mint amilyenek a köztársaság mai vezérei voltak -a ta»- narcbisztikus Spanyolországban. Ellenzékbe körülír nemcsak kisebbségi sorsot jelent, de ie-n egyszer alkalmat uj erkölcsi értékek megterem>- SCX'O (Bucureşti, március 13.) A kamara mai ülésének napirendjén érdekes vitaanyag szerepeit. Külpolitikai kérdések és az ostromállapot. Calincscu beszédében a Duca gyilkosságot is felemli tette, amelyért szerinte a kormány is felelős. Xeni miniszter erre a Vaida ellen elkövetett merénylettel példálózhatott: hátha az is sikerült volna? A vitának azonban sajnos, nem az volt a konklúziója, hogy az ostromállapotot rövidesen be akarnák szüntetni. Bratianu a HabsburgokróL A kamara keddi ülésén Bratianu György 'kérdést intéz Tatareseű miniszterelnökhöz, van-e tudomása arról, hogy Jefties jugoszláv külügyminiszter a belgrádi skupesinában tartott beszédében foglalkozott a Habsburg-res- tauráció kérdésével. Beszédében hangsúlyozta a szövetséges állam külügyminisztere, hogy « Habsburg-kérdésbcn a végleges ítélet meghozatott. És aki ezt az Ítéletet meg akarja változtatni, az végzetes és véres következményeket idéz elő. A mult kisérteteit akarják felidézni, pedig jól tudják, mit jelent a Habsburg-res- tauráeió Európa konszolidációjára és a békére nézve- Ami a jugoszláv népet illeti, az nem hátrált meg akkor, amikor az élő Habsburg- monarchiával kellett szembeszállni, még kevésbé fog annak fantomjától megijedniBratianu rámutat arra, hogy Jefties valószínűleg a kisantant nevében beszélt, mégis szükségesnek tartaná, hogy a betegen fekvő külügyminiszter helyett a miniszterelnök ismertesse a kormány álláspontját ebben a kérdésben. Iakobescu nemzetiparasztpárti intézkedéseket kér a besszarábiai kiütéses tífuszjárvány ellen. Giwrescu georgista a pénzügyi szakértőkkel kapcsolatban szólal fel, akik román törvényeket készítenek idegen nyelven és rákényszerítik akaratukat a pénzügyi kormányraEmandi liberális a megyék határainak megváltoztatását kériAndrecscu liberális a CFit-munkások helyzetéről beszélt és kéri a grivieai incidens iratait, hogy interpellálhasson. Ttilomei kormánypárti a gabonaárak és a buza kormány biztos tevékenysége ügyében szólal fel. Roata nemzetiparasztpárti a eetatea-albai püspökválasztást teszi szóvá.
