Keleti Ujság, 1934. március (17. évfolyam, 48-74. szám)
1934-03-01 / 48. szám
KFimüjsno Csütörtök, 1934 március 1>■ óriási a ikerrel folytatja SZIVEK MELÓDIÁJA bemutatását. Schubert Ferenc «ntiérei. Főszerepem).,,; Hans Járay é, Martha Eggerlh. “"Thmus-filu Uj utón kell indulnia a székelyiégnek A kdzbirtokossági átalakulás a szövetkezeti keretekben — Ifjak és öregek feladata, hogy megkapaszkodjanak a lejtőn (Mercurea-Ciuc, február 28.) Amíg a háború befejezését követő konjunkturális esztendők idejében a ciuci őserdők látszólag ki- apadhatatlanul ontották a nyílegyenesen égnek nyúló fenyőóriásokat, a megyei székelység anyagi jóléte az egyoldalú elfoglaltságban megelégedett emberek szemében megdönthetetlennek látszott. Mindenki úgy érezte, hogy az a hely, amelyre sorsa állította, szilárd talajon nyug szik. Alig gondoltak a székelyek arra, hogy a látszólagos bőségnek alapja rendkívül laza gazdasági szervezettségen nyugszik Azok az érdekeltségek, amelyeknek kezében a pénzügyi és rendelkezési adottságok összpontosultak, vajmi távol állottak a székely érzelmi közösségtől s igy természetes, hogy elsősorban a maguk javára igyekeztek kihasználni minden olyan lehetőséget, amelyet, a székelység elég gondatlanul és gyanútlanul engedett át nekik. Napszámosok a saját erdejükben. A megyében elterülő hatalmas erdőségek legnagyobb része mintegy 52 székely közbirtokosság tulajdonát képezi. Az elmúlt 15 esztendő alatt végrehajtott agrártörvény óriási eltolódásokat hozott létre az egyes vagyon közösségekben, de még igy is hatalmas érték maradt meg a székely közbirtokosság tulajdonában, amelyek azután házi kezelésben szolgálták — sajnos nem minden alkalommal — a köz érdekeit. Ezekben a hatalmas erdőségekben adva volt minden lehetőség ahhoz, hogy a székelység tervszerűen, minden idegen befolyástól mentesen évtizedekre előre biztosítsa a maga szerény, de gondtalan megélhetési lehetőségét. Az idők folyamán a hatalmas fűrésztelepeknek egész légiója emelkedett ki a föld- szinéről. Aránylagosan igen csekély tőkével olyan gyárvállalatok alakultak, amelyeknek vezetősége saját részére helyes érzékkel kihasználta a székelyek jóhiszeműségét s megfelelő anyagi előkészítéssel olyan helyzetet teremtett maga körül, amelyben azután köny- nyüszerrel tarolhatta le a szebbnél-szebb erdőrészleteket, a tulajdonos székelyeknek meghagyva azt a kielégítő illúziót, hogy a saját erdejüket napszámos munkával kitermeljék és a gyártelepekre befuvarozhassák. Minden munkálat ellenértékeképpen az akkori viszonyoknak megfelelően a székelység olyan állandó kereseti lehetőséghez jutott, amely igényeit teljesen kielégitetta A fakereskedelem uagymérvü fellendülése megfelelő jövedelmet biztosított ezenkívül n székely intellektueleknek is és ezzel kapcsolatosan úgy a kereskedő, mint az iparos réteg megelégedett helyzetbe került, mert rendes napi szükségletének megfelelő forgalmat tudott elérni, do ha a helyzet úgy kívánta, kölcsönhöz is könnyen jutott, mert a különféle érdekcsoportokat képviselő bankok versengtek egy-egy kölcsönnek — szinte fei tétéi nélküli — kihelyezésében. A lejtőn a konverzióig. A mindjobban elszaporodott favállalatok később rájöttek arra, hogy a székely fatermelő munkást olcsóbb és igénytelenebb maramureşi tömegmunkaerővel lehet helyettesíteni s igy történt azután, hogy a székelység lassan-lassaa kiszorult még a munkaterületéről is annak a vagyonkomplexumnak. amelynek saját tnlajdonosa volt ugyan, de amely fölött még a munkalehetőséget sem biztosította magának. Ezzel az időponttal azután az események rohamosan követték egymást. Az állandó jó munka és keresti lehetőségek reményében elbizakodott emberek egymás pc’ dáját követve és a székely ősi föld utáni vágytól ösztönözve. túlméretezett kölcsönöket vettek igénybe s ezeknek a kölcsönöknek a visszafizetésére már az első váltólejáratnál is alig-alig volt lehetőség. A munkahelyükről kiszorított székelyek, hogy az örökölt ősi vagyonkájukat és még kölcsönpénzen is vásárolt földecskéjüket megmenthessék, kénytelenek voltak újabb és újabb kölcsönökhöz folyamodni s ezzel kapcsolatosan annyira behálózták egymást kezességi kötelezettségekkel, hogy a végén nemhogy a tőkét, de még az esedékes kamatokat is képtelenek voltak rendezni. A világszerte bekövetkezett gazdasági pangás azután mindenre pontot tett s a székely- gazdatársadalom most már csak a konverziótól várja sorsa jobbrafordulását. Azonban meg fogják látni, hogy amint eddig is mindenben csalódtak, amit másoktól vártak, úgy ebben is lesz csalódásuk, mert kielégitő megoldást az általános és óriási érdekellentétek miatt kormányaink is csak nagy nehezen és későre fognak taláini. Csak a szövetkezeti utón Egyedüli lehetősége és mentsége a székely- ségnek — a mai viszonyok mellett — csakis a szövetkezeti eszmekörbe leendő bekapcsolódásban rejlik. Sajnos, ma még igen kevesen vannak a megyében olyan emberek, akik a szövetkezésben rejlő erőt- a nép javára kitudják használni és értékesíteni. Az a néhány ember, aki ezen a téren óriási erőfeszítéssel és kitartással munkálkodik, rengeteg rosszakarattal és gáncsoskodással áll szemben, de ennek dacára a dolog örvendetesen kezd elmélyülni s remélhető, hogy már ebben az évben is komoly méreteket fog ölteni- Ilyen életrevaló alakulat például a mult évben Cár- tan létrejött székely fa- és erdőkitermelő szövetkezet isEzek után csak az volna hátra, hogy a megyei közbirtokosságok belássák azt a tarthatatlan helyzetet, amelybe feltartóztathatatlanul sodródnak és szövetkezetbe tömörülve gálái emelnének annak a rengeteg haszontalan herce-hurcának, amely a végeredményben az ősi vagyon szétforgácsolódásához fog vezetniMa már köztudomású, hogy az összes közbirtokosságok ellenőrzése a nemzeti szövetkezeti hivatal hatáskörébe utaltatott át. önként következik ezután, hogy a közbirtokosságok kötelezve lesznek a szövetkezeti törvénynek megfelelő szabályszerű könyvek vitelére; nem is magyar, hanem román nyelven s félő, hogy ebből kifolyólag is sök fölösleges kiadás fog hárulni — büntetés formájában is — a közbirtokosságokra. mert a könyvelésre képesítetlen vezetőktől nem lehet kívánni, hogy a követelményeknek megfelelően vezessék a szükséges adminisztrációs ügyeket. Ifjak és öregek feladata A szövetkezetekbe és azután unióba való tömörülés 'lehetőseget nyújt minden ti gyesbajt» dolognak szakszerű elintézésére és ha azután ebből kifolyólag a hatóságoknak és egyes érdekelt személyeknek kevesebb dolguk lesz a közbirtokosságokkal, ez megint csak az összesség érdekeinek fog javára szolgálni. A székelységnek azonban még itt sem szabad megállani, hanem a szövetkezeti eszme keretében meg kell szervezni az állattenyésztést és mezőgazdasági szövetkezeteket, mert erre a célra rengeteg alkalmas területtel rendelkezik. Az állattenyésztés legfőbb jö védelmi forrását kellene képezze népünknek a méreteiben már-már kisegítő mellékfoglalkozássá törpülő fakereskedelem mellett. Az állattenyésztéssel kapcsolatosan igen sok lehetőség nyílik a nép anyagi helvzetének feljavítására. Nem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy a tejtermelés óriási fontossággal bir az erdőgazdasággal is foglalkozó nép életében, mert amellett, hogy a gazdát jobban tejelő, tehát iajállat tenyésztésre is serkenti, önkéntelenül is hozzájut olyan husadó állathoz, amelynek értéke sokkal fölötte áll a rendszertelenül tenyésztett esenevész állatok értékének És hogy a székelyföldi havasi legelőkön szakszerűen előállított tejtermékeknek vitathatatlanul több tápértéke van, mint más vidékek termékeinek, ez is köztudomású. Hogy szívesebben is veszik a fogyasztók az bebizonyosodott azoknál a tejszövetkezeteknél, amelyek e megyében sajnos, elég ritkaságszámba mennek. A székelységnek s általában a magyarságnak jól meg kell fontolni azt is. hogy a mai viszonyok mellett teljesen leszorult az állam által nyújtandó megélhetési lehetőségekről. Ifjúságunknak eminens érdeke, hogy a kereskedelmi és közgazdasági életben találjon elhelyezkedést, mert — hiába minden tudomány, ha nincs működési terület és hiába van működési terület, ha nincs szakképzettség — boldogulni sohasem fog tudni és lassú, de biztos sorvadásra Ítéli saját magát és nemzetét is, amelynek pedig vezetésére volna rendelve. A szövetkezeti hálózat kiépítése tehát első és legfontosabb problémáját kell hogy képezze úgy az idősebbeknek, mint az ifjabb székely nemzedéknek, mert ebben rejlik a jövő generáció gazdasági és faj fenntartó ereje, lehetősége. István. — Kézbesítési vagy más előfizetési reklamációkat kérjük közvetlenül a kiadóhivatalnak levelezőlapon, vagy 508. sz. telefonon bejelenteni. Kiadóhivatalunk azok orvoslása iránt nyomban intézkedik. NE HANEM TÖRJE A FEJÉT, hogy kinek adja ki üres lakáját! FUTKOSSON hétszámra lakás után! FRÉDÁLJON el eladó holmit áron alól! VÁSÁROLJON meggondolatlanul! Apróhirdetéseink ára: Egv szó 2 lej, vastag- betüre! 4 lel. — Állást- keresőknek 50°a> engedmény. A legkisebb hirdetés 10 szó. fS APRÓHIRDETÉST EREDMÉNY Apróhirdetéseket felvesz a kiadóhivatal; Baron L. Pop ueca 5 szám (Az Unitárius Kollégium hátamögött, a „Minerva“ Könyvnyomda Részv.-Társ. székháza. a második udvarban) délelőtt fél 9 óratoi este 6 óráig. ADJON még ma egy és HOLNAP vagy holnapután már meg Is lesz az Nagyobb mennyiségű apróhirdetés lekötésénél árengedmény
