Keleti Ujság, 1934. február (17. évfolyam, 24-47. szám)

1934-02-09 / 31. szám

% HflETTÜfSKG Péntek, 19H, február 9. Egy siedőgép kalandos útja Berlinből Erdélybe és vissza Katz Márton a bélyeghamisltó-Ugy fő­szereplője ismét a vádlottak padján (Saját tudósítónktól.) Egy németországi szedőgép bonyodalmas c’uji kalandjai foglal­koztatták csütörtökön a helyi törvényszékk III. szekcióját. A szedőgép néhány éves városunk beli pályafutása alatt alapos felfor­gató munkát végzett, számtalan foglalás, ellen­foglalás, záraláhelyezés, igényper, árverés tár­gyát alkotta, mig végre meglehetősen meg­viselve, igen rossz kinézéssel visszaérkezett Berlinbe, a gyárba, ahonnak annak idejen fényesen, ujan elindult, illetve elszáLlitódott. De nemcsak a fentebb említett eljárások folytak a szedőgép körűi, bünügy is keletkezet' a sokféle ágazatból, bűnügy, amelynek három vádlottja állott a törvényszék előtt Katz Már­ton, Egyed Sándor és Sámson János. A három név körül Katz Márton neve mindenki előtt ismert, egyik főszereplője volt a mull évben tárgyalt bélyeghamisítást pernek, amely al­kalommal két évi elzárásra Ítélték. Mindhár­mukat csalás és sikkasztásért jelentette fel a berlini Tipografia gyár, a főszereplő szedőgép előállítója. A gépet Katz Márton 1928-ban 420 ezer lejért vásárolta a berlini vállalattól, természe­tesen részletfizetésre. Garanciaképpen váltó­kat adott, emellett azonban olyan tartalmú adás-vételi szerződést irt alá, amelynek értel­mében a cég mindaddig fenntartja tulajdon­jogát a gépre, mig a teljes vételárt meg nem kapja. Egy ideig rendesen fizette Katz Márton a részleteket, 1931 elején azonban, mikor nyom­dájának ügyei kezdtek rosszul áillani s közel állt a csődhöz, kimaradtak az esedékes részle­tek. A Tipografia cég ekkor ügyvédje, dr Both Hugó utján a törvényszéknél igénypert indított a gép kiadásáért. A törvényszék helyet adott a keresetnek, határozatában ki­mondotta, hogy Katz Mártonnak vissza kell szolgáltatni a gépet. Katz a táblához fellebbezett, közben azon- ban a cég zárgondnokot neveztetett ki a gépv°, nehogy addig, amíg a pereskedés folyik, Katz valamilyen adósságának fedezésére lefoglal­ják az értékes darabot. A tábla helybenhagy a törvényszék döntését és a maga részéről is elrendelte a zárlatot a gépre. ^ A következő esemény az volt, hogy egy Zeier István nevű ember az iparhatóságnál beperelte Katz Mártont, akinél egyileig dolgo­zott, hátralékos fizetéséért. Az iparhatóság el­ismerte a követelést s Zeier ennek alapján foglalást vezetett Katz nyomdája eil len. Nem kell mondanunk, hogy a szedőgépet foglalták le. A Tipografia cég képviselője tudomást szerzett erről, hamarosan megsemmisittette a foglalást, annál is inkább, mivel az egészet csak fiktiv pernek tekintették, amelyet Zeiu állítólag Katz megbízásából indított, aki ilyen­formán akarta a Tipografia cég akcióját meg­hiúsítani. A Zeier-féle foglalás után röviddel a v;': rosi adóhivatal foglalta le adóhátralék fejé­ben a gépet. A Tipografia ezt is megtudta, b- - adta kifogását a foglalás ellen s azt meg is semmisítették. Három hónap múlva azonban mégis csak sikerült levezetni egy árverést, amelyről a Tipografia megbízottai, illetve képviselői nem ezereztek tudomást. A városi adóhivatal v? zette le az árverést teljesen szabályos keretek között. A gépet Egyed Sándor és Sámson Já­nos vették mag harmincezer lejért Sámsor János, Katz Márton sógora, Egyed Sándor pedig a Tipografia cég feljelentése szerint, igen közeli ismerőse és barátja. Ugyanis a ki­vetkező etappeja a gép körüli herce-hurcának az ügyészségi feljelentés volt A feljelentésben azzal jellemezte a cég Katz Márton nyilvánvaló rosszakaratát, hogy bár a kirendelt zárgondnok állandóan nap-nap után érdeklődött a gondjaira bizott gép felöl, egyetlen alkalommal sem értesítették azt az egymásutáni foglalásokról s minden esetbor. más utján kellett tudomást szerezniük azokról. Emellett hivatkoztak Katz Márton kijelenté­sére, amelyet állítólag dr. Rath Hugó ügyvéd előtt tett? volna, amikor azt mbndotta, hogy in­kább porrá töri az egész gépet., minthogy vala­mikor is visszaadja a Tipográfiának. Az eset tékát bűnügyi térre terelődött. Ér­dekes azonban, hogy a gép közben milyen utat tett meg. Egyed Sándor eladta Zeier István­nak 180 ezer lejért. Az összegből a vevő har­mincezer lejt készpénzben kifizetett, a többi­ről váltót adott. A gép hozzákerült, de nem sokáig örvendhetett neki, mert egy nap meg­jelent Katz s egy előbb kelt foglalási végzést mutatva, clszállittatta tőle a gépet. Ezután azonban mégis csak sikerült végre a Tipográ­fiának rátennie kezét a gépre s az vissza is jutott Berlinbe. Tulajdonképpen tehát mégis csak meg kapta a Tipografia a gépet. Tekintve azonban, hogy amig eddig jutottak a dolgok, tetemes költségek merültek fel, — csak az ügyvéd számlája 170 ezer lejt tett ki — a Tipografia tovább folytatta a bűnvádi pert. (A Keleti Újság munkatársától.) Szappan- habbai kezdődött. Amit a segéd pamacsolt az igazgató arcára, amikor beléptem. A tükörből ismert meg és nyomban megkérdezte: — Szerkesztő ur tud valami Magántiszt- viselők Báljáról1 — Nem. — Akkor hogydn szerepel neve a védnökök közötti * Tgy startolt az ügy. Ferencz Zoltán, a General biztosi t ó igaz­gatója elmondotta, hogy két elegáns fiatal­ember járt nála báli tiszteletjeggyel. Sok dolga volt, csak futólag nézte meg a meghívót. Látta, hogy jó nevek vannak rajta és a magán- tisztviselőkről van szó: kiutaltatott száz lejt. Csak azután figyelte meg jobban és akkor gyanús lett a bál. A védnökök sorában az is­mert neveknél sehol sem volt feltüntetve a keresztnév. Báli főtitkárnak pedig az, akit éppen a Generala jelentett fel szélhámos­ságért. Az igazgató azt is megfigyelte, hogy a tiszteletjegyeket kiváltók listáján sok összeg szerepelt, becslése szerint a tízezer lejt meg­haladó összegben. Ferencz igazgatót megkértem, hogy a meg­hívót juttassa el hozzám, hadd lássam ho’ szerepelek mint „védnök.“' Ferencz igazgató alig távozott, öt porc múlva újra visszatért a borbélyüzletbe. Ez­úttal két elegáns fiata>emberrel. Akikkel a Sámuel üzletben találkozott, amint éppen tiszteletjegyet akartak elhelyezni. — Itt vannak a bálrendező urak! — mon­dotta. A két vörösregyult arcú fiatalemberen lát­szott, hogy szeretnének már — kinn lenni. Megnézem a meghívót és megdöbbenve látom, hogy nem is mint védnök, hanem mint pénztáros szerepelek. Báli pénztáros, akire a báli jövedelem elszámolásának felelőssége hárul. . — Ki hatalmazta fel önöket, hogy neve­met a meghívón szerepeltessék — kérdeztem. — Hogyan, kát önt nem kérték fel? — he­begett a magasabb, prémeskabátos fiatal­ember. A csütörtöki tárgyaláson Katz előadta, hogy több, mint háromszázezer lejt egyenlí­tett ki a vételárból s a többit csak azért nem tudta kifizetni, mert a rossz üzleti viszonyok következtében minden vagyona eloszlott. Fenn­tartotta, hogy a foglalásokról mindig időben értesítette a Tipografia céget 8 ebben az irány­ban nem terheli semmi mulasztás. A másik két vádlott: Egyed Sándor és Sámson János szintén nem érezték bűnösnek magukat. A törvényszék több tanút hallgatott ki, köztük Zeier Istvánt is, aki elismerte, hogy annak idején Katz biztatására indított pert az ipar­hatóság előtt ellene, amelynek következtében azután lefoglalta a szedőgépet. Pastia ügyész vádbeszédében úgy jelle­mezte Katz Mártont, mint valóságos virtouzát a büntető törvénykönyv egyes paragrafusai között való egyensúlyozásnak. A vádlottak megbüntetését kérte Sámson János kivételével, akinek esetében a bíróságra bízta, hogyan látja a dolgot. A törvényszék a védőbeszédek után Katz Mártont és Egyed Sándort, bizonyí­tékok hiányában, Sámson Jánost bűncselek­mény hiányában felmentette az ellenük emelt vád alól. Az ítéletet az ügyész és a magánvád, amely kétszázezer lej kártérítést követel, megfellebbezte a táblához. — Nem, És ha felkértek volna sem vállal­tam volna. Ha megtudom, hogy valahol neve­met felhasználva tiszteletjegyeket váltanak be, nyomban megteszem feljelentésemet. Ez volt tegnap. Ma reggel felkerestem dr. Chendi rendőr- komiszárt, akinek neve, mint a bál elnöke szerepelt. Ugyanazt kérdeztem, amit tőlem Ferencz igazgató: — Tud valamint a Magántisztviselők álarcosbáljárólf A legnagyobb meglepődéssel értesült bál­elnökségéről. Most már nyilvánvaló volt, hogy ismeret­len és nem egészen, tiszta célok állnak a külö­nös bál mögött, ahol a „vigalmi bizottság“ egyetlen tagja sem tud arról, hogy a meg­hívón szerepel. Nem nehéz következtetni: itt nevek felhasználásával pénzt inkasszálták a „magántisztviselők bálja“ hangzatos cim alatt! Dr. Chendi éppen intézkedni akart, ami­kor legnagyobb meglepetésre Orbán József, az egyik „rendező“ lépett be az ajtón. — Kapitány urat jöttem felkérni, hogy vállalja el a bál elnökségét — kezdte, de nem folytathatta, mert — letartóztatták. Az uj bélrendezési módszerrel dolgozó fiatalembert megmotozták. Nem kis meglepr tésre tizennégy hamisított katonai szabadság levelet találtak nála és több biztosítási köt­vényt. Nemsokára kiderült az is, hogy ezek miatt a kötvények miatt négy helyi biztosító­intézet tett feljelentési ellene. Orbán módszere az volt, hogy tűzbiztosítás! kötvényt vitt be az intézethez, előleget vett fel és csak később derült ki, hogy a biztosított házak — nem is léteznek. Az elegáns bálrendezö fiatalemberről tehat csak úgy mellesleg egyéb dolgok is kiderültek... Nyilttér helyett — t'kket Írtam. Báli „pénztárnokságom“ huszonnégy órájá­ról. Horosz Béla. Nincs rossz üzletmenet, ha a Keleti Újságban hirdet I SELECT «rtOZGÖ C t ifíiHFíÍV ff Nas-y sikerre! folytatja: kjP* JH _, “ŞLM M M J*__ K, I Bendklvttl érdekes felvételű, izgalmas tárgya film bemutatását. Főszerepekben: LENI RIEFENSTAHL, GUSTAU DIESEL, ERNST UDET ____________________________Monopol Fllmcentrala.__________________________________________ Vasárnap az előadások kezdete délelőtt 11 órakor. Nyilttér helyet! s Huszonnégy órás „báli pénztáros karrierem“ hiteles története Bálrendezőnek indult és nt!nl szélhámos kötött ki t rendőrségen — Egy álarcos bál kulisszatitkai -— Ahol a védnökök semmi! sem ftudnak a „megtiszteltetésről**

Next

/
Thumbnails
Contents