Keleti Ujság, 1934. február (17. évfolyam, 24-47. szám)
1934-02-06 / 28. szám
IO KnmOtsm Kedd,, 1934. február 6. A Székelyföld és iparkamarája élni és dolgozni akar A legutóbbi rendkívüli közgyűlésen érthető megdöbbenéssel tárgyaltak a meg« szüntetés tervéről és impozáns eg <önietüséggel nyilatkoztak m?g az ipirkamara további fenntartása mellett — Hatvanhét sz <badérdekképviselet és tízezernél több aláíró nevében küld a kamara igazga ótanácsa nagy crjedelmü tiltakozó memorandumot a kereskedelmi miniszternek (Saját tudósitónktól.) Alighogy napvilágot látott a szakkamarák létszámcsökkentésére irányuló törvényjavaslat, mint egy varázsütésre, úgy kerekedtek föl és gyűltek össze renkivülj közgyűlésre a Székelyföld kereskedelmének és iparának reprezentánsai- A négy székely vármegye szive összedobbant a január 24-i közgyűlésen és az élniakarás komoly elszántságával tiltakozott minden olyan terv ellen, mely a székelységnek ezt a nagyszerűen megszervezett és mintaszerűen dolgozó közgazdasági szervét feloszlatni, megszüntetni akarná3íercurca-Ciuc-ból Nuridsány Márton, Filó Árpád, Gbeorgheni-ből Csiky János, Odorheiu- ről Becsek Aladár, Gheajae Titü, Maftei Ilié, Gsiki Albert, Reghin-ból Méra Viktor, Popescu loan, Böck Adolf, lacobb Iosif, Ckereches Gav- ril, Târgu-Mureş-rol Bustya Béla, dr- Lakatos. Sándor, Mestitz Albert, dr. Sámson Lajos mint a târgumureşi iparkamara területéhez tartozó vármegyék reprezentánsai egyhangúlag tiltakoztak a kamara megszüntetése ellen. Különösképpen a tréis’caunei megyei kereskedők és iparosok képviseletében megjelenő dr- Barabás Andor, Dávid Dezső, valamint Mágori Lázár és Gecse Ferenc juttattál! erőteljesebben kifejezésre azt az óhajtást, hogy a treiscaunei megyei kereskedők és iparosok nem kívánnak Braşov-hoz, még kevésbé Cluj-hoz tartozni, mivél az ő természetes kamarájuk a tárgumu- reşi iparkamara. Az igazgatótanács ezen felszólalások után egyhangúlag és határozati javaslat formájában mondotta ki, hogy törhetetlenül ragaszkodik a közgyűlés az eddigi kamarai összetételéhez és ahhoz, hogy a kamara székhelye ezentúl îs Tg.-Mureşen lesvén- Kimondotta továbbá azt is, hogy ezt a határozati javaslatot egy jól megindokolt és adatokkal alátámasztott memorandum^ kíséretében felterjeszti a kereskedelmi miniszterhez. Támogatás céljából másolatilag megküldi a memorandumot és a tiltakozó nagygyűlés jegyzőkönyvi kivonatát a bucureşti Kamarák Szövetségének is, valamint mindenik számításba vehető illetékes hatóságnak és faktornakMilyen okok hivták életre 1890-ben a târgumureşi kamarát? Az iparkamara a rendkívüli közgyűlés határozatának megfelelően már össze Is állított egy nagytér ie- delmü memorandumot és négy fejezetre osztva föl mondanivalóit, igyekezett kimutatni azokban, hogy a törvénytervezetnek a tárgumuresi kamara megszüntetésére vonatkozó intézkedése teljesen tarthatatlan. Az első fejezetben összefoglalt előterjesztéseknek a kamara a. kövtkezö cimet adta: Milyen okok hivták életre 1800-ben a tárgumuresi iparkamarát? Az 1880. évben uralmon levő kormány a minden oldalról megnyilvánuló óhajtásoknak tett eleget akkor, amikor a kamarai intézmény áldásait a négy székely vármegyére is kiterjesztette, ahol addig ilyennek a létezéséről egyáltalában semmit, vagy legalább csalt annyit tudtak a kereskedők és iparosok, hogy volük is megfizettették a kamarai illetéket. Ez volt a b:!y- zet a cluji kamarához tartozó Mures megyében, de nem különb a brasovi kamarához tartozó Cluc, Odor- heiu és Trelscaune megyékben sem. Ennek a négy vármegyének kereskedői és iparosai ugyanis nem «vu. pán nyelvi sajátosságban különültek el a masmogye- beitektől, hanem a magyar államhatalom alatt is speciális körülmények között éltek és erre való tekintette! különleges bánásmódot és különleges érintkezési módot is igényeltek a maguk számára. Ez pedig az . imént említett, előző beosztottságukban részükre nem volt megadva, ami szinte magától értetődik is. Hiszen a nagy területre kiterjeszkedö kamaráik közgyűlésein: méltó képviselettel nem rendelkeztek, amely körülmény lehetetlenné tette, hogy nézeteiket kifejthessék o.s legelemibb érdekeik képviseletét kellőleg biztosíthassák. Az akkori közlekedési viszonyok ezenkívül' lehetetlenné, tették azt is, hogy az iparkamaráik székhelyein tartan: szokott gyűléseken megjelenhessenek. Milyen okok teszik szükségessé a székelyföldi kamara további fenntartását? A târgumureşi kamarának további fenntartását még nyomatékosabban kidomborítják és még. parancsolóbban teszik szükségessé az alábbi tények és körülmények: 1- A székelyföldi iparkamarát .a Romániában létező 49 iparkanmt'á közül sorrendben a tizenkettedik hely illeti meg a jövedelmei után- Önként következik tehát, hogy. a kamarák leapasztott létszáma mellett is. a megtartani tervezett 12 kamara között ennék a kamarának már helyet kellett volna foglalnia. 2. A kamarának anyagikig teljesen konszolidált a helyzete' és közérdekű segélyezési akciói az ország összes kamarái között aránylag a legszélesebb kéretek között mozognak3. A târgumureşi kamarai kerületnek a cluji kamarához való besörozása a Székelyföld kereskedőit és iparosait is osztályosává tenné a köztudomásúlag ross? anyagi körülmények között vergődő cluji kamara nehéz helyzetének. 4- A székelyföldi kamara ellen,.mely állandóan rendes, választott tanáccsal dolgozott, sohasem volt senkinek panasza5- A négy székely vármegye érdekeltjeinek megnyilatkozásai, a több, mint tízezerre menő saját kezű aláírások, valamint az érdekelt megyék prefektusaihoz felvonuló küldöttségek mind azt bizonyítják, hogy a négy székely vár- rnegye érdekeltjei ragaszkodnak a kamarához6. Különleges helyzeténél fogva számtalan, hasznos szolgálatot tett: a kamara a románmagyar gazdasági közeledés ólősegitése érdekében úgy a kereskedelmi miniszternek, mint a Kamarák Szövetségének a kívánságára. 7. Saját tulajdonát képező, kényelmesen berendezett és 1912-ben épített székhaza van és többmillió lej értéket képviselő A ruraktárnak felerészben tulajdonosa8. 67 szabadérdekképviselettel, 4 vármegye ipar- és kereskedőtársulatával tartja fenn az összeköttetést közvetlen eszközökkel és módon9- A Mureş völgyében lévő fűrészek, közel- fekvö kamarát kívánnak, mert exportkereske- delmük lebonyolításánál sürgősen van szükségük különböző kamarai akciókra, mint a céghivatali ügyek, származási és más bizonyítványokA kamara működése az impérium- változás előtt és most. A memorandumhoz csatolt s az utolsó 3 esztendőről beszámoló évi jelentés szerint a székelyföldi kamarának élete eseményekben és akciókban tulgazdag volt. Az ipari szakoktatás,, ipartestületi, társulati intézmények kiépítése, munkásoknak és tanoucoknak bel- és külföldi gyárakban való elhelyezése, anyagi támogatása, az iparostanoncképzés felkarolása, gép-, szerszám- és pénzsególyezések mellett az utolsó évek munkássága mennyiségileg és 'minőségileg lényegesen túlhaladta a régebbi munkálkodást. A târgumureşi kamara 1922-ben, az első romániai kamarákközi kongresszusán, a szállításnak úgy vasúton, mint vizen, az egész országra leendő megszervezését illetőleg olyan tanulmányt terjesztett elő. melyet a későbbi szakminisztériumoknak' hasonló természetű munkálkodásainál sokszor vettek figyelembe. A szállítás megszervezésére vonatkozó tanulmány szóvá tette a Mureş folyó hajózhatóvá tételét is Tg-*Mureşt0l kezdve- A vasúti szállítást illetőleg Romániában először ez alkalommal vetetté fel a: kamara az általa már 1917- ben elfoglalt azt áz álláspontot, hogy Erdélynek a természetes kikötője nein Trieszt, hanem a Fekete-tenger'. Ezt az eszmét Sassu miniszter elnöksége alatt lefolyt 3 napos kongresszus helyesléssel fogadta. Kiemelkedő tény a kamarának annak a romániai első hivatalos kirándulásnak a megszervezése is, mely a budapesti mintavásárt látogatta meg- Ennek a kirándulásnak volt a következménye aztán a târgumureşi kamara által megszervezett román-magyar kamara létrehozása. A kamara megszüntetésének káros következményei A kamara megszüntetésével a négy székely vármegye érdekeltségeinek segélyezési és annak tempói minden bizonnyal megcsappannának, vagy teljesen megszűnnének- Az a kis pénzállomány — mely fölött most rendelkezik a târgumureşi kamara — hamarosan felemésztődnék a cluji kamara óriási adósságai miatt- Nagyon meggyengülne a négy vármegye kereskedelmi és ipari életének a köz szempontjából való hasznosíthatósága- Nem valószínű, hogy figyelmet fordítanának ezen területek -meggyökeresedett nyelvi és életmódi sajátosságaira és a lakosságnak évszázadokon keresztül szokásokban is kialakult közös vonatkozásaiig. Ha 1890-ben indokolt volt a târgumureşi kamarát életrehivö miniszteri intézkedés, ma sokkal, szinte paranesolólag indokoltabb a fenntartása. önkéntelenül felmerül az a kérdés, vájjon helyes-e, soha kinemtörölhetö lelkibántódást provokálni a târgumureşi kamara területén, kompakt tömegben élő székely lakossággal szemben azzal, hogy a kamaráját megszüntetik? Tagadhatatlan, hogy a kamara jól működött és gazdálkodott.' De vájjon ugyanezt elmondhatják-e magukról azok a kamarák, amelyekhez a târgumureşi kamara beolvasztását szervezik? Nem lenne-e ez az elcsatolás nyilvános arculcsapása, annak az erkölcsi elvnek, mely azt parancsolja, hogy a fegyelmezettséget, becsületességet, rendet és lojalitást jutalmazni kell és nem büntetni. Vétek lenne a rendhez hozzászokott társadalmi réteget olyan helyzetbe hozni, ahol megrendül esetleg benne a kereskedelmi és iparkamarai intézménybe vetett hite. A székelyföldi kereskedelem és ipar továbbfejlődésének conditio sine qua non-ja a tárgn- mureşi iparkamara további fennmaradása, mert ez a kamara élni és működni akar és tud. Tódor József. APROHIRDETESEK ÁHáatkeresökneW «zavankint l*— lei. Ă legkisebb 13 lei* TFssEK Szavanként .. 3 lei. A legkisebb apró- hirdetés éra 20 lel10ro szőnél 25 nál ra 250 É rtesítőt. Kériüv az érdekelt cé e'crt, '•oetv ad an k be hozzánk rzonnal ajánlató' autobu karót s ■'rál-ra. Az a áriját ’artalmazni topja i z árat ’izet si ’Gt t leket, k its p zé mltást és n-jz^k RAP D Ind atul Proprietarilor de Autobuze Cuj. Fai. Moreo hal Foch No. 99. Teleloa No. 10-29. G 518 Cili #' vsfréq< és ‘ ^ OP ébblltorda • ©1c el\dek. Calea Moţi’ 25, ajtó ". G 5.7 B lII rdoV és bHárd kell kak, pumm-df" kó lepo csó ban bősze" re7het k B n ze J zsef- nél v.luj, láncú u ca 17- K 23 jlííAííTKFRES I d <■ se ’ b orir,ő házt1 r- tá-t v Ha. na köry- nye b ta 1 en, német é< lrai cia oye’v t birja. — Mull r, T . Mureş, Biroul de Ziar. K 25 KTADÓLAKÁS K OI n&ejáratu rct szobát keiesek a belváros kizeiében. Cimet a kiadóba kérek le- d i. G 514 Olcsóbb lett a Dr.SzentnéteHné .Az én eznkáesksnwarn“ c. szskácsművészeti könyv (IV-ik kiadás). 1000 ol. dal terjedelemben. — A leenaeyobb és lépteké« letesebb szakácsművé. szett könyv. 1000 darab recepten közli a modora szakácsművészet termékeinek leírását: Levesek, sültek, té«zták, he. főttek stb. készit°s4L Ara tíiszkötésben 125 lej. iuzve 100 ej. Kaoható Füssy József (Turda) könwkereskedöiél és minden könyvkera*ke- .dr shen G 819 Nyomatat a IfipJmdótulajdonos LAPKIADÓ H.-T, nyomdájában, —--------e—— S*S*A*.**JÉ*%'
