Keleti Ujság, 1934. február (17. évfolyam, 24-47. szám)

1934-02-04 / 27. szám

14 KEIETTOJSKG Vasárnap, 1934. február i. 'Már igen hosszú idő óta hiányos az uccák képe■ Hiányzik bélöle egy szigorú, de jóságos, egy nemesen szép asszonyarc Kovács Dezsőnek, a református kollégium nyugalomba vonult igazgatójának felesége igen régóta nem hagyta el a szobáját. A kedves, életvidám Mari néni beteg. Az ö agilitásának hiányát érezzük erősen. Ott volt mindenütt, hova müvészetrajongása, vagy ma­gyar szive szólította. Sovány pénztárcájából mindig futotta, — mert kellett futnia — kon­certekre, színházra, könyvekre, újságokra­Meglátogattam Mari nénit- Nehogy azt gondolják, hogy egy elesett öregasszonyt talál­tam ott- Nem. Mari néni a régi. Energikus, határozott. De az erélyes külső a legmelegebb, legérzőbb szivet takarja. Szobához van lán­colva, lázas. De önmagáról, illetve betegségé­ről nem szívesen beszél. Mert betegen is fő­gondja a sok támogatásra szoruló ember, kikkel bőségesen el van látva. Az élet elesett jei mindig érző szivet találnak Mari néninél- Fő a feje, hogy kinek hol és hogyan szerezzen állást, segélyt. Ömaga — ezt érzi, de nem mondja, — csak másodrangu. (Soha nem lát­tam senkinél a szerénységet ennyire „szerény- fcedés“ nélkül.) Mari nénivel igen szívesen vagyok együtt■ Az ö társasága nekem mindig lelki felüdülés. Sugárzik belőle az ész, intelligencia. Szüksé­gét érzem időnkint, hogy megfiirösszem telke­met az ő tiszta, nemes lelkületében■ Mari né­nit minden érdekli, mindenről tájékozva van. Szóba jött az „Ember tragédiájá“-nak nagy bécsi sikere. — Vájjon ha élne Madách és a mai kort is megrajzolná, kiket állítana be a maiak kö­zül? — vetem fel a kérdést■ Talán Leninből csinált volna Lucifert, jó Ádám volna Mus­solini, de ki volna Éva? — Egy asszonyt ismerek, ki méltó volna erre — felél Mari néni Az Ferenczy End- réné. Tudod ki ez az asszony? Elmondom. Ti­zenhároméves volt a lánya, şzemefânye, mikor egyszer iskolából hazament, azzal állt elé, hogy nem lát. Megvakult hirtelen. Mit csi­nál ilyenkor egy anya? Ugy-e sir, óbég at, jaj­gat? Nem Így Ferenczyné. Ő nem vesztette el lélekjelenlétét. Elhatározta, ha akármi is lesz, nem hagyja magát, igenis, embei't farag a lányából- Felutazott Pestre- Kitanulta, ho­gyan kell a vakokat tanítani. És hazament, éjt-napot egybe vetve, tanította a lányát. Ne­velte, — fáradhatatlanul, heroikusán. A lány felcseperedett, algebrát, fizikát kellett tanul­nia. Mindezt már az anya nem tudta annyira, hogy tanításukra vállalkozni mert volna. Ta­nárokat fogadott tehát, kiket azonban előbb o tanított meg tanítani — Látod, ez egy anya. Amit elhatározott, megcsinálta: hitet adott gyermekének és hasznos tagot a magyar tár­sadalomnak Ez az igazi anyai szeretet — Mit olvas Mari néni? — Most semmit. Gondolkozom. Hála Is­tennek van miről■ Érdeklődik az én múltam iráni Megtudja, hogy Kuncz Aladár volt évekig az irodalom, földrajz, történelem tanárom. — Nagy szerencse az, ha az ember ilyen Mváló kézbe kerül. Én Brossaitól tanultam egy évig, már mint tanítónő. Azt mondta: „Hadd lássam, mit tud egy magyar tanítónő? Kiválasztom a legtehetségesebbjét, lássam, mit lehet vele elérni“ És tanított. Mondhatom neked, ez volt életem legnehezebb éve. Azt hit­tem, már nem bírom. De élvezettel kínlódtam. És áldom érte haló porait is. — Szegény Kuncz Aladár! — folytatja. A múltkor nálam volt egy ismerősöm, ki soha A vadászés vizslája irta Félix Endre. Számos képpel. Ára 72*— lei A vadászat mestere. Irta Cserszilvásy Ákos. Ára 129 lej. Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában C ui, str. Baron L. Pop 5. Vidék eknek a pénz és 10 lej portó előzetes beküldése esetén azon­nal száilitjuk. nem is látta Kunczot és a könnyei csurogtuk, mikor a nevét kimondta. A „Fekete kolostor­ból megtanulta ismerni. Be kár érte! Senki sem tud annyi kedvességgel, böl­csességgel oktatni mint Mari néni. Gyermek- nevelésről ad tanácsot, (ami bizony rám fér). — Mondd el kis fiadnak, ki volt az apád, nagyapád, a nagy Szász ősökről beszélj neki Semmi nincs jobb, nevelőbb hatással a gyer­mekre, mintha a jó példát látja maga előtt• Fiókjában kutat Mari néni. — „Látod, férjednek ezt a cikkét eltettem a relikviáim közé, annyira tetszett- Ez itt Inczédy-Joks- man Ödönnek az aiúdi Magyar Kaszinó százéves jubileumán mondott beszéde. Ilyen szép beszédet ritkán mondtak. Szeretem Inczé- dyt. Talpig ur. Milyen nehéz Mari nénitől megválni Mi­lyen jó a közéiben lenni És — szemébe nem mondom meg _ neki, — milyen nagyon szere­tem öt. És milyen keserves lesz nekem most egy ideig „Mari néni mentesen“ lenni Mert nem merek szeme élé kerülni, hogy szivemre — és nem eszemre hallgatva ,fkiirtam“ őt- Tu­dom Istenem, alaposan megszidna. * A bécsi „Ember tragédiája“ óriási nagy sikere köztudomású. Reneszánszát éli. a darab, mely mindenkor kiállhal Shakespeare tragé­diái mellé. Nem fog szégyenben maradni Az előadás után estély volt a magyar kö­vetségen. Több, mint ezer meghívó ment szét­üti volt mindenki, ki számított Becs politikai, irodalmi, művészeti, vagy társadalmi életében.. Minket a nők érdekeltiek- Szebbnél szebb nők vonultak fel, ragyogó uj toalettekben. Nagy volt a versengés, ki a feltűnőbb, kinek lesz a legnagyobb sikere? A hires, szép buda­pestieknek, vaay a sikkes bécsieknek nyujtja-c Páris az almát? De mindenkit elhomályo­sított a Maria Eis megjele­nése, ki a darabban Évát alakította. Nehogy azt gon­dolja valaki, hogy mesés játékáért volt ez az elragad­tatás- Vagy, mert az első felvonásban olyan leplezet­lenül tárta fel szépségét. Oh dehogy is! Az egész­nek nyitja egészen más. Maria Eis megjelent és győzött, mert — mo­nokli volt a balszemén. Korkép1 vagyis kórtünet 1934-ből. * Ismét kidőlt a magyar színjátszásnak egy oszlopa. A héten meghalt Fáy Szeréna, ki er­délyi születésű és az ugyancsak erdélyi Simay Gyula táblai tanácselnöknek volt a felesége­Regi házasság. Akkor vette volt el Simay a kis kezdő színésznőt, mikor ez nagy, szinte hősies tett volt. Mert abban az időben még féltek a színésznő-feleségtől. Még nem ismerték a. Varsányi Iréneket, Basilidesz Máriákat. Hogy gsak az utóbbiról beszéljek, szemtanúja voltam, milyen nagy örömet okozott neki, mi­kor a pudding ja jól sikerült. Mondhatom, volt rá olyan büszke, mint az éneksikereire, — pedig azok sem megvetendők. És egész nap hol pullovert köt a kis lányának, vagy ruhát varr. Mindehhez ért. Főz, asztalt térit, — a leghá- ziásabb. Jó anya, jó feleség, jó háziasszony­De akkor még nagy felzúdulást jelentett az előkelő Simay famíliában a színésznő- féleség. Fáy Szeréna rövidesen bebizonyította, hogy nem esett méltatlanra a Simay Gyula válasz­tása. Igyekezett is minden tudásával a jó házi­asszony kívánalmának megfelelni. Az örmény emberről köztudomású, hogy a legjobb férj, de elvárja, hogy jó és sok étel kerüljön az asztalra. Ki veheti r,ossz néven a kezdő háziasszony lói, a kis fiatal színésznőtől, ha eleinte nagy baklövései voltak. Tapasztalatlanságát bizony alaposan kihasználta, szakácsnője. Fáy Szeréna zárva tartotta a kamráját és úgy gondolta, őt nem lehet meglopni. Mindent ömaga adott ki, mielőtt próbára ment■ Törté­netesen egyszer húslevest rendelt vékony las­kával. Az ebéd három-személyre készült­— Mit gondol, vájjon tiz tojásból elég lesz jtfziskólában gyermekeit fokozott mértékben fenyegeti a fertőzés veszélye. Gondoljon rá, hogy védelmei nyújtanak a a levesbe való laska? — kérdezte szakácsnőjé­től. — Azt hiszem, elég lesz, — felélte boldogan a nem éppen korrekt szakácsnő■ Szegény Fáy Szerénának szerencsére ha­marabb kinyílt a szeme, mielőtt még a „nem éppen korrekt“ szakácsnő a téglát is elvitte volna feje felől­* Mussolini a pápával karöltve kikeli az el­len, hogy a nők férfias sportokat űzzenek■ El­tiltotta a sportok nagyrészét és csak igen kor­látolt számban engedett meg nekik egy néhány — szerintük — nőies sportocskát■ Ilyen: a tenniszezés, korcsolyázás, úszás, golfozás. Nagy meglepetést keltett, hogy például a lo­vaglást eltiltották. Mikor ez a legszebbnek ne­vezett sport a legrégibb idők óta dívott és egyálta­lán nem a huszadik század termése­De ne búsuljunk! Vannak még engedélyezett és szente­sített sportok — ha nem is vettük idáig annak őket — mégpedig házastársi spor­tok. Mint: létramászás, (hogy a kályha tetejét le­poroljuk), vikszolás (kitűnő sport), seprés, hajlongás (portörlés közben). Higyjék el, Höl­gyeim, pótolja a Mensendicket. És még fi­zetni sem kell érte. Azonkívül mindnyájunknak meg van en­gedve a szabad mozgás. Igyekezzünk tehát ezt kihasználni És ügyeljünk rá, hogy ez meg is maradjon. Sz. G. Heti étlap HÉTFŐ: Tyuklevee benneföttel és vékony táskával, savarin. Vacsora: Paradicsomos tojás. KEDD:' Egresleves (konzerv), passzlrozott bab fii», töltkolbásszal, sültalma. Vacsora; Tormásbns. SZERDA: Velösgomböcleves, tejfölös rostélyos „Isten gyalulta" tökkel, káposztás palacsinta. Va­csora: Paprikás burgonya vtrstllvet. CSÜTÖRTÖK: Gombaleves, angol bélszlD magyar mus­tárral és burgonyapürével, madártej Vacsora: Lerakott kelbimbó. FEXTEK: Lencseleves, ráchat, kompót Vacsora: Te­jes- és sajtos puliszka SZOMBAT: Karalábéleves, naturszelet szardellamáj- tással, makarónival és zetlersalátával, gyü­mölcs. Vacsora: Sertéskocsonya. VASARNAP: Korhelylevcs kolbásszal, csirkepörkölt tarhonyával, gesztenye parfé. Vacsora: Imbisz retekkel, kékesi 'sajt, tea. Ételreceptek Velösgomböcleves: Hús-, vagy csontlevest készí­tünk és a következő gombócot főzzük belé' Egy bor- juvelőt megfőzünk és szitán áttörünk. Egy kanál va- ja£ habosra keverünk. Beletesszük a velőt, sót borst, egy egész tojást, kettőnek a sárgáját egy tejben áz­tatott zsemlyét és kellő mennyiségű zsemlyemorzsát. Gombócokat formálunk belőle és a levesbe főzzük. „Isten gyalulta tök": Ezt a különös nevű főzelé. két kevesen ismerik, azért szükségesnek tartom a fi­gyelmet felhívni rá. A helybeli piacon, hóstáti as­szonyoknál kapható. De valószínűleg vidéken is ter­mesztik. Készítési módja a következő' Fejszével fei- basitjuk, kérgétől elválasztjuk és anélkül, hogy fel­vágnánk, egészben főni tesszük. Jó sokáig keü főzni, ekkor lassan magától szétválik, mintha meg volna gyalulva. Villával szétrázzuk és úgy készítjük el. mint a nyár: tökfőzeléket. Egész télen kapható. Gesztenye parfé; Egy kiló gesztenyét külső héjá­tól meghántva főni teszünk. Ha megfőtt, belső héja könnyen lejön, átpasszlrozzuk. Egy liter tejszínbe! habot verünk, az átpasszirozott gesztenyével és kellő mennyiségű porcukorra! összeverjük. Mandu'a-olajjal kiként formába tesszük és öt óra hosszáig jég közé rakjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents