Keleti Ujság, 1934. február (17. évfolyam, 24-47. szám)
1934-02-04 / 27. szám
Vasárnap, 193Í. február 'i. KIIIV'UISXG s* így volt Innsbruckban .«* Egy erdélyi műkorcsolyázóversenyző első külföldi startja Ahol a hegyek együtt élnek az emberekkel — Fenn a Hafelekaron harminc fok melegben uszódresszes sizök között — Minden méreg9 drága — Tirol tragédiája a politika — Ami volt és ami ottmaradj — Befejező közlemény. — Az innsbrucki hegyek... Csak erről — külön regényt lehetne Írni. Körülölelik a várost. És olyan közel látszanak, mintha a szomszéd ház udvaráról nőnének fel az égig. A pasztelzöld, halványkék és a „halk“, finom színekben tobzódó házak fedele mögül 2500 méteres csúcsok kandikálnak be az uccára. Itt a hegyek bizalmas közelségben együttélnek az emberekkel... * Az innsbrucki korcsolyaversenyek tulajdonképpen csak bevezetői voltak a nemzetközi sporthétnek. Bódli, bob és siversenyeket rendeztek. Hatalmas anyagi áldozatokkal. Mert Tirol az idegenforgalmért nem sajnál pénzt áldozni. Mint a jó kereskedő — befektet. De hasznát is látja. Abból él. * Innsbruck világhirességére, a Ha felekar 2400 méter magas csúcsára megyünk fel a Nordkettenbahn drótkötélpályán. Talán csak a repülőgépen éreztem azt a szavakkal alig visszaadható érzést, mikor ég és föld között lebegve, a láthatár szélesül. És annyi szépség ostromol, hogy fáj belé a szem. Szerencsénk volt: ragyogó időt kaptunk. A hó végtelen fehérségében csillogott. A szüz- hó simaságát sinyomok szántották végig. A felfele kúszó kiilke alatt apró fekete pontok iramodnak alá a hegyoldalon: sizök. Fenn ingre kell vetkőzni: harminc fokos meleg, tűző nap égeti az arcot. Körülöttem úszónadrágban siznek. Közvetlenül a csúcs alatt, — ahol nagyon közel érzem az eget — kis tiroli ház. Az van ráírva: ..Ultraviolett sugár kutató intézet.“ Valaki megkérdezte: — Miért kell kutatni az ultraviolett sugarat? Van itt annyi belőle, hogy még sok is — és arcát olyan vastagra kente be krémmel, mint más nyáron — a strandon. • A menedékház terraszáról pazar a kilátás. Az óriás hegyek tövében apró falvak. Jellegzetes, mindegyforma, hegyes templomcsucso- kon törik meg a nap. Van itt fenn aki valósággal kábult a sok szépségtől. Azt hiszem sohasem kivántam magamnak igazabbat, amikor — mert véletlenül éppen születésnapom volt — beirtani a világ minden részéből jött látogatók aláirása közé: — „Sohase legyek szebb helyen születésnapomon" ... * Drága. Minden nagyon drága. A lélegzés is pénzbe kerül. Igaz, hogy megéri. Ilyen jó levegőt sem mindenütt szívhat az ember. Minden arra van beállítva, hogy az idegen a pénzét — nem is olyan keveset — otthagyja... Hát otthagytuk... * Ez az egyetlen tény jellemző. A drótkötélpálya kocsijára ékes betűkkel írták: „Legfeljebb 25 személyt visz. Túlzsúfoltság esetén“... Nincs .túlzsúfoltság! Azt mondják, hogy nagyon megritkultak az idegenek. Ez az a pont, ahol az idegenforgalom és a sport találkozik — a politikával. * Tirol tragédiája — a politika. A világ egyik legszebb sarka Th'ol és — mégis szerencsétlen helyen fekszik. Két malomkő között őrlődik. Németország, helyesebben a nemzeti szocializmus kinyújtotta feléje karjait. Először Tirolt akarják meg- szerezni, mert akkor gyerekjáték lenne Ausztria többi részét megkaparintunk Ausztria viszont féltve őrzi és úgy dédelgeti, mint legkedvesebb gyermekét. Az Anschluss ütközőpontja éppen Tirol. És ezt szenvedi Tirol. A nemzeti szocialisták a járhatatlan utakon átkozott német pénzzel erős és állapdó nyugtalanságot keltő gárdát toboroztak. A merényletek és petárdarobbanások talán nem is annyira veszélyesek, mint riasztók. Sőt elriasztók: Tirol idegenforgalma nyögi. Mert az idegenek legfeljebb a szórakoztatásukra rendezett népünnepélyen szeretik hallani a petárdák puffogását. De nem szeretik ha „a levegőben van valami.“ És nem szeretik látni a középületeket Aliig fegyverben őrző katonákat. • Hiába érdeklődtem. Mindenki hallgat. Ezt is olyan halkan mondották, hogy csak én hallhattam: * — Negyed Innsbruck börtönben ül... — és félve nézett körül. Egyetlen éjszaka fogták össze valamennyi nyilvántartott nemzeti szocialistát. Mint mondják, éppen a tervezett puccs előtt pár perccel. * Dollfuss kancellár életnagyságu plakát- képe (— az egész nem valami nagy —) mindenütt látható. Egységre és Ausztria függetlenségének megvédésére hivja fel a polgárokat. Hogy néz ki az az egység? Mit akar Tirol? — erre voltam kiváncsi. Nem kaptaţn rá kielégítő választ Egy idegenforgalmi szakember a. saját szempontjából világította meg a kérdést. — Tirol lakossága jó módban élt — mondotta. Minden falunak megvan a „törzsközönsége." Családok, melyek évről-évre visszatérnek, Halálos biztonsággal számíthatnak rá. És vannak „német helyek", „angol helyek", „magyar helyek". Ahol a legutolsó gyerek is beszéli a vendégek többségének nyelvét. Már most: a német határt lezárták. Az összes német vendégek elapadtak. Azokon a helyeken, ahol németországi vendégből éltek, nagy a pangás (— ezt különben mindenütt érzik —) Itt szeretnék, ha nem lenne semmi akadály... Azok viszont, akik látják, hogy Németország^ idegenforgalma egészen elcsökkent és az ö sorsuk is az lenne és hogy az idegenek a zavargások miatt elkerülik Tirolt, u legdühösebb ellenségei mindennek, ami Anschluss és nemzeti szocializmus. Itt már kenyérkérdésre könnyebb formája veszélyesebb mint a súlyos bélrenyheség,... mert a könnyű székrekedést Iegtöbbnyíre elhanyagolják. Az eredmény az, hogy a mérgek, amelyeket el kellene távolítani a szervezetből, benne maradnak és megmérgezik. < ARTIN a megfelelő hashajtó, mert hatása biztos, azonnali, megtisztítja a szervezetet, serkenti a beleket, nem okoz sem fájdalmat, sem zavarokat. Ára lei 20.- 33.. 88.Dr. Wander A. 6. készítménye MM MM« 11 ItHHIWWWMWIHMIH megy a dolog, gazdasági háttere van és ebben nem ismernek tréfát. De még valami, amit nem szabad figyelmen kivül hagyni: a tiroliak hithü buzgó katholikusok. És a katholikus felfogás egyáltalán nem halad párhuzamosan a Hitlerével! Tirol hü marad Ausztriához! Sieve fejezi be: — Bocsánat, eltértem a tárgytól... És többet semmit nem akar mondani. Tirol kedves, szívélyes az idegennel, de — nem mutatja meg magát. * Minden szép volt, jó volt. Túl sok is volt egyszerre. Vágytam már — haza! Erdélybe... A „valamivel“ kisebb hegyek közé ... • A bécsi pályaudvaron a Bécsben trenírozott erdélyj Manouschekné—Beke-pár, ruii- korcsolyázópárhoz illően egyszerre kiáltják; amikor felszállnak: — Gratulálunk és most elmesélni mindent, de rögtön. Az. osztrák határig versenytbeszéltem. Elmondtam mindazt, amit itt leírtam. Hát igen. így volt Innsbruckban ... Az osztrák vámőr udvariasan megkérdezte: — Valutát visz magávcü? Bus mosollyal fordítottam ki a zsebemet: — Csak volt, de önöknél maradt,,, uuiuax- ocin. a!iiiiiiiiiiiigiiiiiiii!iiiHigii!ii[iiiiiiBBiiiiiiiiiiiiBaiiiiiiiiiiiiismii[iiiiiii5!iiiit!iiiiiiigiiiii»iiiiiisiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiimigiiiiiiiiiiiiF»jiiiiiiimiii^8iiiiiiiiiiiiF»iiinui)m;n; vmwmmmmimmmagameammammMmamMMmmmMmmmmMmmmmmmmamammm 1—1—i—n i ■ i 1» ■winií Erzsébet Királyné Szálló Budapest, IV., Egyetem ucca 5. r 100 modern, kényelmes szoba. Liftek Központi fűtés. Hideg-meleg folyó viz. Az étterem- és kávéház Az Erzsébet pincében esypincér rendszer! ban minden este szalonzene, SWF Menti s í*6SB P„ EH
