Keleti Ujság, 1934. február (17. évfolyam, 24-47. szám)

1934-02-27 / 46. szám

*

KnmnrsKG

m

Keddi ÎSU, február 11. •

Gondos anya

£gyH) arra, hogy gyermeke, mielőtt megreggelizne, a ba* «idusok ellen valamit tegyen.

■fCatőnősan ebben a veszélye? évszakban féí minden anya, Ka gyermeke az iskolából láza* «an, vagy valamilyen ragályos betegség Jelei» vei tér viasza.

agy tubus HYPEROLNAK kellene minden házban lennie}

A tudomány egy rendkívül hatásos és teljesei* ártalmatlan fertőtlenítőszerrel ajándékozott meg bennünket :.á superoxydda!! Oe frissnek! kell lennie. Tegyen egy tabletta Hyperolt egyr fél pohár -vizbe és friss superoxydja fesz# amellyel naponta többször öblögesse torkát*

Ön ét gyermekei, ©felégessék szálukat minden reggel Hype« rollal és védve lesznek a fea- cillusokkal és betegségekkel szemben I

Gondoljon arra, hogy egy jő, hä» tékony fertőtlenítőszert sem le* nyelrti, sem mint egy cukorkát a, szájban szétolyadfli hagyni neöl lehet.

F B I S S supcrőHy3l

HYPEROL

tói készítve, a legjobb feríoíUníícszee és nem mérgező1

Kopható minden gyógyszertárban és drogeriáSatftj Kis tubus iO tablettával 30 lei Nagy tubus 20 tablettával 47 lel Gedeon Richter készítménye

A megrémült anya és az

elvetemült szülésznő halálos „műtét“-je

Súlyos Ítéletet hozott a törvényszék

(Sfânt. Gheorghe, február 26.) A napok bail tárgyalta az itteni törvényszék Zakariás-, Debu tanácsa Jóssa Zsuzsa és Galicza Zelma erdő ■vidéki asszonyok bünperét. A vádirat szerint 1933 nyarán Galiczáné Józsa Zsuzsa bába segítségével leányán halálos kimenetelű tiltott' műtétet hajtott végre. A szerencsétlen leány anyja megtörtén állott a vádlottak sorompója előtt- Töredelmesen bevallotta, hogy amikor a leánya gyanús fájdalmakról kezdett panaszkodni, elhívta Józsa Zsuzsa bábaasszonyt,, aki a faluban szaktekintélynek örvendett az ilyen esetekben és megkérte, hogy leányát szabadítsa meg a szégyentől. Zsuzsana asz- szony, miután az anyagiakra nézve megegyeztek, — előbb egy kampós dróttal operált, majd cgv 12—lé cm. hosszú pálcára piszkos rongyot csavarva, ezzel kísérelte meg a,primitiv műtétet. Az operáció „sikerült“, de pálca rongyostól egy üt t az anya testében maradt. Pár nap múlva a fiatal és amugyis beteges lányon a vérmérgezés tünetei kezdtek mutatkozni. A megrémült Galiczáné elszaladt dr. Györgybiró ovvoslioz, aki a barbár műszert kivette ugyan, de az anya életet nem tudia megmenteni, aki pár órai borzasztó kin után meg is halt. Galiczáné az áldozat anyja az első perctől fogva mindent 'beismert, a baba azonban mindent a végsőkig tagadott.1’ A kihallgatott 12 tanú és az orvos majdnem mind terhelő vallomást tettek- Galiczáné azzal védekezett, hogy leányát a szégyentől, közmegvetéstől- és az apa haragjától akarta megóvni.

A törvényszék GalicZánét, az áldozat anyját az enyhítő körülmények figyelembevételével' másfél évre, Józsa Zsuzsa szülésznőt 2 évre Átélte. Az Ítéletet úgy az ügyész, mint a védők megfellebbezték.

Hetvenötéves

a nagymultu

Erdélyi Muzeum

ti nagy Mikó Intve gv. alapítása

Jósika János báró rendkívül érdekes részleteket mondott el elnöki megnyitójában az egyesület törté* netéböl — Az egyesület munkaprogramja egyre szélesebb és átfogóbb

(Cluj, február 26.) Nagy érdeklődés mellett folyt le vasárnap délelőtt 11 órakor az unitárius kollégium dísztermében az Erdélyi Muzeum Egyesület évi rendes közgyűlése,' Az elnöklő báró Jósika János alcluök megnyitójában visszatekintett az E. M. E. alapítása körüli kitartó munkára s nagy vonalakban vázolta az Erdélyi Muzeum Egyesület 73 éve« történetét abból az alkalomból, hogy az egyesület az ősszel fogja ülni háromnegyedszázados jubileumát. Az értékes és^ érdekes adatokkal szolgáló beszéd a következő:

Jósika a hetvenötéves EME*vől

A meghatottság érzésével üdvözlöm a közgyűlés tisztelt tagjait a mai nevezetes évfordulón. mert az idén lesz 75 éve annak, hogy gróf Mikó Imre, az Erdélyi Muzeum Egyletet megalapította.

1840-ben gróf Kemény József és gróf Kemény, Sámuel (értékes könyvtárukat felajánlották áz. Erdélyi Muzeum céljáraEkkor született meg először az Erdélyi Muzeum gondolata és ennek kapcsán az 1842-ben tartott erdélyi országgyűlés a múzeum létesítését.él is határozta és törvénybe iktatta- A törvény szentesítését azonban elgáncsolták és hosszas huza-vona után még az 1848-as utolsó erdélyi országgyűlésre sem érkezett meg a kedvező válasz. Az 1848-ás,szabadságharc;és az utána következő elnyomatás a múzeum létesítésének -gondolatát látszólag teljesen eltemette és tálán sohasem is létesüli volna, ha nem lett volna egy gróf Mikő Imrénk, aki az ügyét a kezébe vette és azzál tette lehetővé az egylet, megalakulását, hogy 185i3-baxr az akkori külső .szénuccai villáját, 10 holdas kerttel együtt fel ajánlotta- Ö volt az, aki az egylet alapszabályait égy bizottsággal megszerkesztette és gróf Esterházy Lászlóval és gróf Tol cl hal a ghy Ferenccel együtt személyesen vitte fel az uralkodóhoz Becsbe jóváhagyás végettDacára annak,-hogy herceg Schwarzenberg tartományi főnök, gróf Miliő Imre tervét támogatta cs a Becsben járt urak a császári udvarnak nem voltak ellenszenvesek, mégis annvi intrikával-kellett megküzdeniök, az alapszabályokat számtalanszor a bécsi udvar kívánságai szerint módosítani ok, hogy csupán 1859 nyarán, tehát háromévi küzdelem után, érkezett le -Becsből - a császár jóváhagyása.

Az akcióval egyidejűleg gróf Mikó Imre az egész országban gyűjtést, indított a inuzeum céljaira és ha elgondoljuk, hogy.akkor a gazdasági viszonyok még talán a maiaknál is mostohábbak voltak, bámulattal tölthet el, hogy az.! alakuló közgyűlés napján már 15-00p kötet könyv, több mint- ezer kézirat, 5000 arany-, ezüst- és bronzérem, több mint 10.000 darab régiség, 192 000 forint és a gróf Mikó áh tál adományozott ingatlan volt az egyletnek vagyona/és mindez önkéntes adományokból gyűlt össze.

A császári jóváhagyás után, 1859 november 23-án tartották meg az alakuló közgyűlést. A közgyűlésen az elnöklő gróf Mikó Imre többek között azt mondta: „bizonyságot kell hagyni a jövőnek, hogy a viszontagságok idején is-nemesért gondolkoztunk és jelét kell, adni annak a képességnek, hogy maradandó emléket tudunk -állítani a tudomány és szellem dicsőségének“. Az egylet céljait pedig következőképpen körvonalazta:

1. Erdély számára egy, az országrész tudományos műkincseivel arányban álló és a kor szükségének megfelelő muzeum felállítása2. ’ A gyűjtemények rendezése, feldolgozása

ás publikálásaik A tudomány és művelődés minden ágának terjesztése- Kivételt képez a dogmatika-theológia és napi politika.

Már ez is bizonyítja nagynevű alapítónk bölcsességét, hogy Erdély üsszmagyarságát íe- lekezetre cs politikai pártállásra való tekintet nélkül egy kulturális piattformou tudta egyesíteni. ,, ;

Az alakuló közgyűlésen az alapszabályok; értelmében az egylet hivatalos nyelve felett iş dönteni kellett. A 383 jelenlévő tag titkos szavazással az egylet hivatalos nyelvéül a magyar nyelvet jelölte ki egyhangúlag- Ez bizonyítja legjobban az egylet elvitathatatlanul, magvar jellegét. Még á jelenlévő Lichtenstein herceg tartományfőnök is a magyar nyelv mellett szavazottA Muzeum Egylet a kitűzött céloknak teljes egészében megfelelt, de még ennél is többet tett, mert az egylet létezése könnyítette meg és tette lehetővé a Ferenc József Tudomány- egyetem alapítását, az által, hogy 1872-ben az állammal egy olyan szerződést kötött, mely szerint gyűjteményeit évi bér ellenében, a tulajdonjog teljes fenntartása, melletti a tudományegyetem használatára bocsátottaAz áldozatkészség nem maradt követők nélkül a későbbi időben sem- Gróf Mikó Imre után gróf Esterházy Kálmánt választották, elnöké, aki majdnem 50 évig fáradhatatlanul vezette az egylet ügyeit- > . A

Ez a kor nevezhető talán az cv'deti.aranyko- rátiak, mialatt minden akadályoztatás nélkül fejthette ki kulturmunkáját- Gróf Esterházy Kálmán elnöklete alatt fejtettek ki fokozottabb tevékenységet az egyes szakosztályok, ez alatt az idő alatt gyarapodtak legtöbbet gyűjteményeink, az egylet- minden évben megtarthatta vándorgyűlését és 1909-ben tartotta, meg díszes keretek között- egész Erdély magyái; Jaíáadal- mának részvétele mellett, az uralkodó 'küldöttének jelenlétében, 50 éves jubileumát- .

Ugyanebbe az időbe esik bele gróf Wass Ottilia értékes adománya, mellyel á P- Unirii házát az egyletre hagyta és a régi -alapoknak doválorizációja és az állami szubvenció megszűnése után, elsősorban ezen ingát|ap jövedelme biztosítja fennállásunk anyagi alapját

Egyletünk 75 éves történelméből 'jsétf fontos .tanulságot' vonhatunk le: 1- Hogy nehéz politikai és gazdasági viszonyok között is lehet összetartással, áldozatkészséggel és,'kellő tapintattal nagyot alkotni- 2- Hogy nekünk is csak összetartásra, áldozatkészségre, és tapintatra van szükségünk, hogy azt;-amit nehéz időkben alapítottak, nehéz időkben fenntartsuk és fejlesszük.

Az Erdélyi Muzeum Egylet 75 evés történelme azt is bizonyítja, hogy az egylet egyetlen célja történelmi múltúnk hagyományait megőrizni, a tudományokat fejleszteni és kultúrát propagálni és ez által feltétlenül az állam konstruktiv tényezői közé tartozik- Teliét az államhatalomnak is érdeke szabad működését lehetővé . tenni és tőle telhetőleg támogatni. , - • • v

A 75 éyes évforduló alkalmával adjunk hálát az isteni gondviselésnek, amiért: megengedte, hogy nemzeti kultúránknak ez, a bástyája felépült-s azt a reményünket fejezzük ki, hogy még sok nemzedéken keresztül ápolhassa és terjeszthesse erdélyi, magyar kultúránkat.

Mozgalmas esztendő.

Dr- Kántor Lajos titkár az egyesület mult évi működéséről számolt be. Az 1983. éy folyamán az E. M-. E. 43 népszerűsítő és 44 szakelőadást tartott, az „Erdélyi Muzeum“ folyóirat

az előző évhez viszonyítva terjedelmét; némileg

bővitptte, az Erdélyi. Tudományos Füzetek száma 52-ről 64-re emelkedett-,'az egyesület kiadta a baia-marei vándorgyűlés emlékkönyvét és a vándorgyűlés keretében tartptt orvoskongresszus emlékkönyvét, ez utóbbit az eddigi szokástól eltérően külön füzetben is. Háromnapos vándorgyűlést rendezett Stf.Gheörghen, a modern vetítőgépre kiutalta a 35.000 lejes