Keleti Ujság, 1934. február (17. évfolyam, 24-47. szám)
1934-02-27 / 46. szám
BUDAPEST V. BMfisett* in* belföldön: Egta* érre 800, félévre «». ORSZÁGOS MAGYABP1RTI LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj, Sáron L, negyedévre 80S, egy bére 70 lej. Magyarerezágoa: ÉRT yvtt í-T7Pni v & ifi «7 i \r Pc? BCQa 5- 6xám- — Telefon: 808. — Levélcím: érre M, félévre B& negyedévre 12.SO, egy hónapra 6-50 AVix. ü r L i ü_ai a . ai. Cluj, postafiök 101. szám. Kéziratokat senkinek »ess pengő. ~ SSeyv tstfmck az Ibnas elárusító kJoszkjaiban Felelős szerkesztő: S Z A S 25 ÉNÜKÉ. küld vissza és nem őriz meg a szerkesztőség. Franciaország beleszólt az olasz—osztrák—magyar tárgyalásokba A bécvi (randa Lövet a Livnnlnnf érdeleire velő leLimleUel <sv«> solle, hogy az összes gazdasági kérdéseket Genfoen oldják mag Franciaország külső érdekeinek védelmére katonai élcsapatokat akarnak létesíteni Élcsapat a diplomáciában Nem ál! tisztán előttünk az a terv, amelyet francia katonai szakértők bizonyos „élcsapat/* megszervezésével kapcsolatosan felvetette*;. Állítólag!; arról van szó, hogy Franciaország azokban az országokban, ahol diplomáciai elhatározásainak akar érvényt szerezni, külön típusa haderő létesítésével hajtja végre terveit. Az ötletet az adta, hogy a német fölény agyonnyomással fenyegeti a függetlenségért vergődő kis Ausztriát. Francia- országnak pedig ez nyilván nem áll érdekében, sőt éppen ellenkezőleg. Annyira, hogy hajlandó fegyveresen is megakadályozni az annexiót, Ez esetben azonban hadseregének néhány országon kell keresztülvonulnia- Ebbe pedig azok az államok, amelyek nagy bölcsen szeretnének semlegesek maradni, nem szívesen mennek bele. Bizonysága ennek, hogy enyhe szondirozás történt Frau ciaország részéről Svájc kormányánál, hogy vájjon Svájc megengedné-e francia csapatok átvonulását — elvi alapon, mert hiszen'ezt a kérdést még semmi sem ettte időszerűvé — Svájc pedig kijelentette, hogy nem. Ha tehát Franciaország meg is szervezne egy ilyen intervenciós szerepre szánt formációt, akkor is nagy' probléma, hogyan vinné át a vitás területre. Ha csak c. célra építendő hadi léghajókon nem. Nem lehetetlen, hogy ma Ausztriában, de holnap egy mérik országban áll elő egy ilyen veszekedett _ Annschlussos hangulat és Franciaországnak ismét katonai erővel akar uyomat.ékot adni diplomáciai elhatározásainak. így elméletben mindenesetre — francia szemszögből megítélve —- érdekes a terv. Érdekes, do alig kivihető. Hiszen nemcsak Franciaországnak, de más országoknak is vannak diplomáciai érdekeik és azok is érvelhetnek úgy, hogy nekik is szükségük van .,élcsapatára. De még ha elméletileg találnának is megoldást, akkor is fenéi Inak a súlyos nehézségek. Még legyőzött államokban is körülményes francia haderőt alkalmazni. Ha az illető államok kémék is, szomszédjaik bizonyára tiltakoznának ellőne; Iia a szomszédjaik kérnék és javallanák a francia diplomáciának e kézzelfogható argumentálását, úgy a legyőzött államok tiltakoznának. Nem, aKárhogy is forgatjuk a témát, a magunk eszével nem tudjuk kiokoskodni, hogy a francia terv, mit céloz voltaképpen. Nem érdektelen, hogy az élcsapat-gondolatot már régebben is felvetették, mégpedig valószínűbb formában és gyakorlatibb kiviteli lehetőségek mellett. Arról volt szó ugyanis, hogy nem egy ország, hanem a népek együttes diplomáciai elhatározásának keresztülvitelére szervezzenek hadsereget, tehát a Népszövetség égisze alatt. A Népszövetségnél; ugyanis számos más hibája mellett az volt egyik legnagyobb hibája, hogy elhatározásai platonikus jellegűek: aki akarna, végrehajtja, aki nem akarja, az nem. A Népszövetség határozatainak nincs kikényszerítő ereje. A határozatok végrehajtására nincs megfelelő szankció — a jog és igazság, fájdalom. a mi világunkban csak a hatalomra támaszkodik, éppen ezért hatalmat kell adni a Nép- szövetség kezébe. Mindez azonban csak az elme tünékeny játéka, hol a világ gyakorlatilag ilyen tervek megvalósításától? Ám az az ötlet, amelyet most Franciaországban felvetettek és amely körül üéini disputa folyik, ismét figyelmeztet arya a visszás helyzetre, amely mutatkozik az elhatározásban és a keresztül vitel viszonylatiban- *— £§ reámutat arra is, hogy ötletéi?' fölvetésénél mindig a dolgok uobezefep- jét fogják meg. A jelen esetben talán mégis1' egyszerűbb dolog lett volna az Ausztriát védő élcsapat helyett megadni Ausztriának a lehetőséget, hogy mindenekelőtt gazdaságilag megélhessen. Egészen másképp festene az osztrák probléma, ha egy jóllakott népnél; nem életkérdése, hanem vasárnapi szórakozása volna a politika. (Páris, február 26.) Suvich olasz külügyi államtitkár Rómába való visszautaztá- ban Ausztrián kereszt ;1 utazott, és hir szerint rövid tanácskozó _ folytatott Dollfuss kancellárral. Becsben ,Meglepetésként ható politikai. eseménynek tartják, hogy Franciaország követe vasárnap este sürgősen felkereste Dollfusst és háromnegyed órát tanácskozott vele. A francia követ kijelentette, hogy Franciaország nem nézi jó szemmel az olyan tárgyalásokat, amelyek esetleges blokk-képződésre irányulnának. A középeurópai összes gazdasági problémákat, a kisantant érdekeire való tekintettel, Genfben kell megoldani — ez volt a bécsi francia követ álláspontja. A szövetségi kancellária még nem adott konuii tinikét Üollíuss és Clauser követ közti tárgyalásokról, de fontosnak tartja kijelenteni, hogy szó sem voit Budapesten gazdasági, politikai és katonai szövetség létesítéséről, csudán arról, bogy miként könnyítsék meg a három ország között 3 gazdasági lehetőse^ geket és milyen előnyöket biztosítsanak egymásnak. A Wiener Zeitung értesülése szerint konkrét javaslatok megszülettek ugyan Budapesten. de konkrét eredmények csak Rómában lesznek, A bárom ország vezető államférfiaí- nak római találkozója március 10— lő-ffee között lesz. Mussolini kétféle szándékkal nyúlt hozzá a középeurópai problémához. Először, hogy {Becs, február 26.) Starbemberg herceg nyilatkozott a Petit Parisiennek a jelenlegi helyzetről. Szerinte Ausztria kormányának feltétlenül ki kell bébülnie a nemzeti szocialistákkal.-Ami a zsidókérdést illeti, a „hazafias front" nem akarja kikapcsolni a zsidókat. Ausztria Ausztriát függetlenítse, másrészt, hogy a leszerelés kérdésében Németországot is hozzásegítse az egyenjogosiritsághoz. Ha Németország továbbra is kitart az Annschluss mellett, úgy Németország Olaszországban elveszítheti utolsó barátját is, akire még Európában számíthat. A prágai lapok kosul a Bohemia és a Lidove Noviny kommentálják az eseményeket. A Bohemia szerint gazdasági és politikai hármasszövetség készül. A két dunai szövetség közül azonban nyilvánvalóan a kisantant a szilárdabb. A Lidove Noviny szerint a kisantant semmi körülmények között sem fogja megengedni, hogy a magyar- olasz vámunió terve létrejöjjön. Az osztrák kérdés és az esetleges beavatkozás problémája élénken foglalkoztatja a párisi politikai köröket is. Az Echo de Paris szerint Pironneau, a francia vezérkar katonai szakértője felvetette, hogy alakítsanak hivatásos katonákból francia él-csapatot, amelynek azokban az országokban, hol Franciaország érdekeit veszélyeztetik, kell fellépni. Az ilyen él-csapat megalakítását a határon kívüli francia érdekek védelmére a német Annscbluss-törckvések vetették fel. Pironneau úgy tudja, hogy Petain hadügyminiszter helyesli is a tervet Az Echo de Paris szerint, az Annschluss veszélyére való tekintettel ennek a külföldi haderőnek megszervezése rövid időn belül megtörténik. Ez a hadsereg-terv mindenesetre homályos, hiszen Franciaországnak bármily politikai beavatkozása más állam belügyeibe Casus belit jelentene, akár formális hadüzenettel, akár élcsapatok küldésével történne. közéletéből, csupán a zsidó hegemóniát akarja megtörni. Magyarországgal és Olaszországgal az uj Ausztria a legszorosabb gazdasági kötelékre akar lépni, hogy így pótolhassa a monarchia felosztása következtében őt ért gazdasági hátrányokat. Becsből jelentik, hogy Czermák, a Le- resZtcnyszocxalista párt vesére hivatalosan __ » Starhemherg és Fey a nemzeti szociálisiákkal való kibékülést sürgetik
