Keleti Ujság, 1934. február (17. évfolyam, 24-47. szám)

1934-02-27 / 46. szám

BUDAPEST V. BMfisett* in* belföldön: Egta* érre 800, félévre «». ORSZÁGOS MAGYABP1RTI LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj, Sáron L, negyedévre 80S, egy bére 70 lej. Magyarerezágoa: ÉRT yvtt í-T7Pni v & ifi «7 i \r Pc? BCQa 5- 6xám- — Telefon: 808. — Levélcím: érre M, félévre B& negyedévre 12.SO, egy hónapra 6-50 AVix. ü r L i ü_ai a . ai. Cluj, postafiök 101. szám. Kéziratokat senkinek »ess pengő. ~ SSeyv tstfmck az Ibnas elárusító kJoszkjaiban Felelős szerkesztő: S Z A S 25 ÉNÜKÉ. küld vissza és nem őriz meg a szerkesztőség. Franciaország beleszólt az olasz—osztrák—magyar tárgyalásokba A bécvi (randa Lövet a Livnnlnnf érdeleire velő leLimleUel <sv«> solle, hogy az összes gazdasági kérdéseket Genfoen oldják mag Franciaország külső érdekeinek védelmére katonai élcsapatokat akarnak létesíteni Élcsapat a diplomáciában Nem ál! tisztán előttünk az a terv, amelyet francia katonai szakértők bizonyos „élcsapat/* megszervezésével kapcsolatosan felvetette*;. Állí­tólag!; arról van szó, hogy Franciaország azokban az országokban, ahol diplomáciai elhatározásainak akar érvényt szerezni, külön típusa haderő létesí­tésével hajtja végre terveit. Az ötletet az adta, hogy a német fölény agyonnyomással fenyegeti a függetlenségért vergődő kis Ausztriát. Francia- országnak pedig ez nyilván nem áll érdekében, sőt éppen ellenkezőleg. Annyira, hogy hajlandó fegyveresen is megakadályozni az annexiót, Ez esetben azonban hadseregének néhány országon kell keresztülvonulnia- Ebbe pedig azok az álla­mok, amelyek nagy bölcsen szeretnének semlege­sek maradni, nem szívesen mennek bele. Bizony­sága ennek, hogy enyhe szondirozás történt Frau ciaország részéről Svájc kormányánál, hogy váj­jon Svájc megengedné-e francia csapatok átvonu­lását — elvi alapon, mert hiszen'ezt a kérdést még semmi sem ettte időszerűvé — Svájc pedig kijelentette, hogy nem. Ha tehát Franciaország meg is szervezne egy ilyen intervenciós szerepre szánt formációt, akkor is nagy' probléma, ho­gyan vinné át a vitás területre. Ha csak c. célra építendő hadi léghajókon nem. Nem lehetetlen, hogy ma Ausztriában, de holnap egy mérik országban áll elő egy ilyen ve­szekedett _ Annschlussos hangulat és Franciaor­szágnak ismét katonai erővel akar uyomat.ékot adni diplomáciai elhatározásainak. így elméletben mindenesetre — francia szemszögből megítélve —- érdekes a terv. Érdekes, do alig kivihető. Hiszen nemcsak Franciaországnak, de más országoknak is vannak diplomáciai érdekeik és azok is érvel­hetnek úgy, hogy nekik is szükségük van .,élcsa­patára. De még ha elméletileg találnának is meg­oldást, akkor is fenéi Inak a súlyos nehézségek. Még legyőzött államokban is körülményes francia haderőt alkalmazni. Ha az illető államok kémék is, szomszédjaik bizonyára tiltakoznának ellőne; Iia a szomszédjaik kérnék és javallanák a francia diplomáciának e kézzelfogható argumentálását, úgy a legyőzött államok tiltakoznának. Nem, aKárhogy is forgatjuk a témát, a ma­gunk eszével nem tudjuk kiokoskodni, hogy a francia terv, mit céloz voltaképpen. Nem érdekte­len, hogy az élcsapat-gondolatot már régebben is felvetették, mégpedig valószínűbb formában és gyakorlatibb kiviteli lehetőségek mellett. Arról volt szó ugyanis, hogy nem egy ország, hanem a népek együttes diplomáciai elhatározásának ke­resztülvitelére szervezzenek hadsereget, tehát a Népszövetség égisze alatt. A Népszövetségnél; ugyanis számos más hibája mellett az volt egyik legnagyobb hibája, hogy elhatározásai platonikus jellegűek: aki akarna, végrehajtja, aki nem akarja, az nem. A Népszövetség határozatainak nincs ki­kényszerítő ereje. A határozatok végrehajtására nincs megfelelő szankció — a jog és igazság, fáj­dalom. a mi világunkban csak a hatalomra tá­maszkodik, éppen ezért hatalmat kell adni a Nép- szövetség kezébe. Mindez azonban csak az elme tünékeny játéka, hol a világ gyakorlatilag ilyen tervek megvalósításától? Ám az az ötlet, amelyet most Franciaországban felvetettek és amely kö­rül üéini disputa folyik, ismét figyelmeztet arya a visszás helyzetre, amely mutatkozik az elhatározásban és a keresztül vitel viszony­latiban- *— £§ reámutat arra is, hogy öt­letéi?' fölvetésénél mindig a dolgok uobezefep- jét fogják meg. A jelen esetben talán mégis1' egyszerűbb dolog lett volna az Ausztriát védő élcsapat helyett megadni Ausztriának a lehetősé­get, hogy mindenekelőtt gazdaságilag megélhessen. Egészen másképp festene az osztrák probléma, ha egy jóllakott népnél; nem életkérdése, hanem vasárnapi szórakozása volna a politika. (Páris, február 26.) Suvich olasz kül­ügyi államtitkár Rómába való visszautaztá- ban Ausztrián kereszt ;1 utazott, és hir sze­rint rövid tanácskozó _ folytatott Dollfuss kancellárral. Becsben ,Meglepetésként ható politikai. eseménynek tartják, hogy Fran­ciaország követe vasárnap este sürgősen felkereste Dollfusst és háromnegyed órát tanácskozott vele. A francia követ kijelen­tette, hogy Franciaország nem nézi jó szemmel az olyan tárgyalásokat, amelyek esetleges blokk-képződésre irányul­nának. A középeurópai összes gaz­dasági problémákat, a kisantant ér­dekeire való tekintettel, Genfben kell megoldani — ez volt a bécsi francia követ állás­pontja. A szövetségi kancellária még nem adott konuii tinikét Üollíuss és Clauser követ közti tárgyalásokról, de fontosnak tartja kijelenteni, hogy szó sem voit Budapesten gazdasági, politikai és katonai szövetség léte­sítéséről, csudán arról, bogy miként könnyítsék meg a három ország között 3 gazdasági lehetőse^ geket és milyen előnyöket biztosítsanak egymásnak. A Wiener Zeitung értesülése szerint konkrét javaslatok megszülettek ugyan Bu­dapesten. de konkrét eredmények csak Ró­mában lesznek, A bárom ország vezető államférfiaí- nak római találkozója március 10— lő-ffee között lesz. Mussolini kétféle szándékkal nyúlt hozzá a középeurópai problémához. Először, hogy {Becs, február 26.) Starbemberg herceg nyilatkozott a Petit Parisiennek a jelenlegi helyzetről. Szerinte Ausztria kormányának feltétlenül ki kell bébülnie a nemzeti szocialis­tákkal.-Ami a zsidókérdést illeti, a „hazafias front" nem akarja kikapcsolni a zsidókat. Ausztria Ausztriát függetlenítse, másrészt, hogy a leszerelés kérdésében Németországot is hoz­zásegítse az egyenjogosiritsághoz. Ha Né­metország továbbra is kitart az Annschluss mellett, úgy Németország Olaszországban elveszítheti utolsó barátját is, akire még Európában számíthat. A prágai lapok kosul a Bohemia és a Lidove Noviny kommentálják az eseménye­ket. A Bohemia szerint gazdasági és politi­kai hármasszövetség készül. A két dunai szövetség közül azonban nyilvánvalóan a kisantant a szilárdabb. A Lidove Noviny szerint a kisantant semmi körülmények kö­zött sem fogja megengedni, hogy a magyar- olasz vámunió terve létrejöjjön. Az osztrák kérdés és az esetleges be­avatkozás problémája élénken foglalkoztatja a párisi politikai köröket is. Az Echo de Paris szerint Pironneau, a francia vezérkar katonai szakér­tője felvetette, hogy alakítsanak hivatásos katonákból francia él-csa­patot, amelynek azokban az orszá­gokban, hol Franciaország érde­keit veszélyeztetik, kell fellépni. Az ilyen él-csapat megalakítását a határon kívüli francia érdekek védelmére a német Annscbluss-törckvések vetették fel. Piron­neau úgy tudja, hogy Petain hadügymi­niszter helyesli is a tervet Az Echo de Pa­ris szerint, az Annschluss veszélyére való tekintettel ennek a külföldi haderőnek megszervezése rövid időn belül megtörté­nik. Ez a hadsereg-terv mindenesetre homá­lyos, hiszen Franciaországnak bármily po­litikai beavatkozása más állam belügyeibe Casus belit jelentene, akár formális hadüze­nettel, akár élcsapatok küldésével történne. közéletéből, csupán a zsidó hegemóniát akarja megtörni. Magyarországgal és Olasz­országgal az uj Ausztria a legszorosabb gaz­dasági kötelékre akar lépni, hogy így pótol­hassa a monarchia felosztása következtében őt ért gazdasági hátrányokat. Becsből jelentik, hogy Czermák, a Le- resZtcnyszocxalista párt vesére hivatalosan __ » Starhemherg és Fey a nemzeti szociálisiákkal való kibékülést sürgetik

Next

/
Thumbnails
Contents