Keleti Ujság, 1934. február (17. évfolyam, 24-47. szám)
1934-02-21 / 41. szám
9 ftfiiETrllrsm Szerda, 1934. február 21. A szaktestületekre felépített parlament pa- ródikus erejének illusztrálására Branisteauu az ismert román publicista, érdekes adatokat idéz Tardieunak a francia jobboldali politika vezérének legújabb könyvéből- Eszerint hacsak éppen a korporativ képviseletről van szó. akkor a mai francia parlamentre nem lehet panasz, mert ebben a képviselők a következő csoportokba oszlanak ma is: 230 képviselő megalkotta a szőlőtermelés érdekeinek védelmét, 200 képviselő a parasztokét, 175 képviselő külön csoportosult az állattenyésztés érdekeinek előmozdítására, 370 képviselő külön csoportba tömörült a vasutasok érdekeinek védelmére, 320 az iparosok felkarolására és igy tovább- De ha Tardieu ezeket a csoportosulásokat gúnyos célzattal említi is fel, mi viszont úgy találjuk, hogy rejlik ebben komoly tanulság is. Mert a tapasztalat szerint, ha a mai francia parlament elé valamely mezőgazda- sági kérdés kerül, akkor ezek a csoportokba tömörült képviselők igyekeznek is mindent megtenni ezeknek az érdekeknek az előmozdítására, ellenben az olasz fasiszta képviselőház legutóbbi ülésén az történt, bogy Mussolini beterjesztette az uj munkaszervezetről szóló törvényjavaslatot, mondott hozzá egv nagy expozét, ezt megtapsolták a képviselők és aztán a javaslatot vita nélkül egészében és részleteiben is megszavazták. A korporációs képviselők az engedelmes mameluk szerepét töltötték be, tehát, olyan eszményi módon, amilyet még a íeghübb kormány tábor sem mutat az általános választójog korszakában. Azt felelhetik erre, i inti hogy megvitatták alaposan a kérdést a szak iv-Pi testületekben, de ha igy van, akkor mirevaló a fasiszta parlamenti komédia? De hát mondjuk, hogy csakugyan halálra van Ítélve a mai parlament, alkotmány és jönni fog, mert jönni kell a korporációs világ- Éppen azért Manoilescu ur előadása alatt állandóan az a kérdés bizsergett bennem, mi lesz a mi helyünk ebben nekünk kisebbségeknek? Mert nem férhet kétség hozzá, hogy a korporációs rend felforgat és megbuktat elsősorban minden elméletet, amit a kisebbségi irodalom az állam szerepéről eddig kiformált- Manoiles- eu az állam mindenhatósága mellett a szaktestületi közösség elvét és diadalát proklamálta, amely nem ismer nemzetiségi különbséget, tehát abszorbeálja az állam fogalmába az ösz- szes kisebbségeket is, viszont a kisebbségi bölcselet és jogfejlesztés az állam feladatainak kétfelé osztását és az államon belül a népközösségek érvényesülésének elvét hirdeti. Az állam át kell, hogy adja attribútumainak egy- részét a népközöáségnek, elsősorban természetesen a kulturügyeket, amelyek a népek autonóm szerveinek kezeibe jutnának. Az ellenmondás világos. Manoilescu tökéletes nemzeti államot sürget, a kisebbségi jogfejlődés pedig a nemzeti államok rendszerének leépítését Manoilescu szerint a nép van az államért, a kisebbségek szerint az állam van a népért, Manoilescu szerint az állam minden hatalmat magának követel, amint Mussolini e^nk müvében Írja: „Sem egyének, sem csoportok az államon kivül, sem politikai pártok, sem társulások, sem osztályok, sem szindikátusok az államon kivül“ Ha Olaszországban lennének kisebbségek, akkor Mussolini hozzátette volna ehhez a felsoroláshoz, hogy: sem nemzetiségek az államon kivül. Ezzel szemben a kisebbségek például kimondták az 1925. évi genfi kongresz- szuson, hogy „minden állam, amelynek határain belül más nemzetcsoportok élnek, köteles ezeknek, mint közösségeknek a szabad kulturális és gazdasági fejlődést és tagjaiknak ösz- szes állampolgári jogaik szabad és csorbítatlan élvezetét biztosítani.“ A kisebbségek tehát az államrendszer fasizálásával, minden vágyaiJön Az utóbbi évek legragyogóbb filmje SZIVEK MELÓDIÁJA SCHÍ3JBE83.1? EEM3ENC eredeti zenéjével, fészerepekben; Martha Egfiţertta én Hans Járaj „8EL1CT« MOZGÓBAN a kát és törekvéseiket a kell, hogy fullasszák s népközösség felé, bele korporativ közösség. vagy mint Manoilescu .olyan lirai hangon elpengette, a hajtársi kollektivitás örömeibe- Ami ezidőszerint nem egyéb, mint utópisz- tiku" fikció vagy ha valóság, akkor kisebbrégi zempcntból olyan valóság, amelyre az olaszországi tiroli németek sorsa eléggé tragikus illusztrációval szolgál. De hát száz szónak is egy a vége: mivel nem a kisebbségek dirigálják, hogy milyen legyen Románia alkotmányos átalakulása, ennélfogva egyik legsürgősebb teendője volna a kisebbségi pártoknak, elméleti tudoroknak, jogászoknak és politikusoknak, hogy napirendre tűzzék azt a kérdést: mi lesz egy korporativ államban a kisebbségek helyzete és miként lehetne valahogy megépíteni azt a gátat, amely a kisebbségeket megkímélné kulturális és gazdasági katasztrófájuktól abban az államalakulatban, amelyről Manoilescu ezeket jelentette ki az előadása napján egy magyar újságírónak: „korporációs államban kisebbség nem is létezik többé, mint kisebbség“. Köszönjük szépen, de nem kérünk belőle, mert mi mint állampolgárok is. mint emberek is, mint gazdasági tényezők is. de mint kisebbségek is élni és saját nyelvünkkel, kultúránkkal, erkölcseinkkel, hagyományainkkal fennmaradni akarunk. . ................................. MN (Tudósítás eleje az első oldalon) azonban nem volt megelégedve a nyilatkozattal és megismételte kérdését. Simon külügyminiszter hangoztatta, hogy az angol kormány interveniált, hogy uz osztrák kormány a felkelőkkel szemben az irgalom és a kibékülés politikáját folytassa. Wedwood újra interpellált, de oly viharos jelenetek törtek ki, hogy az elnök kénytelen volt a munkáspárti képviselőtől megvonni a szót. A három államnak Ausztria függetlenségéről szóló nyilatkozatát érdekesen kommentálja a Daily Telegraph. Az angol lap úgy tudja, hogy Benes közbenjárt, hogy a nyilatkozat egyben intelem is legyen a német kormány felé. Az intelem kifejezte volna, hogy a hármas hatalom esetleg fegyveresen is kész Ausztria függetlenségét biztosítani. Az angol Ir.p megjegyzi, hogy Anglia ilyesmire nem is gondolt és függetlenségi nyilatkozata csak elvi jelentőségű. Kirégezlék Wallischt Ami az osztrák belpolitikai eseményeket illeti, a statáriális bíróságok újabb halálos ítéleteket mondottak ki. Halálos Ítéletet hoztak Wallisch Kálmán burgenlandi szocialista vezér ellen, akit ki is végeztek. A vele együtt elfogott Russ századosnak, akit szintén halálra Ítélt a bíróság, a köztársasági elnök megkegyelmezett. Halálra Ítélték Koro- wetz bécsi szocialista védőrségi vezért is, kinek büntetését is életfogytiglani fegyházra változtatták. Nagy változások történtek az ausztriai közigazgatásban is, amennyiben Rechl salzburgi. Kheringer karintiai, Wall- heim burgenlandi tnrtományfőnökök lemondottak és helyüket más jobboldali, megbízható férfiakkal töltötték be. Lemondott' elnökségi tagságáról Leopold Stern, az osztrák birodalmi bank elnöki tanácsának szocialista tagja is, akit rlvidesen lemondása után. le is taróztat- tak. Lemondott az állásáról Kolmann badeni polgármester is. Béesben nagy feltűnést keltett, hogy letartóztatták Schneller Károly tábornokot is, akit azzal vádolnak, hogy a szociáldemokrata Korner tábornoknak munkatársa volt. Végül letartóztatták az Arbeiter Zeitung főszerkesztőjét, Sailer Hans Karit is. A zavargásokból kifolyólag eddig körülbelül 4500 embert tartóztattak le. Nemzeti gyásznap a nagy temetésen. A karhatalmi áldozatok ünnepélyes teme tése ma fog megtörténni. Ebből az alkalomból az üzemekben és gyárakban rövid munkaszüne tét rendeltek el, az üzleteket pedig bezárták. A temetés napját az osztrák kormány nemzeti gyásznapnak deklarálta és ma reggel az összes bécsi lapok gyászkeretben jelentek meg. Garami Budapestre érkezett. Budapestről jelentik, hogy Garami Ernő ismert magyar szociáldemokrata vezér, aki eddig Béesben tartózkodott, ma megérkezett Budapestre. Garami kijelentette, hogy utazása nincs összefüggésben az osztrák szocialista eseményekkel, már régóta készült hazajönni, de a magyar politikai életben nem kíván rószt>- venni. SZINE-JAVA Kötetje í 300—400 oldal, fii*ve 20 lej. Kötve 40 lej. Farrtéret Titkárkisasszony Troudosoze: Vulkánok ébresztője Bennett s Mr. Prohack „ Hugó „ Lord Raingo „ Fehér és piros Fouch&rdiérsHa nagyjaink visszatérnek Bedel: Jerome szerelme északon tf.igre: A tigris titka * Broult: Polgármester ur, mint turista Godwin: Aho! minden vágy teljesül Machstrd : Csörgősapks és szerelem Szép Ernő: Openheim: Erskine: Faber: Base: Dahl; Toudouze: Atherton ; Michaelis: Lila akác A fekete pásztor Szép Heléna magánélete I.élekkufirok Di. Smirno naplója Utazás egy házmesteri fülke körül Aki ellopta a Golfáramot Mikor a köd eloszlik Rache! Gyöngynyakék Fenardt Bacillus ember Wodehanse: Psmith az újságíró Forduljon Psnuthez Az égő piramis Atlantis feltámadása A fejedelmi autó Dr. Homo kísérlete Álmok asszonya A felelőtlen ember Tolvajok városa A sakkjátékos A mágus A vörös szandál n Dominik: FrondtJn; Sziui: Andid: Strelisker: Level: Dapny: Mongvsm t Galoplu; Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában Olnj, Baron L. Pop ucea 5. — Vidékieknek u páni és 10 lej portókölteég előzetes beküldése esetén azonnal szállítjuk. Gál Miklós képviselő a furdai Magyar Párt Intéző- bizottságában visszautasította a személye ellen intézett tárna* dá sokat (Turda, február 20.) A „Magyar Párt“ turdai tagozatának intézőbizottsága dr. Gál Miklós tagozati einök, orszgy. képviselő elnökletével febr. 16-án népes intézöbizottságl gyűlést tartott, amedy tulajdonképpsn az évi közgyűlés előkészítője volt. Dr. Gál Miklós elnöki megnyitójában a legutóbbi képviselőválasztásokon elért eredményről emlékezve meg, köszönetét fejezte ki az intézőbizottságnak azért a lelkes támogatásért, amely- lyel a választási küzdelemben a párt és az ö segítségére voltak s amely a korábbi választásokénál is szebb eredménnyel, a 7-ik helyre juttatta Turdát a magyar képviselőt nyert városok sorában. Ezután a. közelgő városi tanácsválasztások tennivalóit ismertette, majd azokra a hírlapi cikkekre válaszolt, amelyek a legutóbbi tanácsválasztási körül történtekért a párt vezetőségét, azral együtt első helyen öt tették felelőssé. Nyugodt leiekkel utasítja vissza ezeket a vádakat — mondta dr. Gál Miklós — s hogy azok mennyire nem fedik a valóságot, azt az Intézőbizottságban kell a legkevésbé bizonyítania, amely előtt egész működése nyitott könyv, A párttagozat rendes évi közgyűlését minden valószínűség szerint május havában fogja megtartani, a lehetőség szerint ünnepélyes keretek között. A gyűlésen szó volt az ifjúsági tagozat megalakításáról és annak előkészítésére dr. Bodóczy Árpád és dr. Amirás Aladár turdai ügyvédeket delegálta az intézőbizottság.
