Keleti Ujság, 1934. február (17. évfolyam, 24-47. szám)
1934-02-20 / 40. szám
"Kedd, 5931. február íö. Kiienuism igazolási eljárás felőli tájékozatlanság gondolhatja, hogy ezúttal ennél többet is tehetett volna. Mi lehet az a több? A kézigránát? Igazán nem kellett megkötni a kezét, hogy ne tegye. Hol, ki, miben kötheti meg az ő, köz- isrr 'tten befolyásolhatatlan magatartását? Mi megmondjuk az igazat: erre is van eset. A hangban bizony néha megkötöttséget jelent az, hogy vigyázni kell, nehogy egyetlen szóért bosszút álljanak például ötezer vizsgára állított magyar vasutas családján, vagy az iskoláink gyermekseregein. Vannak esetek, amikor fékezni kell s van olyan kényes felelősségtei- jesség a kisebbségi pártelnökség képviseletében, hogy az egyéni bátorság hazafelé csillogtatása nem lehet cél. S olyan súlyos ez a felelősség, hogy nem lehet szempont ennek a viselésében az, hogy egyik-másik cikkírónak megnyeri-e a magántetszését, vagy nem? Sokkal kötelezőbb volna a cikkíróknak annak a szempontnak a figyelemben tartása, hogy az ügyek és körülmények megismerése nélkül ne Írjanak téves, vagy megtévesztésre alkalmas megállapításokat, mert ezzel közvetve, vagy közvetlenül az akciók sikerét gyöngítik. Ha a cikksorozat írójában meg volna az a szándék, hogy utánajárás, megfontolás, tudás nélkül nem ir le a nyilvánosság számára állításokat, akkor ebből a cikksorozatból igen rövid kis cikkecske lett volna. Nem irta volna le például azt, hogy a cenzurarendeletek miatt nem járt el a párt minden eljárható fórumot. Nem mondaná, hogy a kulturális, közművelődési törekvések függetlenek a Magyar Párttól. Hogy a szövetkezeti szervezetnek ne volna összefüggése. Egyetlen állítás sincs a cikkben, amelynek komoly alapja volna, kivéve azt, amely újságírók magatartására vonatkozik, de erről máskor. Egyetlen egy szó sem igaz például abból, amit Kremier Miklóssal — aki különben jelen volt azon a központi pártvezető- ségi ülésen — kapcsolatosan állít. Nem igaz az sem, hogy ne szerepeltek volna ezen a mostani választáson a magukat gazdaszövetség-nek, vagy gazdapárt-nali nevező renegátok, mint jelöltek. Sőt: a szenátorválasztáson, ahol elkerülhették volna a román párt jelének és jelvényének használatát, ott is a karikát használták, mint élénk bizonyítékát annak, hogy tisztán és kizárólag a román párt szolgálatában állanak. Komolyan mégsem lehet azt indítványozni, hogy a magyar egységet egyik vagy másik román párt függvényének tekintsük és ilyen sorsra kiszolgáltassuk. Általában a román pártokhoz csatlakozott magyarok magatartását nem lehet beilleszteni a magyar népegységbe. Az _ ilyen igyekezet nemcsak naiv, de teljesen biábavaló is. Aki odament, azt csak visszaszerezni lehet, de eljárását szabadalmazni nem. Akik odavitték, nem azért tették, hogy ne a saját céljuk szolgálatába állítsák be. A „Brassói Lapok“ e cikksorozatának egyik fejezetéhez véletlenül hozzá volt tördelve ugyanarra az oldalra, egy betörőtársaság főtárgyalásáról szóló biinügyi riport. Törvényszék elé, vádlottak padjára került több betörő társaságában egy érettségizett párttitkár, volt segédjegyző, név szerint Jakab György. Egy jóravaló székely családnak az elzüllött gyermeke, aki sokféle biinvád_ spanyollovasain át bucskázva felcsapott szintén politikai népmentőnek, mert ez volt számára még az egyetlen érvényesülési lehetőség. Az egyik román párt számára székelyeket szervezett, fogadóküldöttségeket vezetett Floresca pártvezér elé s hirdette, hogy a magyaroknak nemcsak a Magyar Pártban, hanem ott a másik oldalon is helyük lehet. Végre rendőrkézre került, mint sorozatos betörések tettese, bűn- szövetkezet tagja. A fatális véletlen a bűnügyi riportot abban a lapban éppen amellé a cikksorozati fejezet mellé tördelte, amely az ilyen férfiak politikai magatartásával akarja bizonyítani, hogy a pártegység nem népegység. A bünkrónikának ez a hőse típusa a pártelleni törekvésekre kapható karaktereknek. Ha az ilyen emberek is találnak választókat, akikből küldöttséget alakítsanak, pártot szervezzenek, akkor tényleg komoly felvilágosító munkára van szükség ilyen helyeken, hogy minden ember megértse: a népegységnek nincsen és nem lehet más kifejezője senki számára, csak a Magyar Párt. És hogy ez nem lehet másképpen, azt is el fogjuk mondani. ____________ Félrevezetik, ha „OLLAu helyett silány utánzatot ajánlanak. & •Fje p V Bulev. Regel« Ferdinand 42. Telefon 269. SOraSnydm: Mauthnerek. Albert belga kirándulás Hőiben lezuhant és szörnyet halt Egy sziklatömb lecsúszása okozta a mert döbbentő szerencsétlenséget — Az uj trónörökös III, Lipót néven lép trónra A csütörtöki temetésen a francia köztársasági elnök és európai királyi családok tagjai fognak részt venni (Brüsszel, február 19.) Megdöbbentő katasztrófa hire futott végig vasárnap este a világban. Albert belga király halálos szerencsétlenség áldozata lett ’.turista kiránduláson szakadékba zuhant és szörnyet halt. Hivatalos jelentés szerint a király szombaton délután inasa kíséretében gépkocsikirándulásra indult. Az uralkodó maga vezette a kocsit és a kirándulás célja a namurkörUycki erdős-dombos vidék volt, az Ardennesek romantikus völgyei. A király nagyon szerette ezt a szép és erdős vidéket, igen gyakran kirándult egy-két órára az erdők magányába és két- három óra után tért vissza gépkocsijához és onnan Brüsszelbe. Ezúttal is az ut mellett hagyta a kocsit és maga turistakirándulásra indult. A kocsiját ezúttal Boninne községből jövet, az országút szélén hagyta és egyedül vágott a hegyeknek. Az Ardennesek tipikusan középhegység, magas csúcsok nem találhatók ezen a területen, a király azonban szenvedélyes alpinista lévén, nem tudta nélkülözni a hegyi sétákat. Szeges turistacipő volt a királyon, kötél és csákány volt vele és igy felszerelve akart a „Le Vieux Bon Bien“ nevű, körülbelül négyszáz méter magas szildacsucs ormára felkapaszkodni. Mikor alkonyodni kezdett, a komornyik, aki az autónál várakozott, nyugtalanságában és türelmetlenségében a közeli Marches les Dames faluba futott, feliár- mázta a csendőrőrsöt. Expedíció ment ki és éjfélután két óra tájban sikerült a nehezen járható sziklás terepen a szerencsétlenül járt uralkodó holttestét megtalálni. A király holtteste fejjel lefelé csüngött a meredek lejtőn, lábával a magával vitt kötélbe bonyolódva s a fején tátongó, alvadt vérrel borított seb az első pillantásra elárulta, hogy a halál percek alatt állott be. A király körülbelül tizenkét méter magasságból zuhant le és pedig a jelek szerint azért, mert a szikla, amelyre lábát támasztotta, meglazult és a test súlya alatt lezuhant. Az esés folytán a test előrelendült és a király fejjel lefelé zuhant a szakadékba, mégpedig úgy, hogy feje jobb oldalára esett. A koponya jobbfele valósággal szilánkokra zúzódott. A királyi pár gyermekeit nyomban táviratilag értesítették apjuk haláláról. Károly herceg egyébként még a délután folyamán megérkezett Ostendéböl és azóta egy percre sem hagyta magára édesanyját. Meghalt a Uirăly 9 éljen a Uirăly Vasárnap hajnalban összeült a belga minisztertanács. A drámai tanácskozáson úgy határoztak, hogy az uj uralkodó eskütételéig a kormány vezeti az államügyeket. Marche les Dames környékét vasárnap délelőtt a kiváncsiak ezrei lepték el. A szakadéknál, ahol a szórencsétlenség történt, külföldi hírlapírók, fotóriporterek serege. A hajnali órákban a katasztrófa színhelyén a köveken vérnyomok, agyvelőfoszlányok maradtak odatapadva. Ekkor került ki, hogy a király mintegy tizenkét méter magasságból zuhant le. A környékbeli lakósok az érdeklődök seregének elmondották, hogy a marche le darnesi sziklák nem magasak, de rendkívül veszélyes a megmászásuk. Ezalatt Brüsszelben óriási az izgalom s mélységes a gyász. A belga főváros minden épületében fekete gyászlobogó. Mindenki a katasztrófa körülményeiről beszél. Délben, amikor a szörnyű szerencsétlenség minden részlete kiderült már, megállapították az is, hogy Albert király halálát koponyaalapi törés okozta. I. Albert királyt 59 esztendős korában érte utói a halál ilyen tragikus körülmények között. 1875 április 8-án sületett a belga uralkodó, akinek édesapja Fülöp herceg, Flandria grófja, anyja Mária, Hohenzollern hercegnő volt. 1909 december 23-án lépett trónra. Ebben az évben ünnepelte volna meg Belgium I. Albert uralkodásának negyedszázados évfordnlóját. Amikor még elődje, II. Lipót — aki nagybátyja volt — uralkodott, a fiatal Albert szociálpolitikai és gyarmatügyi kérdések legalaposabb, legkitűnőbb ismerője volt. A világháború kitörésekor maga állott a hadsereg élére és a háború egész ideje alatt hősiesen küzdött Franciaország oldalán. Nem mozdult el Belgium földjéről, amikor a német megszálló csapatok vonultak át az országán, a belga néppel együtt szenvedte, küzködte végig a világháborút. A belga uralkodó 1900-ban vette feleségül Erzsébet bajor hercegnőt és házasságukból három gyermek született. 1901-ben született Lipót herceg, aki most III- Lipót néven kerül trónra, utána Károly és Mária Jósé. Â francia sajtó részvéte. (Páris, február 19.) A francia fővárosban, ahol a belga királyi pár a háború óta páratlan népszerűségnek örvendett, Albert király tragikus halálának hire rendkívüli megdöbbenést
