Keleti Ujság, 1934. február (17. évfolyam, 24-47. szám)
1934-02-16 / 37. szám
KnETI'ülSKG Péntek, 1S34. február 19. Ifjúsági ankétünk A magyar ifjúság kény érproblémája Az erdélyi magyar ifjú generáció elhelyezkedését a gazdasági válság és a kisebbségeknek a közhivatali pályákról való kiszorítása mellett nagyban megnehezíti az a körülmény, hogy az erdélyi magyarság, mint kisebbségi nemzet, államhatalmi eszközökkel nem rendelkezik s igy a kérdést intézményesen nem oldhatja meg. Mindehhez hozzájárul még társadalmunknak a kérdés iránt való nagyfokú közönye is, pedig az ifjúság elhelyezkedésének a problémáját, más utón, mint társadalmilag, nem oldhatjuk meg. Nyíltan be kell ismerjük, hogy a kérdés elhanyagolása még csak fokozta az állástalan ifjú generáció elkeseredését és kétségbeesésében gyakran fordult azok ellen, akik a legjobb szándék mellett sem tudtak segíteni helyzetükön. Ha az ifjúság elhelyezkedését adott körülményeink közt nem is tudja a magyar társadalom teljes mértékben biztosítani, mégis meg kell keresnünk a megsegítés módját és eszközeit, mert a kérdés megoldását nem lehet továbbra is a gazdasági válság megszűntétől várni. Az ifjúság elhelyezkedésének a kérdése ma már egy annyira súlyos társadalmi probléma, hogy az gyakorta veszélyezteti nemzeti érdekeinket- Elég lesz e téren rámutatni azokra az akciókra, melyek a reményvesztett ifjúságot a boldogulás és érvényesülés Ígéretével nem magyar érdekek és célok szolgálatára igyekeznek megnyerni. De az ifjúság érvényesülését nemcsak a szociális szempontok sürgetik, a mai ifjúságra nagy szerep vár a gazdasági élet újjászervezése terén, amint arra Károlyi Sándor gróf, nemrég elhangzott beszédében rámutatott. A gazdasági és politikai válság kivezető útját az idősebb generáció már képtelen megtalálni — mondta Károlyi —, ehhez uj erő, uj világszemlélet szükséges. Jöjjön az ifjúság és építse ki a maga számára a jövőt, úgy ahogy az életformáinak és világnézetének megfelel. Az erdélyi magyar ifjúság elhelyezkedésének kérdését vizsgálva, adott körülményeink között azt — mint említettük —, csakis társadalmilag mozdíthatjuk elő. E téren az első lépés a jövedelemhalmozások megszüntetése kell legyen. Igen gyakori a magyar közintézményeknél, hogy állásaikat előszeretettel nyugdíjasokkal töltik be. Jól ismerjük a nyugdíjas nyomorúságot, tudjuk, hogy a nyugdíjasok is is éheznek, küzdenek a nyomorral, sajátságos azonban, hogy egyes közintézményeknél, az egyházi hivatalokban, társadalmi egyesületekben és gazdasági szervezetekben, a tisztviselők nagyrésze szinte mind olyan nyugdíjas, akik tekintélyes pozícióból mentek nyugdíjba annak idején, s igy még ma is olyan nyugdijuk van, amiből megélhetnének. Ismerünk nyugdíjasokat, akiknek a nyugdijuk még ma is magasabb, mint a fizetésük, sőt sokan vannak közöttük olyanok is, akiknek a nyugdijuk és állásuk mellett meg jól jövedelmező házuk, földbirtokuk is van. Feltesszük a kérdést, nem visszás-e a mai időkben, ha ilyen jól szituált urakat alkalmaznak, akkor, amikor az ifjú energiától duzzadó fiatalság a kétségbeesés szélén állt A helyzet komolysága parancsolja, hogy minden magyar közintézménynél tartsanak revíziót a nyugdíjas tisztviselők felett, s akiknek oly szerencsés helyzetük van, hogy a nyugdijukból, illetve a magánvagyonuk jövedelméből megélhetnek, bocsássák el. Az ily módou megüresedett állásokra, egymagában városunkban 20—25 fiatalembert lehetne elhelyezni. Hasonló a helyzet az úgynevezett mellékfoglalkozást jelentő tisztségeknél is. Különösen a társadalmi és kulturális egyesületeknél divatos, hogy a dotált tisztségeket, mint pld- a jegyzői, pénztárosi, titkári állásokat aktiv, állásban lévő, kereső emberekkel töltik be- Igaz, hogy az ilyen jellegű dotációk általában szerények, nem elegendők a megélhetésre, de ha valakinek már olyan jövedelme van, amelyből fenntarthatja magát, adja át a számára mellékkeresetet jelentő állását egy teljesen nincstelennek- Ha az ilyen állások jövedelme nem is elegendő a létfenntartásra, erkölcsi szempontból nagy jelentőséggel bir azoknak a fiatalok által való betöltése, mert ezáltal a felfelé törekvő ifjúság egy részének legalább az érvényesülési ambíciója nyer kielégülést, ami rendkívül enyhítene a helyzet feszültségén. Nagyban hozzájárulna a feszültség enyhítéséhez továbbá az ifjúságnak a közéletben való nagyobb szerephez való hozzájuttatása is. A kérdés megoldása felé vezetne, ha társadalmi nyomás alatt sikerülne a nagyobb vállalatainkat szükségállások szervezésére rábírni Még ma is szép számmal van olyan magyar vállalat, melynek költségvetése egyhavi 2500— 3000 lejes állás beszervezését elbírja. Egy 2500 lejes állás pedig ma már egzisztenciát jelent a kezdő ember számáraAz ifjúság elhelyezkedési kérdésének a társadalmi munkálása mellett, nem lenne szabad szó nőikül hagynunk a magyar ifjúságnak a közhivatali pályákról való kiszorítását sem, s e célból erőteljes politikai akciót kellene indi(Cluj, február 15.) Rendkívül érdekes rágalmazás! pert tárgyalt csütörtökön a helyi törvényszék IV. szekciója. Az egyetem orvosi fakultásának egyik tanára dr. D. Mihail, a szemészet professzora állott rágalmazással vádolva a bíróság előtt, Săbădean Vasile dr., volt asszisztensének feljelentésére. A köztiszteletnek örvendő és a tudományos körök előtt elismert tekintélynek számitó professzor a tárgyalás folyamán nem annyira védekezett, mint inkább a bizonyítási eljárás alatt azt a véleményt alakította ki, hogy feljelentője, a fiatal orvos az, aki a reálitásoknak meg nem felelő dolgokat állított. Dr. Mihail professzor és dr. Săbădean közt az ellentétek akkor kezdődtek, amikor 1932-ben a fiatal orvost, aki mint asszisztens működött a szemészeti klinikán, kitették állásából. Dr. Săbădean a felmondást kizárólag Mihail professzornak tulajdonította s éleshangu sajtó- kampányt folytatott ellene az egyik bucureştii lapban, amelyben többek között azt irta, hogy azért kellett otthagynia állását, mert profesz- szora rossz szemmel nézte eredeti kutatásait. Dr. Mihail egy másik lapban válaszolt s miután megállapította, hogy Săbădeannak azért kellett elveszitnie állását, mert a javadalmazásra nem volt költségvetési fedezet, annak a nézetének adott kifejezést, hogy Săbădean dr. tudományos cikkei és tanulmányai mind az ő kutatásai és vizsgálódásainak alapján készültek s azok eszerint nem is eredeti munkák, hanem plágiumok. Emiatt jelentette fel rágalmazás miatt az elbocsátott asszisztens az egyetemi tanárt. A törvényszék előtt dr. Mihail professzor védelmét dr. Pordea Gusztáv ügyvéd látta el- Az egyetemi tanár kihallgatásakor kijelentette, hogy soha nem vezette ellenséges érzés dr Săbădeannal szemben, akit szorgalmas, igyekvő orvosnak ismert meg az alatt az idő alatt, mig a szemészeti klinikán dolgozott. — Azt azonban nem állíthatja — mondta a professzor —, hogy önállóan irta volna cikkeit Minden esetben az én útmutatásaim és intencióim szerint készültek el a tanulmányok, amelyeknek alapjául is az általam végzett kísérletezések és kutatások szolgáltak. A feljelentő dr. Săbădean fenntartotta, hogy nem felel meg a valóságnak aa az állítás, Francia nyelvkönyv, kulccsal ésigeragózásl táblával. Írták; D'. Hegedűsé« Dr.Latzkó Ara kötve ti#*— lej. Angol nyelvtan, kulccsal együlí. Irta Dr. Latzkó H. Ara kötve 144*— lej. Német nyelvtan. Irta Alta! R. Kezdőknek 1. rész. kulccsal 144’— lej. Haladóknak 11. r. 210*— lej. Olasz nyelvkönyv, kulccsal. Irta Dr. Hont! R. Ára kötve 144*— lej. Fenti könyvek, a kiejtés megjelölésével, magántanulásra igen alkalmasak. tani a kormánynál. Különösen joggal követelhetjük, hogy a városi, megyei és községihiva- talokban, a tisztviselők a magyar adófizetők számarányának megfelelően legyenek alkalmazva, de számarányunknak megfelelő elhelyezkedést követelhetünk az állami hivatalokban is- Igaz, hogy az a követelés a mai atmoszférában hiú ábrándnak látszik, de hangoztatnunk kell állandóan, mint egyik legnagyobb kisebbségi sérelmünket. Bármily erőtlenek is a rendelkezésünkre álló eszközök, ha segíteni nem is, de enyhíteni tudunk a bajokon s a jószándék sokszor többet ér, mint az elkésett segítség. Dr. Oberding József György. mintha a professzor gyámsága alatt irta volna cikkeit. Azok az ő saját munkálkodásának gyümölcsei voltak s habár igaz, hogy mikor készen voltak, bemutatta azokat a professzornak, de ezzel csak a bevett szokásnak tett eleget. A bíróság több tanút hallgatott ki az ügyben, a szemészeti klinika orvosi személyzetének majdnem minden tagját Vancea dr., klinikai docent igen érdekes vallomást tett. — Tud-e valamit arról — kérdezte az elnök —, hogy Săbădean dr. neve alatt a professzor ur munkája jelent volna meg? — Ezt nem tudom pontosan megállapítani — felelte a tanú —, de azt mondhatom, hogy a klinikáról egyetlen olyan tanulmány nem került ki, amelynek témáját nem a professzor ur adta volna megs amelyet ő felül nem vizsgált és át nem javított volna. Săbădean munkáiról megállapítható, hogy főbb részeikben a professzor ur vizsgálódásainak eredményeit adták vissza. Ugyanis mind olyan kutatásokról szóltak, amilyeneket csak a tanár ur végzett. Nem is láttam soha, hogy Săbădean dr. hasonló kutatással foglalkozott volna- Nem is lehet vitatkozni afelett, hogy -Săbădean munkáinak fő része a professzor ur kutatásainak eredménye. — A tanú azért beszél igy, mert haragban van a feljelentővel — mondta dr. Sara, a feljelentő ügyvédje. Nem is köszönnek egymásnak, holott kollegák voltak. — Nem azért nem köszöntőm Săbădean dr.-t — magyarázta meg Vancea dr. —, mintha haragban volnánk, de nem tartom arra érdemesnek, hogy köszöntsem a professzor úrral szemben való viselkedése és magatartása miatt. A szemészeti klinika többi alkalmazottjai is hasonlóan vallanak Mind ismerik, hogy a klinikán minden munkát dr. Mihail professzor vezet, minden az ő intenciói szerint történik. Dr. Săbădean feleségét is kihallgatják. Az asszony elmondja, hogy férje igen sokat dolgozott odahaza tanulmányain Mikor elkészültek, bemutatta ugyanazokat a professzornak, ez azonban legfeljebb az iráshibákat javította ki, de lényegileg semmit sem változtatott rajtukA törvényszék ezután helyet adva a magánvád kérésének, mely uj tanuk megidézését kérte, március 6-ára halasztotta a tárgyalás folytatását. DR. Schidloff: „tOOO SZÓ!“ gyakorlót módszere világnyelveknek magánúton való tanulására. — Szakférfiak véleménye szerint Schidloff dr. módszere a magántanuiást teljesen uj mederbe terelte. Kapható: Angol nyelvtan lej 180•— Német nyelvtan lej 180-— Olasz nyelvtan „ 240-— Francia nyelvtan „ 180'— Spanyol nyelvtan „ 240'— Kapható a Kelet) Újság kiadóhivatalában ClnJ, Baron t. Fopncca i. Vidékieknek is a pénz és ló lei portó be küldése esetén nzoaml szállitiuk. Bármely három könyv egyszerre történő megrendelésénél portóköitséget nem számítunk. ISELECT LÁNGPOKOL I I zgalmas film az orosz merte- |kl na mm S*lssntt SillDliS Monopol I kültekéletéből,főszerepekben: BmCjCf jf HcIOy »8118 Hiúéra FHmcentra'a ţ Rágalmazásért állította bíróság elé professzorát volt asszisztense Plágium-vádban kell kimondania a dönlő szól a törvényszéknek minden ember annyit őr, aftánv nveívet tad!
