Keleti Ujság, 1934. február (17. évfolyam, 24-47. szám)
1934-02-13 / 34. szám
Kedd, Í93i■ február 13. keietiUjsxg $ amely kis fényhez aránylag sok áramot fogyaszt. Â villanyszámla egyre nö anélkül, hogy megfelelő fényt kapna-,. Amit áramszámlában ráfizet, abból az izzólámpa ára hárqmszor îs kitelne. 'A kitűnő minőségű „TUNGSRAM1' ízgóIiniES világmárka es a, Meghalt Erdélyi Miklós Egy „békebeli“ színigazgató, akinek egyetlen rosszul sikerül szezon elvitte egész életén át összekuporgatott vagyonkáját Ismeretlen tettesek elakarták rabolni a bayonnei törvényszékről a Stavisky-ügy aktáit Hétfő reggel óta általános sztrájk van Párisban — A sztrájkmozgalom áttér» jedt a vidékre is, ahol véres összetűzések történtek (Páris, ferbruár 12.) Az elmúlt éjszaka ismeretlen tettesek megkísérelték elrabolni a bayonnei törvényszékről a Stavisky-ügy aktáit. A rablási kísérletet felfedezték, a tettesek elmenekültek. A hatóságok utasítására az épületet állandóan nyolc köztársasági gárdista őrzi. A Stavisky-üggyel kapcsolatosan jelentik, hogy Bonnore volt képviselő letartóztatása küszöbön áll. Bonnore nem akart megjelenni a nyomozó hatóságok előtt, ezért rendelték el a fegyveres közegek utján való beszállítását- A kormány közölte, hogy törvényjavaslatot terjesztett elő, amely a Stavisky-ügyben való parlamenti bizottság kiküldéséről szól- A bizottságnak 44 tagja lesz, akik azonban nem lesznek ellátva birói hatáskörrel. Az általános sztrájk hétfőn reggel kezdetet vette- A sztrájkot huszonnégy órára vezették he, de nem lehetetlen, hogy meg fogják hosz- szabbitani. A sztrájk 90 százalékos, ami annyit jelent, hogy a kormánynak nem sikerült műszaki személyzettel pótolni a közüzemekből el- , távozott munkaalkalmazottakat sem. A lapok 1 közül egyedül az Action Francaise jelent meg, amelynek elárusitását azonban a, munkástömegek meggátolták■ Miután újabb összeütközésektől lehet tartani, Pctaiu hadügyminiszter végigjárta az összes kaszárnyákat és szemlét tartott a helyőrségek felett- Egyedül Párisban 40 ezer rendőr és katonaság vigyáz a rendre. Miután u vonatvezetök is sztrájkolnak, a párisi pályaudvarokon a menetrend szerint érkező és induló vonatoknak csak egy igen kis százaléka bonyolítja le a forgalmat. A soffőrök, autóbuszvezetők szintén sztrájkolnak, a földalatti villanyosok is csupán néhány vonatot indítanak. metrók bejáratait fegyveres katonaság őrzi. A telefon- és táviratszolgálatokat a katonaság által kirendelt műszaki személyzet tartja fenn, de természetesen ennek lebonyolítása is a legnagyobb nehézségekkel jár. A kommunisták és szocialisták ma délutánra tüntető népgyülést akartak összehívni, amelyet a rendőrség nem engedélyezett. Attól tartanak, hogy este ismét hatalmas összetűzésekre kerül a sor- A sztrájkmozgalom vidéken is erősödik', véres összetűzésekkel keverve, Bulogne sur Mariiéban a rendőrség összeütközött a tömegekkel. Sokan megsebesültek. A helyzet Franciaországban újra kritikus, de a kormány biztosra veszi, hogy sikerülni fog úgy az általános sztrájkot, mint az ezt kisérö forrongási tüneteket rövid időn helül elerőtle- njtetni. (Páris, február 12.) Az általános sztrájkmozgalom elterjedt a vidékre is. A telefon- és táviróösszeköttetés az országban csak a legnagyobb nehézségekkel tartható fenn. Délután az összes üzletek bezártak- A gáz- és villanyszolgáltatás még működik, de attól tartanak," hogy az esti órákban az is meg fog szűnni. A jelek szerint a sztr:j jkmozgalom még a holnapi napon is tartani fog44 m4WWWW44W444«4W444»H Tenyészáüaíbeszerzési kedvezmények a bndapesti mezőgazdasági kiállításon A március 22-ét megnyíló kiállításon a tenyészál latbeszerzést ebben íz évben a következő értékes rendkívüli kedvezmények szolgálják: A kiállításon vásárolt tenyészállatok hazaszá'litá sának vasúti fuvardiját teljes egészében a rendezőség fogja viselni. E rendkívüli szállítási kedvezmények révén a legtávolabb eső vidékek is élvezhetik a vásárlás nagy előnyeit. A kiállítás vásári forgalmának további értékes támogatását jelenti, hogy a magántenyésztök számára kedvezményes kamatmentes. 18 nőnapra szóló tenyész- áyatbeszerzési hitelt engedélyeztek, amelynek jelentke zési határideje folyó hó 25-én lejár és meghosszab- hitva nem lesz. A részletes igénybevételi feltételek meg tudhatók a rendezötiizottságnál (Budapest, IX., Közte, lek ucca 8. sz. Telefon: Aut. 886—85, 866—01 és 866— oo. (Oradea, február 12.) Vasárnap reggel S órakor, életének (13. évében, érelmeszesedés következtében beállott végelgyengülésben, csendesen. minden szenvedés nélkül, szegényen és elhagyatottan meghalt a vármegyei közkórház egyik harmadosztályú ágyán, Erdélyi Miklós, harminc éven át volt színigazgató- Ö volt az u.j színház második igazgatója- Somogyi Károly igazgató idejében, mint titkár működött, de_ már akkor is egyik fő irányitója volt a színháznak. Somogyi Károly halála után az egész vezetést ő vette át és ügyességével irányította. társulatát. Amikor visszavonult, szép vagyonkája volt: szőlője, gazdasága, háza, ahová 1922-ben, mikor Parlaginak átadta a színház igazgatását, családjával visszavonult cs gazdálkodni kezdett- Felesége, E- Kovács Mariska megosztotta vele a gazdasági gondokat. Erdélyi Miklós pedig éveken keresztül kptfo- gatu kocsin járt be a városba s ő maga szállította házhoz a tejet abonenseinek- A gazdálkodás azonban nem bizonyult jövedelmezőnek, ezért később a szőlőjében nyári vendéglőt rendezett be, melyet szívesen is látogatott a város előkelő közönségePár év múlva a színház súlyos helyzetbe került, pénzre volt szüksége, hogy újjáéledjen. Ekkor újból meghívták Erdélyit a színház élére. Nagy áldozatkészséggel, tele a színház megmentése iránti ambícióval, pár százezer lej befektetéssel újból át is vette az igazgatást. Ezt a befektetett tőkét azonban csak nagy áldozat árán tudta előteremteni: kedves családi ékszereit, drága brilliánsokat, aranynemüt, ezüsttárgyakat és műkincseit zálogosította el, abban a reményben, hogy fáradhatatlan munkássággal sikerül felvirágoztatni a színházat. A konjunktúra azonban ekkor már elmúlt, s Erdélyi nemhogy az elzálogosított tárgyakat visszaválthatta volna, de még szülészei gázsiját sem tudta kifizetni. A nyomasztó anyagi gondok, mint sötét madarak kóvályogtak feje felett s ennek a nagy bizonytalanságnak lett az áldozata felesége, aki 1929-ben meghalt. Erdélyit súlyosan érintette felesége tragikus halála. Érelmeszesedése is egyre jobban elhatalmasodott, úgyhogy meg kellett válnia a színháztólErdélyi anyagilag teljesen összeomlott. Veje. Gróf László abban az időben költözött Bucureştibe és magával vitte az állandóan, pesszimisztikus hangulatban élő öregurat. Mig Gróf Lászlónak jól ment, addig Erdélyi is kényelemben élhetett az idegen városban, azonban nemsokára Grófék portáján is kopogtatni kezdett a szegénység, melynek láttára Erdélyi Miklós elhatározta, hogy ő is dolgozni fog. Autó-, majd szőnyegügynök lett s úgy cipelte öreg vállain a bizományba kapott nehéz szőnyegeket, mint egy hordár. De ha a főváros uccáin erdélyi emberekkel találkozott, sohasem panaszkodott, csak azt izente mindig haza, hogy még egyszer életében szeretne színigazgató lenni. Ez a vágya azonban már nem teljesülhetett. Hónapokkal ezelőtt annyira legyengült, hogy egy bucureştii kórházba szállították, ahonnan néhány héttel ezelőtt levelet irt Ora- deára, amelyben elmondta, hogy egyetlen kívánsága, hogy vigyék haza- Régi kedves közönségétől már csak egy kórházi ágyat kért, ott akart meghalni a Körös-parton, ahol a felesége is nyugszik, s ahol valaha oly szép időket töltött. A Szigligeti Társaság nemrég haza is hozatta. A kórházban régi barátai és jóismerősei gyakran meglátogatták- Szombaton egyszerre rosszul lett, majd elveszítette eszméletét, feleségét, majd pedig unokáját, Gróf Puhít emlegette. Vasárnap reggel nyolc órakor pedig egy fehérruhás apáca lezárta szemeltTragikus halála az egész városban mély részvétet keltett.
