Keleti Ujság, 1934. január (17. évfolyam, 1-23. szám)

1934-01-13 / 9. szám

Knmntsm Szombat 1934. január 13. mmamammmmmmmmmmm Egy amerikai tudós beszél a torzszülöttek különös lelki életéről Hiú és fölényes törpék, érzékeny óriások —- Mi lakik a 300 kilós nő és az „élő csontváz'* lelkében? — Mikor a sziámi ikrek — gyűlölik egymást Sziámi ikrek, akik nem beszélnek'egymással. (Newyorfc, január 12.) A tudomány megállapította, hogy a nóvési rendellenességeket bizonyos mirigyek elégtelen, vagy megváltozott munkája idézi elő. Tud­juk, hogy miért maradtak vissza a növésben a törpék és miért nőttek emberi hustoronnyá azok az óriások, akiket a cirkuszban mutogatnak. Ezeknek a torzszü- lotteknek lelki mechanizmusát most alapos tudomá­nyos tanulmány tárgyává tette Wesley Pencock, bal­timorei egyetemi tanár, számos értékes pszichológiát munka szerzője. A tudós professzor éveket töltött a testileg abnormális férfiak és nők különös élettanának tanulmányozásával és könyvében, amely most jelent meg az amerikai könyvpiacon, arra a megállapításra jut, hogy a testi abnormitással kivétel nélkül lelki ab- normaütasok is jártak. Pencock tanar kettős magyarázatát adja ennek a jelenségnek: fizikait és lélektanit. Fizikailag Pencock szerint ugyanaz a mirigy, amely a növési rendellenes­ségeket okozza, egyúttal befolyásolja az agyvelő fűnk- cionáláást is. Lélektanilag viszont a torzszülöttek sa­játságos mentalitását az idézi elő, hogy a torzsziilött állandóan tudatában van saját abnormalitásának és leikében egy „védekezési mechanizmust" épit fal, amelynek a segítségével bensőleg rekomponzációt igyekszik teremteni a maga számára azért, hogy a ter­mészet testileg mostohán bánt vele. HSu és féltékeny torzszülöttek Pencock tanár sok példával támasztja alá tudo­mányos megállapításait. Megírja többek között, hogy néhány éwe. ezelőtt Hollywoodban egy filmet készí­tettek, amelynek szereplői között igen sok torzszülött is volt. A filmdarab egy vándorcirkusz életét rajzolta és főszereplői nagy fizetésű sztárok voltak. A film rendezője elmondta, hogy sokkal kevesebb baja és kel­lemetlensége volt a művészi temperamentummal túl­ságosan megáldott mozisztárokkal, mint a cirkuszi torzszülöttekkel, akik rendkívül könnyen sértődtek és egészen hihetetlen mértékű hiúságról tettek tanúsá­got. Mlngyárt az első nap irtózatos veszekedés volt a stúdióban. A lábnélküli hölgy hisztériás rohamot ka­pott, amikor egy másik torzszülött közelebb Került a felvevögéphez, mint ő. Másnap viszont a 600 fontos nő akarta abbahagyni a felvételt, mert valaki — nevetett rajta. Még nehezebb munka volt a törpék kezelése. Mindegyik primadonnának érezte magát és mikor az egyiknek szerepéből törölt a rendező, a kis emberke olyan dühbe jött, hogy sétapálcájával támadt rá. A törpék hiúságával és sajátságos lelki mechaniz­musával külön fejezetben foglalkozik az amerikai tu­dós. Megírja többek között, hogy „Tom Thumb'1, a cirkuszi világ egykori világhírű törpéje, meg volt győ­ződve rola, hogy szellemileg sokszorosan fölötte áll a normális növésű embereknek. Tom Thumb rendkívül komolyan vette „sikereit a nőknél". Egyik levelében, amelyet egy hölgy ismerősének irt, a következőke mondja: „Több előkelő hölgyet csókoltam meg életem­ben, mint bármely férfi, — többek között Anglia, Bel­gium és Spanyolország királynőit". Fölényes törpék és érzékeny óriások. Barnum megírja az emlékirataiban, hogy a cirku­szában dolgozott egy törpe, akit a közönség „Nutt tá­bornok" néven ismert Ötletes és eszes flu volt a pici ember, azonban a hiúsága nem ismert határt. Minden előadás előtt órákat töltött az öltözőjében és sokkal nagyobb gondot fordított az öltözködésére, mint bár­melyik primadonna. Mikor a cirkusz Washingtonban járt, a törpék külön előadást rendeztek a kabinet tag­jai részére. Az előadás után „Nutt tábornok" hosszú előadást tartott a beiügyi államtitkárnak arról, hogy milyen reformokat kellene behozni és szörnyen le­szidta a kincstári államtitkárt, amiért, meggyőződése szerint, hatalmas összegeket pazarol el „ostobasá­gokra“. Ennek a törpének egyébként számos botrá­nya Is volt liliputi társaival. Halálosan szerelmes volt Layinia Warren liliputi kisasszonyba, akit később fe­leségül is vett. Egyszer megtörtént, hogy egy másik törpe virágot küldött Lavinla öltözőjébe. Nutt tábor­nok tajtékzó dühvei rontott riválisára, véresre verte és magának Barnumnak kellett szétválasztani a két verekedő törpét. A törpék Pencock tanár megállapítása szerint, ál­talában szerelmesebb természetűek, mint a normális emberek. Több olyan esetet sorol fel, amikor törpék normális növésű nőbe szerettek bele és megtörtént az is, hogy érzelmeiket viszonozták. Néhány évvel ez­előtt Chiquita, egy kubai törpe táncosnő, beleszeretett egy normális növésű férfibe és — megszökött vele. Később össze Is házasodtak. Ugyancsak normális nö­vésű nőt vett feleségül Wybrand Lolkes, egy hollandi törpe, alti különben a cirkuszi világban arról volt ne­vezetes, hogy rendkívül méltóságteljesen viselkedett, soha cl nem mosolyodon és állandóan irodalmi és vá­lasztékos kifejezéseket használt. Az óriások nem olyan hiúk, mint a törpék, de épp annyira hajlamosok excentricitásokra. Az amerikai Ringüng-cirkuszban néhány évvel ezelőtt megtörtént, hogy két óriás összeverekedett, mert féltékenyek vol­tak egymásra — nem nő, hanem a siker miatt. Bar­num feljegyezte egy Hugó nevű francia óriásáról, hogy ha nem volt megelégedve az ebéddel, felkapta az asztalt és odavágta ahhoz a sátorhoz, ahol a szaká­csok dolgoztak. Az óriások másik lelki sajátossága az, hogy szen­vednek az alatt a tudat alatt, hogy torznak teremtette őket a természet. Ez a magyarázata annak, hogy szinte kivétel nélkül otthagyják a cirkuszt abban a pil­lanatban, amikor elég pénzük van és visszavonulnak valami tanyára. Barnumnak Patrick O’Brien nevű óriása, aki 25 éves korában visszavonult, vett egy farmot Írországban és végrendeletileg meghagyta, hogy lepecsételt ólomkoporsóban temessék el és a ko­porsót dobják a tengerbe. Élete utolsó évében attól félt tudniillik, hogy halála után orvosi kutatás cél­jaira valamelyik klinika műtőasztalára kerül a holt­teste. (Déva, január 12.) Chendulefi Jeronim, ribicsórai tanító 1982 október 20-án kéthavi betegszabadságot kért és kapott. December húszadikán azonban nem foglalta el állását, hanem újabb szabadságot' kért s ez alatt az idő alatt Cles Aurel helyettesítette. 1933 május 12-én a tanító találkozott Cles helyettes tanító apjával s kijelentette, hogy olyan egészséges, hogy a „kősziklán is el tud aludnitehát más­nap elfoglalja állását. A helyettes tanító azon­ban tiltakozott az átvétel ellen, kijelentve, hogy mivel úgyszólván egész évben ő tanított, a vizsgák előtt nem adhatja ki a kezéből a ta­A londoni városi tanács azzal a kérdéssel foglal­kozik, hogy London szivében, a Themse felett, egy légikikötőt építtessen. Fennti képen látható a Themse, háttérben az Ismeţt Tower-hiddal. Rendkívül érdekes dolgokat Ír Pencock tanár az összenőtt sziámi ikrekről is. Megállapítása szerint nem igaz az a hit, hogy a sziámi ikrek lelkileg Is ösz- sze vannak nőve. Nagyon sokszor előfordul, hogy ve­szekednek egymással, sőt: gyűlölik egymást. Az ere­deti sziámi ikrek számos hires sebésztanárt konzul­táltak: mindenáron operációnak akarták magukat alávetni. A magyarázat az volt, hogy folytonosan ve­szekedtek és az örökös veszekedések mindkettő éle­tét elkeserítették. A Hilton-ikrek gyámja egy londoni tárgyaláson elmondotta a bíróság előtt, hogy az Ik­rek fellobbanó temperamentumuak. Nem egyszer megtörtént, hogy neki estek és egyesült érövé! meg­verték. Az ikrek egyszer úgy összevesztek, hogy két évig nem beszéltek egymással. A tapasztalat azt mutatja, hogy a torzszülöttek közül a legnyugodtabb vérmérsékletüek és legköny- nyebben kezelhetők a 300 fontnál kövérebb emberek. Pencock tanár számos cirkuszi emberrel beszélgetett, akik elmondták neki. hogy a kövérekkel soha sincs bajuk, ellenben sok kellemetlenségük van az „élő csontváz" néven ismert hórihorgos sovány típussal. Az ilyen élő csontváz könnyen izgul, mindennel elége­detlen, tnorozus és nagyon kevés örömet talál az élet­ben, amiért aztán a környezetén áll bosszút. Pencock tanár elmondja, hogy több Ízben beszelt az egyik cirkusz lábnélküü nőjével. Ez a hölgy a bol­dog és megelégedett nő benyomását tette a pszicholó­gusra. A lábnélküli hölgy elmondta a tudósnak, hogy kitünően érzi magát és egyáltalában nem szenved amiatt, hogy a természet megfeledkezett arról, hogy alsótestet is adjon neki. „Az embereknek nincs okuk, — mondotta — hogy sajnálkozzanak rajtam. Kitünően érzem magam és nem szenvedek amiatt, hogy nincs lábam. Akiket igazán sajnálni kell, azok a vakok, si­ketek és némák." nulókat. Chenduleţi másnap beállított az isko­lába s megkezdte az iskola irattárának és ak­táinak leltározását. Amikor látták, hogy a do­log hová fejlődik, Cles apja hazament s nem­sokára 15 emberrel tért vissza, akiknek fenye­gető magatartására Chendulct néhány aktával a kezében futásnak eredt. A legközelebbi erdő felé vette az útját, a fel­dühödött emberek azonban a nyomában voltak s az egyik az erdő szélén el érve a menekülőt, hatalmas ütést mért rá. A tanító az egész társaságot feljelentette a dé­vai ügyészségen. Az ügyészség a kihallgatá­sok után vádat is emelt. A főtárgyalás a na­pokban zajlott le a dévai törvényszéken. A tör­vényszék bebizonyítva látta a tani tó igaz­ságát, Cles apját és még egy társát hat-hat- havi és ezer-ezer lej pénzbüntetésre, a társaság többi 12 tagját 4—4 hóra és 500—500 lej pénzbüntetésre Ítélte. Egy vádlottat felmentettek, mivel nem bizo­nyosodott be, hogy részt vett volna a tanitó megveretésében. Visszamentek Ausztriába a Magyarországba menekült horogkeresztesek (Budapest, január 12.) Az osztrák horogko- resztes menekültek lassanként ismét visszaszivá­rogtak Ausztriába. A Sopronba menekült vezérek már tegnap este elhagyták Magyarország terüle­tét. A pinkamindszentiek közül is csak harmincöt menekült van már Magyarország területén, ezek is kénytelenek lesznek visszamenni Ausztriába. A menekültek hangulata igen rossz, mert tudják, hogy a kormány a Wollersdorfi munkatáborba he­lyezteti el őket- Matterni Ernő; aki a menekülte­ket vezette, felszólítást kapott a minisztriumtől, hogy huszonnégy órán belül hagyja el az országot. Matterni mérnök már el is utazott Németor­szágba. A tanítók háborúságába - a falu népe is beleszólott Tizennégy embert Ítélt el a dévai törvényszék, mert megszalasztották es megverték a hivatalba lépő taniiót

Next

/
Thumbnails
Contents