Keleti Ujság, 1934. január (17. évfolyam, 1-23. szám)

1934-01-11 / 7. szám

Csütörtök, 1934. január 11. KEimuJS&B Százhatvan éves a kolozsvári Bánffy-paiota Blaumann wiirttembergi származású szobrász és építészmester tervezte, gróf Bánffy György építtette — Tiz évig húzódott el az épitBzezés A volt minorita templomot is Blaumann restaurálta (Kolozsvár, január 10») György Lajos dr, kitűnő lapjának, az „Erdélyi Muzeum“-nak uj számában Bíró József dr. érdekes cikket ir Ko­lozsvár egyik legszebb műemlékének» a főtéri Bánffy-palotának építéséről. A gyönyörű barok- palota épitéstörténetéről eddig ismeretlen adato­kat tár föl- az alapos tanulmány. Az építkezés megkezdését telekvásárlások előzték meg. A Bánffy-telek a XVIII, század kö­zepén már megvev.ődött. Északi szomszédja a Má- téffy-ház volt, déli, szomszédja az úgynevezett „ispotály-ház“, keleti határa a .sikátor, a későbbi Bolyai ucca. Az építés megkezdésének előzményei Márgai Ferenc uradalmi inspektor leveleiből is­meretesek. Márgai leveleiben számtalanszor for­dul elő Blaumann neve, de Márgai „Plaumán“ uramnak nevezi amúgy jó magyarosan. E név a müvésztörténeti kutatás előtt mind­eddig teljesen ismeretlen- Életének, működésének feltárása» mint müvei tanúsítják, cseppet sem megvetendő feladat számunkra. A nagyszebeni levéltári adatok nyomán kerek képet rajzolha­tunk a mester életéről. Johann Eberhard Blaumann 1733-ban szüle­tett Böblingenben (Württemberg), mint Georg Dietrich Blaumann kereskedő fia. Erdélybe ván­dorolva Nagyszebenben telepszik meg s mint „Maurer und Steinhauer“ polgárjogot nyer a magisztrátus 1756 november 13-i határozata , ér­telmében ; 15 forintot fizet taxaképpen. Másnap már meg is házasodik: az evangélikus lelkésznek, Conrad Dánielnek, leányát, Anna Máriát, vezeti oltár elé. Életviszonyai azonban nem a legkedve­zőbbek. 1769 elején felségfolyamodványt intéz Mária Teréziához, amelyben előadja, hogy a szobrászművészet terén oly kevés munkája akad» amelyből képtelen megélni és kénytelen kivándo­rolni, hacsak nem reméli, hogy az épitőmű vé­szeiben való ismeretei révén nem tud szolgálatba állani. Különösen sokat foglalkozott az architek­túrával és mellékel olyan terveket is, amelyek szerint Szebenben néhány házat lehetne építeni. Kéri tehát, hogy, mint „Provinzialbaumeister”-t alkalmazzák Szebenben némi fizetéssel. Ennek a kérvénynek nyomán a főkormány­szék jótállást kér a városi tanácstól. A magisztrá­tus véleménye kedvezőtlen Blaumannra nézve. A határozat azonban Blaumannt nem kedvetlení­tette el. Pártfogókat keresett s valószínűleg ek­kortájt jut kapcsolatba Bánffy Györggyel, (akit később Erdély kormányzójának neveztek ki), mert 1770 március 26-án a szebeni tanács elhatározza: mivel a kőfaragó Blaumannt magas helyről mint ügyes építőmestert ajánlják, évi 150 forint fize­téssel városi építőmesternek alkalmaztatik. Ezidőtájt kapcsolódik össze a már biztos révbe jutott Blaumann élettörténete a kolozsvári Bánffy-paiota építésével. Bánffy György képzele­téi' sokát’ foglalkoztatta egy fényes kolozsvári ház s ennek megvalósítását a legkiválóbb szebeni mes­terre, a városi építészre, bízhatta csak, az ő párt­fogolt j ára, aki, mint látjuk, nem pallérsorbó.’ emelkedett ki, hanem mint szobrász inkább a mű­vészet, mint a technika szolgálatában állott. Eb­ből az időből keletkezik az ,első levéltári nyom a palotára vonatkozólag. Márgai 1773 október 22-én keit levelében a téglavetőkkel való alkuról ir s föl- jegyzi, hogy a következő tavasszal 100.000 téglát fog vettetni. A régi ház elbontásához szükséges >, ».. kőhányó rudakat, pöröilyeket s kellető csáká­nyokat megcsináltatván, azután (ha ugyan de- termináltatik az építés) a köveket hányatván...“ Blaumann azonban most Szebenben van el­foglalva. A magisztrátus ez év november 6-án megbízást ad neki a térparancsnoki szállás alap­rajzának megrajzolására és a reparációkra való felügyeletre. Blaumann megérkezik Kolozsvárra és a pa­lota terveit bemutatja Bánffy Dénes grófnak, aki 1774 január 6-án heves,, szemrehányó levelet in­tézett fiához. A levél igen érdekes fényt vet György gróf és Blaumann koncepciójára. „Nem , kevéssé szomorodtam vaia meg“ _ írja Dénes gróf _J „amidőn az idevaló uj épületnek delinea- Ş tióját megtekintvén, nagy Hűtlenségeket tapasz- • kdöm benne.’ amelyek is ha a te parancsolatodból estenek és ream oly kevés gondod volt és oly eoni» tentim ordináltad, hogy hátul az udvarba csinál­janak nékem is helyet, ahová magamat megvon­hassam, ez ha igy esett, .elég. dicséretes aktus tő­led és ha igy volt és ügy akartad, magadnak ma­radhatsz, magadnak tarthatod az egész épületet, mert én így nem. fogom koptatni..- Ez az archi- tektor látom mindenekben altum sápit. Én meg- mondám neki, hogy rólunk ne gondolkodjék úgy, mint valami regnans fejedelmekről» mert mi csak pátrikuláris cavalier ok vagyunk." György gróf aljghaném elejtette a tervnek az atyjára sérelmes felfogását, mert január 26-án már némileg megbékélve Írja Bánffy Dénes: „A kolozsvári . házunkhoz aligha a- szegelet házat is meg nem'ejthetem, amely is ósztán az egész épü­letet nagyon még fogja szépíteni. Az cxcusa- tiódba nem kételkedem, de minthogy a pallér csak maga fejétől nem cselekedte a plannmot, azért csak jő lesz, ha végire hajtom, hogy'ki volt az az okos ember, aki köztünk ilyen separatiót gondolt volt ki" X A családi nézeteltérések elsimultával kezdetét , vette us építkezés. 1774 júniusában, a munka már nagyban folyik, Blaumann Kolozsvárott van. „A már kiásott fundamentum sáncokat kirakatván kő Fallal, azután kezdené az ucca felől frontispi- cium kőfalt..»“ Az alapot, a.talaj lágysága miatt három öl mélyre kellett beásni, ügy, hogy, ami kő a régi épületekből kijött, igen kevés maradt meg“. Már ekkor kezdődnek Blaumann konfliktusai Már­iáival, természetesen pénzügyek miatt „Pláumán Jjram ism\ít Pénzt Sollicitál“ _ az inspektornak állandó nehéz küzdelmet kell folytatnia Blau- maimai, akinek semmi pénz nem elég. A kőmű­vesek elszámolásával állandóan bajok vannak» Szebenben a gróftól kér pénzt, Kolozsvárt köl­csönöket vesz fel, „ ... assecurálván eő Kglme, a mióta a Riszt (tervet) kezdette dolgozni, mind ’ N god szolgálatjában. vagyon..» a mellett Szebenbe I éóí0ithzfsira..." is sok pénze elment. . ; . I :;Bl|ümannt hivatása.Szebenhez köti, de a kö- i fokswtmunkát jobban ambicionálja: Mecénása I .müyl'sz’r.megÖizása jobban érdekli, mint a, szébeni uţb'izjteşs%.Júliusban 11 kőművessel dolgoztat a meşţemyAz építőanyagokban azonban hiány mu­tatkozik * ezért lassan halad a munka- A szebeni magisztrátus sincs elragadtatva Blaumann állandó távölliététők 1775 január 30-án a tanácsülés azt véleményezi, hogy a városi épitőmesteri állás szüntettessék meg» mivel Blaumann szolgálatai nélkülözhetők. Blaumannt, ugylátózik, a dolog nem, nagyon izgatja, mert Kolozsvárt dolgozik. Szeptemberben „a kezdet Épület negyed Része már annyira készült, hogy felljebb egy hét múlva . lehet a Fedelet rárakni..." Augusztusban a városi tanács beleegyezik a kapufelállitásba. :A Veniezei-ház felőli kőfalat egyengetik; várják Blaumannt. A szomszédház omlása mindjobban fenyeget s Márgai panaszko­dik a grófnak, hogy mily jó volna, ha ,»Pláumán Uram ide jőne, most volna egyszer szükség, mint­hogy ezzel a nagy fejű V Pallérral nehezen trac- tálhatok.“ Igaz, hogy a ,»Kő falak rakását a Vicc- paüér aligha jobban nem érti, mint az Architec- tor“. Az építkezés» ha nehezen is, de halad, a kapu felállítása a százférfiak határozatától függ. Az anyagi helyzet sem valami kedvező. A pro- 1 ventus kevés, augusztus derekán a homlokzaton dolgoznak. Mindamellett az építkezés megszaka­dása fenyeget. Blaumann augusztus végén Ko­lozsvárra érkezik és természetesen rögtön pénzt kér. „ügy reményiem, nagyobb része az Épület­nek az őszen fedél alá megyen..»“ . Az építkezés hosszú ideig elhúzódik. 1784-ben, tehát fiz év múlva az épitkezés megkezdésétől tel­jesen elkészül a palota. Százlmtvűn névvel ezelőtt kezdték építeni és százötven évv.él.é^étÖit fejezték be a bárok épitömüvészetnék ezil\frefnekét. Ugyancsak Blaumann névéhez; fűződik a Mi­noriták templomának restaurálása is.~1779-ben a templom tornya "beomlott és ugyancsak Blau­mannt bízták meg a restaurálással ’ A templom homlokzatát; és tornyát teljesen-átépítette. Mindenesetre érdemes volt ezeknek az adatok­nak kibányászása, mert a kétszáz évvel, ezelőtt szü­letett Blaumann korának egyik legjelesebb építő­művésze volt s a Bánffy-paiota felépítésével, ma- : gának is maradandó emléket állított. Világsiker! Kötetenként, fehér papíron 8-400 ©Idei, rétnek vászon díszkőiéiben. 27 kötet van eddig és 60 lej 1. Parrot: Ex-felség 2. Móricz Zsigmond: Forr a bor 3. Franz Werfel; Nápolyi testvérek 4. Bródy Lili; A Manci 5. Vicky Eaum; Helén doktorkisasszony 6. Szitnyai Zoltán: Nincs feltámadás 7. Földi Mihá'y: Isten országa felé 8. André Mauriois: Asszonyok útja 9. Frank Aniau: Halálra Ítélem 10. Szomcry Dezső : Gyuri 11. Zilahy Lajo;: A lélek kialszik 12. Sigrid Unsed: Pogány szerelem 13. Parrott: Szabad a csók 14. Móricz Zsigmond: Rokonok 15. Vicki Baum: Baleset 16. Bródy Lili: A felesége tartja el 17. Martin Maurice: Szerelem, Örök titok 18. Földi Mihály: A meztelen ember 19. Jaques Dévai: A préda 20. Erdős René : Hajnali hegedüszó 21. Mazo de la Roche: Jalna lakói 22. Marcel P.: Akit az asszonyok szeretnek, 23. Bromfield: Huszonnégy óra 24. Fannie Hurst: Asszony a vonaton 25. Vicki Baum: Tisztítótűz 26. E. Mordaunt: Trópusi láz 27. Romanov: 3 pár selyem harisnya liari fizetés után megszerezhető !! kap tizenkét kötetre, szelvé- -* * $§ kV nyék ellen »ben, egy kötetet! A sorozat megy tovább. Havonta 1-1 kötet jelenik meg: remekművek, ugyanolyan egységes kiállí­tásban. — A £8:ik kötet Príesley : A nap hőse 1934 februárban. ~ A kötetek egyenként is kaphatók, ha a pénzt és 10 lej portót beküldi. LevágnT Ezt a szelvényt vágja le, töltse ki, küldje be. Keleti Újság kiadóhivatala, Cluj Megrendelem a „Világsiker" teljes soroza­tát, kötetje 60 lej, 1-től végig és az ezutá- hiakat. — Kérem utánvéttel küldeni most .számokat, a többit havi .kötetenként. Név: Gim:

Next

/
Thumbnails
Contents