Keleti Ujság, 1934. január (17. évfolyam, 1-23. szám)
1934-01-10 / 6. szám
« Knmnjsxa Szerda, 1931, ’január 10, Egy német filmszinésznő megkapó életregénye: az akarat, a haláltmeguető bátorság és az emberi szolidaritás példamutatása Leni Rieíenstahl kalandjai a táncosnő pódiumától az örök jég és hó birodalmáig Irta : Teleki Ralph in. 'Amikor Leni Riefenstahl filmjének technikai részét, világítási berendezéseit megszervezi, az éjjelt nappallá tevő frenetikus munkaláz' hevében érzi, hogy azt az igazi nagy életet éli, melyhez addigi élete csak előkészület volt. Olyan szűkében voltak a pénznek, hogy a közös kasszából a legszigorúbb takarékossággal kellett élniök, napi ebédjük kenyér és sajt, s úgyszólván az egész társaság gázsi nélkül dolgozik- A fölvételek megkezdődnek. Eleinte a bizalmatlan, marcona tiroli hegylakók, ha megszólították őket, hátrafordultak és a faképnél hagyták a fiimezőket, később azonban a szaka-, dó esőben is eljönnek nagy ernyőik alatt 4—5 óra járásnyiról s a fárasztó jeleneteket, falusi mulatságokat késő éjjelig is lobogó lelkesedéssel játsszák meg és ösztönös tehetséggel találják el, hogy a játék mikor természetesebb- Mikor mindent befejeztek s a kis filmtársaság elvonul a hegyekből, a jó tiroliak nem tudnak megválni tőlük és hosszú utón elkísérik.őket. Ök maguk leroskadva a kis létszámukat túlterhelő nagy munkától, hárománnyi ember dolgát végzik, szerveznek, igazgatnak, fényképeznek, világítanak, égbetíiéi-edő- sziklafalakon játszanak, közös akaratba olvasztva mindegyikük akaratát, egy célra összpontosítva mindnyájuk képességét, egy célért nélkülözve hónapokon keresztül minden kényelmet és pihenést, de a végsőkig kimerülve is boldogok, mikor a kitűzött napra elkészülnek- Nem sajnálták a fáradságot, saját erejükből szépet teremtettek és példás szolidaritásuk a „Kék fény“ cimü filmmel a sikert is meghozta. Az önálló alkotás öröme uj eszméket termel, uj vágyakat kelt, de a friss lendület közepette utoléri Leni Riefenstahlt Hollywoodból a dr. Fanck hivó szava, hogy vegyen részt egy grönlandi filmnek felvételeiben. Nagy belső tusa után enged a hivásnak, mert saját művészi céljai mellett vágyik az idegen világba s a régi jó barátokból összeállított társaságból sem szívesen maradna ki. Tündéid képekben tárul elénk Leni Riefenstahl költői leírásaiból a sarkvidék ezerszinü szépsége. A filmezés ve- szedelmessége azonban, a tántorgó, bukfencező, menydörögve szétrobbanó és tengerbezuhanó jéghegykolosszusokon minden eddigi képzeletet meghalad. Az ezer veszélyben kipróbált^ és ţnşgedzett régi vezérkar kitűnő tagjai Rist, abhneeberger, Angst, Holsboer, Zogg, Érti és a totbbi folyton az életüket teszik kockára a megbízhatatlan és szeszélyes jéghegyek között s nem egyszer kell a lehasadó és tengerbe _ros- kadó jégsziklákkal együtt kegyetlenül hideg fürdőd venniök. Az expedíciónak talán legcsodálatosabb alakja, Ernst üdét, a bravúros piMEGJELENT: VÁSÁRHELYI JÁNOSNAK B ittem, azért SZÓLOTTÁM« c im u könyve. A könyv szerzönek32 prédikációját, 20 esketési és 24 temetési beszédjét foglalja magában. Besze re ehető a Minerva Rt. könyvkereskedésében Cluj — Kolozsvár. lófa, ki Indroplánján végzi szivelMlitóan ve szedelmes repüléseit a feltornyosuló jégvárak ; szírijei között és haláltmegvető hősiességgel siet a vad orkánban is a bajbajutott társai megmentésére. Ilyen rendkívüli munka közben több havi filmezés után Leni Riefenstahl meghűl és nagybeteg lesz. Hidronplánon küldik egy 200 km.-nyire fekvő eszkimó-gyermekkórházba, hogy ott kipihenje magát, de a vad tengeren a gép nem köthet ki és a nagybetegnek vissza kell térnie, hogy motorcsónakon vágjon neki újra és 24 órás szörnyű hánykoló- dás után érje el a tábort. Állapota itt még súlyosbodik s az orvosnő jelekkel adja tudtára, hogy ha meg akar gyógyulni, az első hajóval vissza kell térnie. Európába.- A befejezetlen munka, a teljesítetlen kötelesség nem hagyják nyugodni és két hét alatt egy dán hajó indulásáig szerepépek hátralevő legnehezebb részeit a jéghegyeken nagybetegen játssza végig. ' - ’ Akiben él a természeti és jellerpbeli szépségek szeretető, az e könyvet nem teheti le úgy, hogy szivét öröm és lelkesedés ne töltse el, oly fiatalos friss erő, rajongó hit és igazi cserkészlélekre valló nemes gondolkodás árad belőle. Több ez a könyv izgalmas olvasmánynál, mert habár csak egy táncosnőből lett film- diva élményeiről szól, kinek magánéletét nem Js ismerjük, bátor példaadásával a szunnyadó ' lelkekben is íelgyujtja a kötelességteljesitéa és az alkotás vágyát, mcgtanit a szépben gyönyörködni, hinni hivatásunkban, hinni -az erőnkben, megtanít lelkesedni. A mai dekadens és önző, ideálnélküli korban éz a konstruktiv léleképitő munka a legnagyobb ajándék, amit kaphatunk, olyan lelki ajándék ez, amire a mai embernek legnagyobb szüksége van. Mi magyarok, kittre bármely határon innen, vagy túl küzdelmes jövő és felelősségteljes scrs vár, merítsünk hitet, erőt e bátor hány életéből, legyen nekünk derűs példája v serkeni és a. csuggedés .óráiban és bármilyen becsületes hivatásunk gyakorlása közben követeljünk önmagunktól ojy áldozatos erőfeszítést, oly legmagasabb tel jesi lírányi és oly jó munkát, mint Leni Riefenstehl.' Kugler Irén, a régi hires cukrász-család sarja titokzatos körülmények között öngyilkos lett Temesváron (Temesvári január 9.) Régi, hírneves család tagja vált meg önkéntesen az élettől. A név, amelyet az öngyilkos visel, még ma is fogalom és ön kéntelenül is a boldog békevilágba ringatja visz- sza az olvasót. Mert ki ne ismerné a Kugler-névét. Kugler cukrászt, az egykori császári és királyi szállítót, az európai hirü Kuglcr-bonbonok készítőjét. Néhai Kugler Henriknek egyik leánya, Ir,en az öngyilkos, aki széngázzal vetett véget életének- Hogy miért, egyelőre még titok. A Kugler-csaíád a háború alatt jött Temesvárrá. Illetve csak a négy leány és az anyjuk, aki egy romantikus és annak idején nagy feltűnést keltő szerelmi ügy központjába került. Az Erőd t'ccai katonai épületben laktak és kézimunkával tartották fenn magukat. Anyjuk néhány évvel ezelőtt meghalt és a leányok) akik szorgalmasak és dolgosak voltak, igyekeztek önállóan elhelyezkedni. Kugler Irén a Hunyadi uccában nyitotta meg üzletét, amelynek a sokatmondó „Rokokó“ nevet. adta. Kugler Ritta az Alapítványi Pénztárnál helyezkedett el és közben férjkezment Somolik Töhötöm mérnökhöz. Kugler Ada Fenyves Vilmos űr. ügyvéd irodájában kapott állást és ugyancsak önálló kenyérkereső pályára lépett a negyedik leány, Kugler Ilona is. öngyilkos lett Kugler Irén vőlegénye. Kugler Irén nemrég feloszlatta üzletét és társa Ltt a Láng Valy-féle Jenőhercegtéri üzletnek, hol Láng Erikával közösen dolgozott. Kugler Irén 34 éves volt és heroikus küzdelmet folytatott az életfel- Ugyanis Kugler Irén állandóan betegeskedett, az utóbbi hónapokban súlyos asztma és ideggyengeség támadta meg, úgy,- hgoy hosszabb ideig ágyban kellett maradnia. Mindez azonban nem törte meg a bátor leány életerejét. Kugler Irénnek két .évvel ezelőtt egy Övári nevű fiatalember udvarolt'és általában véve már mint jegyeseket említették őket. övárr azonban eddig ismeretlen okokból önkezével vetett véget életének, ami erősen meg rendítette a finomlelkü leányt. Régi jókedve el-, tűnt) de ennek ellenére hősiesen harcolt a megélhetésért. Kugler Irén testvérével, Ilonával a gyárvárosi indóházhoz közel fekvő Névtelen uccában lakott. Szombat délután Kugler Ilona eltávozott, Kugler Irén otthon maradt. Kugler Ilona, aki rokonoknál töltötte a napot, este fél 11 órakor visszatért. Miután á lakást zárva találta, abban a hiszemben volt) hogy Kugler Irén valamelyik ismerős családnál tölti az éjszakát. Kugler Ilona, miután kulcsot nem vitt magával és a lakásba bejutni nem tudott, nővéréhez, Somolik Töhötömné- iiez ment- Soinolikék azonban Karánsebeseu voltak, úgy, hogy Kugler Ilona egyedül töltötte el az éjszakát a Somolik-lakásban. Öngyilkossági Vasárnap reggel Kugler Ilona hazasietett a Névtelen uccában levő lakására, amelyet még mindig zárva talált. Ezt a körülményt gyanúsnak találta és a házmester segítségével, feltörte az előszoba ajtaját. Az előszoba ajtajában egy sarokban állott Kugler Irén hócipője, tehát a leány otthon volt, ugylátszik azonban) még aludt. Kugler Ilona dörömbölni kezdett, de a szobából nem válaszoltak neki. Erre feltörték a lakásba nyitó ajtót is, Kugler Irént azonban nem találták. Lázas kutatásuk közben eljutottak a fürdőszobáig, amelyet szinte zárva találtak. Ennek ajtaját is feltörték és a földön holtan akadták rá Kugler Irénre. Mellette elégett faszén pernyés halma- Minden jel öngyilkosságra vallott, mert hiszen Kugler Irén a fürdőszoba ablakának és ajtajának minden nyilasát gondosan betömte, nehogy a faszén gáza a réseken keresztül a szabadba áradjon, azután meggyujtotta a faszenet, a földre feküdt és várta a halait. Hogy mikor követte el az óngyilkosságot) pontosan nem lehet megáhapitani, minden valószínűség szerint szombaton, éjjel fogott hozzá kétségbeesett tette kiviteléhez. A rokonok értelmetlenül állanak Kugler Irén öngyilkosságával szemben. Oka az öngyilkosságra tulajdonképpen nem volt. Rendezett anyagi viszonyok között élt és betegsége, bár állandó volt, nem öltött olyan méreteket, hogy a, végsőkig elkeserítette volna. A szerencsétlen leány tettének oka ezért -valószínűleg rejtély marad.1 •. Somolik Töhötöm és neje ma reggel érkeztek, haza Karánsebesről. Chemitzky Imre rendőrko- miszárius, aki egyébként rokona a Kngler-leányok nak, volt az első, aki Somolik Töhötömnét értesi- tette testvére öngyilkosságáról. Somoliknét a hir annyira megrendítette) hogy elájult és olyan szerencsétlenül esett el, hogy kificamította a lábát. Kugler Irén holttestét) miután Stefanovits, Miliyoj -dr.. hatósági orvos kétséget kizáróan ön- gyilkosságot állapított meg, a belvárosi római katolikus temető halottasházába szállították.
