Keleti Ujság, 1934. január (17. évfolyam, 1-23. szám)

1934-01-10 / 6. szám

ÜEIEIIUJSRQ Szerda, J934, Január ÍQ. ra váron és mindegyik más irányba akarja vezetni a partot. Félő, hogy az erdélyi szervezeteket a felbom­lás fenyegeti. Az a történelmi tradíció azon­ban, amely megfelelő felelősségérzettel kell párosuljon, kell, hogy megakadályozza ezt a veszedelmet és sem Maniu, sem Vaida nem fognak olyan akciót kezdeni, amely végzetes lehetne erre a nagy kormány képes pártra. Trenga deit szeretne a kormány. Az Adeverul megállapítja, hogy a politikai életben a kiengesztelődés szelleme kezd teret nyerni. Tatarescu érintkezésbe lépett Miha- lacheval és talán az igazolási vita nem lesz olyan heves, mint eleinte Ígérkezett. Inkább a szenátusban fogják energikusan követelni né­hány mandátum megsemmisítését, így elsősor­ban a fogarasit, hogy Mironescu bejuthasson a parlamentbe. Elhalasztották a király párisi utjá­nak terminusát. A Tempo^ szerint Károly királynak pá­risi^ látogatását. amelyet Marioara-jugoszláv királynéval együtt terveztek a közeli hetek­ben, elhalasztották. Tatarescu hétfői audienciája (Bukarest, január 9) (Rador.) Tatares­cu miniszterelnök és Inculet belügyminiszter hétfőn kihallgatáson voltak a királynál. Az audiencia után ebédre vendégei voltak az uralkodónak a Foisor-kastélybam Délután Paul Angbelescu tábornok municiós minisz­ter volt a királynál, majd Pitulescu postave< zérigazgató. A miniszterelnök és a többi személyisé­gek hat órakor távoztak Szinajából és este fél 9-kor érkeztek Bukarestbe. A pályaudva­ron a liberális párt több vezetője várta Ta- tarescut. aki azonnal Franasovici miniszter lakására ment és ott folytatták a további tárgyalásokat. Este 11 óra tájban Tatarescu felkereste Titulescut, aki a mai napon szin­tén kihallgatáson jelent meg az uralkodónál. A tegnapi audienciákkal és tárgyalá­sokkal kapcsolatban az Universul megálla; pitja, hogy főként Titulescuról van szó, aki tudvalévőén feltételekhez kötötte a külügy­miniszteri tárca további vállalását. Titulescu csak a rend fentartásával megbizott maga­sabb állami funkcionáriusok közül többek kicserélése ellenében volna hajlandó együtt­működni a kormánnyal. Politikai körökben remélik, hogy a mai napon tisztázódni fog a helyzet és Titulescu folytatni fogja külügyminiszteri tevékeny­ségét. I HÚS A HÚSOMBÓL megrázó filmet Gnoe Ca lisle regénye nyomán. — Főszerepekben.- H*LEN5 CH'NPIEB, DOROTHY PATTERSON, DAVID MANNER __________Monopol Artri.lm. Hunyady Sándor uj darabja — Az Aranyifju bemutatója a kolozsvári Magyar Színházban — I Három évvel ezelőtt került színre a budapesti Vígszínházban Hunyady Sándor első darabja és tegnap este már a hatodik Hunyady-darab pre­mierjén tapsolt és lelkesedett a kolozsvári színház­ban a zsúfolt ház közönsége. Hat darab három év alatt: csakugyan rendkívüli teljesítmény. Es ha hozzávesszük, hogy a hat közül az egyik, a „Fc- keteszáru cseresznye" világsikert aratott, a má­siknak, a ,,Pusztai szélinek olyan irodalmi sikere volt, hogy alig lehet párját találni az utóbbi év­tizedek magyar színpadi irodalmának termésében, a másik három is meghozta a maga tisztességes si­kerét, akkor ugyancsak érthető és indokolt volt az a felfokozott várakozás, amely az Aranyifju ko­lozsvári bemutatóját kisérte. Nehéz, sőt lehetetlen a szinpadi siker útját előre kijelölni. Még mindig késik az a színpadi varázsvessző, amely meg tudná mutatni, hogy arany rejtőzik a még színre nem került darabban, vagy pedig kudarc vár reá és szerzőjére. Maga Hunyady is meglehetősen pesszimista volt hato­dik szinpadi müvével szemben és még most is han­goztatja, hogy ez az a darabja, amely legkevésbé nőtt a szivéhez és amelynek előadása elé szkepti­cizmussal nézett. Mi pedig _ és elvégre mégis csak a közönség hozza a verdiktet _varázsvessző nélkül is úgy látjuk, hogy ez a darab egészen csi­nos kis aranybányával ér fel s majdnem holtbizo­nyos, hogy be fogja járni a világvárosok színpad­jait és — ellentétben a Feketeszáru cseresznyével _ nemcsak Németországig jut el, hanem London­ban éppúgy tapsolni fognak neki, mint Newyork- ban, vagy Stockholmban. Hunyady Sándor egy régi aksziomát bizonyí­tott be, az „Aranyifjuvaí". Azt tudniillik, hogy hiába a legragyogóbb, legnagyszerűbb téma is, ha színtelen, dilettáns író kezébe kerül, forditva pedig a téma a hivatott iró kezében akkor is tüzet fog, hogyha látszólag szürke­Ahogy az Aranyifju elindul: a komorna és a Soffőr, vérfagyasztó riportokból, szinte una­lomig ismert rablógyilkossága, bizony nem sokat Ígér. Az első jeleneteknél még csak a dialógusok pergését és életszerűségét Írjuk a szerző javára és meglepetve nézünk egymásra: mi lesz ebből, Conan Doyle uj változatban, jelenetezve, vagy Henry Bernstein támadt fel a poros színházi könyvtárból? A nagyszálló elvirult amerikai ná- bobnőjét is jól ismerjük, valamint ifjú barátját, nők bálványát az „aranyiíjut" is, akinél a szere­lő», pénz és ékszer körülbelül egyet jelent. Es mi­vel a gyilkosság kieszelése és megbeszélése, a fosz­togatás és a véletlen gyilkosság a szemünk előtt pergett le, csodálkozva kérdjük, mi jöhet ezek után ? Ezek után pedig előlép Hunyady Sándor, az író, a bravúros szinpadi szerző. Iskolapéldáját mutatja meg annak, hogy az ingatag alapra is palotát lehet éretni, hogyha az építőművész érti a mesterségét, ha a darabépitő íróból nem hiány­zik az imeiativa, a fantázia, egyszóval: a tehet­ség. Egyszerre mellékessé válik itt a bűnügyi háttér, az egész gyilkosság, emberi életek, sorsok, jellemek állnak szemben egymással és mi lenyű­gözve érezzük, hogy igazi iró játszik úgy érzé­seinkkel, a lelkűnkkel, mint ahogy Paganini játsz­hatott valamikor íöldreteritett, megigézett hallga­tóságával. Alakokat vetit elénk Hunyady, néha csak pillanatfelvételeket, ezek azonban annyira világosak és tiszták, hogy velük hősei lelkének a legmélyére világit, úgy állnak előttünk, pőrére vetkőztetve. Megértjük a szerelmes leányt, aki a vádlottak padjái-a akar ülni, amikor azt hiszi, hogy szerelmese érte gyilkolt. Megértjük a büszke apát, aki látja a selyemfiu gyalázatosságát, de a leánya boldogságának kedvéért semmit sem akar látni. Megértjük az úrnője mellett jólétben fürdő komorna gyűlöletét és a leleplezés után halálba vágyását. Es látjuk az elegáns ifjú gróf fenékig romlott lelkét, tudjuk, hogy ártatlan a gyilkos­.................... MARKOVICS RODION: SÁNTA FARSANG propaganda kiadásban!! a j|P „4 szibériai şrar- j Enizon“ írójának íplF legújabb könyre rmm mw\ fűzve 36, vászon ir I kötésben 60 ej- „ v V I ért még kapható a Keleti L’jság kiadóhivatal­ban Cluj-—Kolozsvár, strada Baron L. Pop (Brassai d.) 5. Vidékieknek is a pénz és 10 lej portó beküldése esetén azonnal száliitjuk. ságban, de szinte azt szeretnénk, ha ezúttal nem derülne ki az igazság­Jó, érdekes és elsősorban őszinte darab a Hu­nyady Sándoré. Egy becsületes és tiszta szándéka író mond itt véleményt finom és nemes, halk han­gon, de elvetve magától a gondolatát is annak, hogy elkendőzze, amit megvet és gyűlöl, ember­ben, világban, a sors igaztalanságaiban. ítéletet is mond és a közönség, mint egy nagy esküdtszék csatlakozik a döntéséhez. Elitéli a romlottságot, a lelki aljasságot, amely alávalóbb a gyilkosságnál is néha. Szándékában és céltudatosságában nemes tendenciájú darab ez, amelyre minden nép min­den közönsége reagálni fog. A kolozsvári előadás sok igyekezettel és ered­ményes sikerrel állott az iró szolgálatába. A cím­szerepben Kovács Györgyöt láttuk, aki a szemünk láttára fejlődik és válik egyre használhatóbb tag­jává az együttesnek. Nem hibátlan még, sok mo­dorosságot kell levetkőznie, különösen beszéd- technikában, de néhol már oroszlánkörmöket is mutat. Mingyárt mellette Ligeti Margitot kell ki­emelnünk, akivel szemben a tegnapi előadás bizo- uyos mértékig jóvátételszámba is ment. Pár évvel ezelőtt egy nem neki való szerepben _ félreis­merte a közönség- Most azonban cáfolhatatlanul bebizonyította, hogy vérbeli színésznő, minden kellékével a jó színésznőnek. Kitűnő megjelenés, sugárzó intelligencia, nagyszerű beszédhang _ főleg pedig közvetlenség jellemezték alakítását. Az a kis lámpaláz, amellyel azonban sikeresen birkózott meg az előadás folyamán, igazán csak a három év előtti emlék csökevénye. Meglepe­tésként hatott H. Kőrössy Juci életteljes figurája az amerikai dáma szerepében. A nagyszerű Tóth Elek ezúttal is excellált. Bárdy Teréz szín­telennek indult, de később kikorrigálta a kezdet hibáit. Tompa Béla a gyilkos soffőr szerepében volt kifogástalan, Tompa Sándor pedig a detek­tív alakjából csinált kabineTfigurát. Jó volt Ba­lázs Samu, mint rendőrkapitány, Forgács> mint ékszerész és epizódszerepében is nyiltszini tapsot kapott Réthely Ödön. A többi szerepekben Vass Piri, ßajnay Sándor, Kerekes Ilona és Antal Lajos érdemelték ki a közönség elismerő tapsait. Kádár Imre dr- lelkiismeretes rendezői mun­kája ugyancsak részeso volt a kolozsvári előadás hatalmas sikerének. (sz.) Wrt-1 Előállítás;, la pl» etilt ás Aradon egy magyarországi lapból átvett cildk miatt Wild tűdre házfőnök izgaiási pőre ( Arad, január 9. Az aradi Minorita-rend kiadásában megjelenő szépirodalmi folvóiraf, a „Vasárnap“ január 7-iki számában Somfán Margit cikket irt a magvar hangos-filmgyár­tásról. Cikkében szó van Fedák Sári „Iza néni“ c. filmjéről is és mivel a cikket egv ma­gyarországi folyóiratból vették át, benne ma­radtak olyan kifejezések is, amelyek az ille­tékes hatóságok figyelmét magukra vonták. A megyei prefektura intézkedésére ma reggel dr. Wild Endrének, a Minorita-rend főnökének, a Vasárnap felelős szerkesztőjé- ek meg kellett jelennie a prefekturán, ahol közölték vele, Hogy államellenes izgatással van vádolva. Átkisérték az ügyészségre, ahol Seracu vizsgálóbíró kihallgatta. Kihallgatás után arra a megállapodásra jutottak, hogy Wild Endre dr.-ţ szabadlábon hagyják, de a lap ellen megindítják államellenes izgatás el ­mén az eljárást és a Vasárnap megjelenését egyelőre egy hónapra betiltották. Egyidejű­leg intézkedtek á közigazgatási hatóságok, hogy a magyarországi laptermékek Arad vá­ros területén, hol mint ismeretes nincsen ost­romállapot, előzetes cenzura alá kerüljenek.

Next

/
Thumbnails
Contents