Keleti Ujság, 1934. január (17. évfolyam, 1-23. szám)

1934-01-06 / 4. szám

Keletiüjsxg

Szombat, 1934. január 9. 'VRnaMümm

jutott kifejezés re. A középkori feudális autarchlát a liberális kapitalizmus váltotta, fel a világháború előtt éa úgyszólván az egész világ erre az életformára rendezkedett be. A liberálizmust két meglehetősen gyenge aramlat támadta. Jobbról a naolonáliztnus, balról a marxizmus. A háború után úgyszólván valamennyi európai államban a marxizmus Jutott uralomra többé- kevésbé radikális formában. Oroszországban megalakult a Marxista Köztársaságok Uniója, mig nyugati és Középeurópában a szociáldemokrácia, illetve a kommunizmus (Magyarország) került az élre. Marx Károly tanai kemény próbára voltak tévő és a tanok őrt a próbát nem állták ki. A Szovjet rövidesen kénytelen volt visszaállítani a magántulajdont, mely alapvetően ellenkezik tanaival, Olaszországban Mussolini diadalra vitte a fasizmust., Angliában a szociáldemokrácia külső és belső nyomás folytán teljesen áthasonult a helyi nemzeti viszonyokhoz, Magyarországon a kommünt a konzervatív irányú nemzeti egység kormánya váltotta fel, Ausztriában alig egy évtized alatt erejét vesztette a marxizmus és szinte tehetetlenül nézi a nemzeti eszmék és pártok térhódítását, Németországban Hitler nemzeti szociálizmusa kerekedett felül, Spanyolországban átmenetinek tartják a baloldali Lerroux-kormányt, melyet nemzett jobboldali kormány kell felváltson, és Franciaországban, a szocializmus klasszikus hazájában is, szakadás állott be a partban és a neoszociálisták programmja igen sok rokonvonást mutat fel Mussolini cs Hitler Ideológiájával. Mindezekből az tűnik ki, hogy az Lntemáclonális gondolat egyre Jobban háttérbe szolul a nemzeti gondolattal szemben és a nemzetek a szocializmus úttörő munkájának eredményeit saját arcukra hasonlítva akarják értékesíteni.

12 nagy szociális és nemzetpolitikai változáson ki - vül, melyek a marxizmus csődjét és a nemzeti gondolat felelevenedését dokumentálják, világszerte a világháború és az azt követő idő káosza nagyjelentőségű változásokat hozott magával az emberiség társadalmi életében is. Egyrészt a világháború alatt a különböző társadalmi osztályok tagjai sorsközösségben küzdöttek a harctereken, másrészt ugyanez a sorsközösség Jutott nekik osztályrészül a háború után is a gazdasági és politikai krizis következtében. Szinte felmérhetetlen eltolódások következtek be a társadalom osztályaiban és ennek következménye az általános demokratizálódás iránti hajlandóság lett, mely hajlandóság messzemenő gyakorlati eredményeket vont maga után. A társadalmi osztályok „falai” mögé csak egyes kiválasztottak húzódnak immár, azokon kívül pedig úgyszólván csak az „existenciavonalon" kívül esőket 'a- lálhatjuk. A gazdasági „krach", melyhez foghatót keveset jegyez fel a világtörténelem, megtette nivelláló munkáját a társadalmi osztályok között és napjaink- baan már nagy és egységes tömegek küzdenek azonos eszközökkel, azonos célért: a mindennapi kenyérért cs az általános egyenlőségért. A mindennapi kenyér éa mindenkit hozzájuttató egyenlőség pedig a legerősebb összekötő kapocs, mely az emberiséget egymáshoz fűzheti.

Tanulságok.

Az 1918

_1933-ig terjedő evek jelentőséget, a

világpolitika» a világgazdaság és a társadalom nár más egységének megfelelően tehát a következőkben vonhatjuk össze:

Világpolitikai szempontból, a nemzetközi ügyeknek, nemzetközi intézmény utján történő békés elintézésére való törekvés, _ világgazdasági

szempontból az arra irányuló igyekezet, hogy egyrészt a világháború által adott politikai helyzetben megtalálják a gazdasági egyensúlyt, kiegyenlítődés, vagy elzárkózás révén» társadalmi szempontból pedig, hogy a marxizmus sikertelen uralmi kísérlete után, a demokratizált nemzetek olyan nemzeti jellegű egységekbe legyenek tömörithe- tők, amelyek átvették a marxizmus által kitermelt értékeket, annak túlhaladott vagy helytelen elemei nélkülAz elmúlt oly súlyos és áldozatos másfél évtizednek megközelítően ez a mérlege. Mint ahogy az egyes problémák vizsgálatánál, úgy c helyütt sem kívánunk a jövő képére irányuló fejtegetésekbe bocsátkozni, de szeretnék hivő lélekkel hirdetni» hogy Isten végtelen kegyelmiéből talán egy jobb kor és jobb másfél évtized elé tekintünk. Hirdetjük ezt a hitet, mert csak e hit emelheti ki a világot abból a vészteljes mélységből, amelybe zuhant és amelyből ez az elmúlott másfél évtized minden igyekezete még nem tudta kiemelni.

Zathureczky Gyula

A

lEfimegbizhatúbb

ÓVSZER

.........................................................................................................................................................

Engedély nélkül nem lehet gyűlést, felvonulást, bankettet tartani

A hadtestparancsnokság kiadta 2* számú rendeletének végrehajtási utasítását — Mindenki köteles bejelenteni, ha“valaki megszáll nála

(Kolozsvár, január 5.) A VT. hadtest

parancsnoksága a 2. számú rendelet első fejezetének végrehajtási utasításaképpen a következőket rendelte el:

Első fejezel c) bekezdés: bármilyen jellegű összejövetelt, tüntetést, felvonulást csak a mi előzetes engedélyünkkel (VI. hadtestparancsnokság) lehet megtartani. Kivételt csak a köz- igazgatási tanácsok gyűlései, állami intézmények, bankok, nagyipari és kereskedelmi vállalatok gyűlései ké|>eznek.

1. A VI. badtostparancsnokság engedélyét hell kérni bármilyen gyűlés, felvonulás, vagy tüntetés megtartására két példányban benyújtott kérvény által, amelyekből az ogyiket fel kell bélyegezni.

2. Az engedély iránti kérést a parancsnoksághoz öt nappal előbb be kell adni, hogy a parancsnokságnak módjában legyem a kérés fontosságát mérlegelni. Azokat a kérvényeket, amelyek ezeknek az intézkedéseknek nem tesznek eleget, nem veszik figyelembe.

3. Esküvők, keresztelők, temetések és családi ünnepségek részére nincs szükség külön engedélyre. Do előre be kell őket jelenteni a rendőrségen a hely pontos megjelölésével.

4. Istentiszteletek tartása, egyes személyeknek emlékére, egyesületek, egyes személyek, vagy társaságok által családi ünnepeknek tekintetnek és igy nincs szükség előzetes engedély re.

5. Minden más összejövetel, ami nincs benne a 3. pontban és a második számú rendűiéinél felsorolt Kivételekben abba a kategóriába tartozik, amihez a VI. hadtest parancsnoka engedélye szükséges.

6. Azok a vendéglő tulajdonosok, akiknél bankettet lehet tartani, kötelesek a terem kibérlőitől a hadtestparancsnokság Írásbeli engedélyét kérni és csak ennek felmutatása után adhatják át a termet, ök felelősek ettől a rendelkezéstől való minden eltérésért.

7. Lokálok, korcsmák, bodegák és kávéhá- zak tulajdonosai, akik azt vennék észre, hogy vendégeik között olyan hangulat volna, mint egy kisebb titkos összejövetelnél, kötelesek jelentést tenni a legközelebbi rendőrségnél. Hasonlóképpen a magánházak tulajdonosai kötelesek jelenteni, ha azt veszik észre, hogy valamelyik lakójuknál olyan összejövetel van, amely nem baráti, vagy nem családi jelegű.

8. A hivatalosan elismert körök és klubok összejövetelei nem. szenvednek más megszorítást, minthogy 12 órakor be kell zárniok.

.0. Az idegénél lenőrzési törvény rendelkezései értelmében Kolozsvár minden lakosa köteles a rendőrségen 48 órán belül jelenteni, ka lakásán idegen száll meg, akár közeli rokona, vagy ismerőse, aki hozzá akár mint vendég, akár mint bérlő jött.

— Leendő anyáknak kellő figyelmet kell fordi*aniok arra, hogy bélmiiködésük rendben, legyen, ez pedig a természetes „Ferenc József“ keseriiviz használata által érhető cl.