Keleti Ujság, 1934. január (17. évfolyam, 1-23. szám)
1934-01-06 / 4. szám
ma» pe«*® pana H «Hrmfrar Na 24,258—1927, BUDAPEST V. ■Mf'J rW ffî Ssombat CTuf-Ko1*i*wfr. ß y§ fannár O. /f ţ*«I “ f©f LE TlUjSUG Eföflcetésl &rab külföldön: Égési évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej, Magyarországon: Egy évre 60, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. — Egyse számok az Ibtisz elárusító kioszkjaiban ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVII. ÉVFOLYAM - 4. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal éa nyomda: Cluj—Kolo**- vár, Strada Baron L. Pop (volt Brossal uooa) 6. «Am. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 10L Mám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. A pártkormány Az országnak ismét uj kormánya van. A kormány változások sürü sorozatában mutatkozó belpolitikai fejlemények kritikájában Maniu Gyula állapította meg, hogy min- denik kormányt felülről ejtették el az utóbbi években. Ezt a megállapítást most megdöntötte, áttörte egy megrázó eset, mert a Dúca- kormányt nagyon is alulról, egészen mélyről buktatták el, nem a politikai pártküzdelmek megengedhető eszközeivel, hanem embergyil- koló fegyverrel. Bizonyos, hogy Maniu nem ilyen alulról történő kormánybuktatásra gondolt, hanem — amint meg is mondotta — a parlamenti többség bizalmának az elveszi! é- sére. A francia kormányválságok sokaságának éppen az a magyarázata, hogy a párisi parlament többsége könnyen vonja meg a bizalmat a kormányoktól s ha bármilyen kérdésben nem tartják helyesnek a kormány álláspontját és tevékenységét, csak az ügyet nézik, amit megmenteni akarnak s nincsenek kímélettel a kormányszékeket betöltő személyekre. A parlamentárizmus ezt így hozza magával s a francia kormányok jó idő óta igen sürü bukásokkal váltogatják egymást. A parlamentarizmusnak ez a szelleme nem nőtt ki a gyakorlatban nálunk s pusztán csak ez az oka annak, hogy a parlament nem szokott kormányt buktatni. Azért sántít egy kicsit a Maniu kritikája, mert ezt az okot nem veszi figyelembe. Alulról azért nem történik parlamentáris utón kormánybuktatás, mert a parlament ezt a jogát nem gyakorolja. Nem teszi pedig egyszerűen azért, mert a kormányzás nálunk párturalmi kérdéssé vált, végig az egész vonalon, a falusi községtanácsokig, majd minden párttagnak egzisztenciális érdekei fűződnek ahhoz, hogy saját pártjuknak a kormánya a helyén maradjon. A miniszterelnöktől a falusi kisbiróig a személyi kérdések hosszú láncolata fűződik egybe és emelkedik az ügyek fölé, úgyhogy valamilyen kormány- javaslatnak a parlamenti leszavazására nem tud sor kerülni s ha felülről nem ejtenének el a bizalom megvonásával kormányt, akkor alig kerülhetne sor hosszú időn át kormányválságra. Az alulról való kormánybuktatás elleni bebiztosítás célját szolgálja a választójog prémiumos rendszere, ami ha meg volna Franciaországban, bizonyára ott sem ingadozna az ötvenszázalékos parlamenti többség éppen csak a mérleg nyelve körül s nem történne meg olyan sűrűn, annyira váratlanul a kamarában a ítormány leszavazása. A prémiumos bebizotositás után már alig volt remélhető más bukás, mint ami felülről indul ki. Tatarescu számára a sors borzalmas keze nyitotta meg az utat a miniszterelnökség felé. Ilyen aululról, ilyen mélyről indított válságfelidézés nem kívánatos az ország életében, mert a rend alapját aknáznák alá az ilyen eszközökkel, amelyeknek iskolája a cárizmus elleni anarchisztikus és nihilista rejtekhelyekben nőtt ki, de amelyek a modern állami életbe akkor sem volna bevezethető számottevő erőknek, ha az emberi élet s az emberi érték védelme nem lenne az állami közösség egyik leg fontosabb célja. A Tatarescu-kormány összeállítása, egész névsora, a régi neveknek a meghagyása azt a célt dokumentálja, hogy a párt- egység megmentése sikerült. A pártvezér élete áldozatául esett az alulról kieszelt bűnténynek. de a párt tartja azt a pozícióját, ahova még az elesett vezér vezette s valószínű, hogy ha Duca elnök előre láthatta volna az életére leselkedő végzetét, politikai végrendeletében ugyanilyen intenciókat szögezett volua le A kapott nagy seb, az ütött rés mögött megmenteni a pártegység erejét. Tatarescu kormánya letette az esküt A Buca-kormány tagjai megtartották tárcáikat9 csak Bratianu vonult vissza a pénzügyminiszterségtől — Titulescu a külügyminiszter Az első minisztertanács a vasúti bocsiban (Bukarest, január 5.) A liberális párt Tatarescu-konnánva letette az esküt a király kezébe s ezzel a gyilkos pisztolygolyó- val felidézett válság* megoldása^ befejezést nyert. A kormány élére az óliberalisok pártjának az eddig fhf.-’os tevékenységgel dolgozott főtitkára LéY.ot, aki már többször állott: az ország rendészeti ügyeinek az élén s akinek az első feladata a közrendnek a biztosítása- A kormánynévsQron azonban nem esett változás, csak az, bogy uj az elnök és hogy az eddigi pénzügyminiszter elhagyta a tárcáját, mert a pártelnöki tisztségben az egész kormányzás menetére fogja érvényesíteni befolyását. Ezek szerint Titulescu is megmaradt a külügyminiszteri székben s ugylátszik, a telefonbeszélgetések során elsimították azokat az aggodalmait, melyek miatt vonakodott megtartani a miniszterséget. A kormány megalakulásáról a következő jelentések számolnak be: Tatarescu és Bratianu nyilakoztak Cár is számára Párisi távirat közli: A francia lapok Tatarescu kormányalakítását áltálában megnyugvással fogadják. A Journal Romániába kiküldött tudósítója beszélgetést folytatott Tata- í’escu miniszterelnökkel és Dinu Bratianu pártelnökkel. Tatarescu kijelentette, hogy a kormány mindenben aláírja a Duea-kormány kük- és belpolitikai programját és az elhunyt Duca miniszterelnök intencióinak megfelelően fog kormányozni. — Az ország érdeke — mondotta Tatarescu —, hogy a rend és nyugalom helyreálljon■ Anti a külpolitikai kapcsolatokat illeti, Románia változatlanul fenn fogja tartani a barátságot minden szövetségesével és különösen Franciaországgal. Dinu Bratianu nyilatkozatában a hagyományos francia barátságot hangoztatta. — Franciaországot —- mondotta Dinu Bratianu — második hazámnak tekintem. Románia múltja, jelene, sőt jövője függ attól, hogy kitartson Franciaország mellett, amelynek úgyszólván mindent köszönhet. A kétliberális államférfin nyilatkozatát megelégedéssel kommentálja a párisi lap, annál is inkább, mert a francia sajtóban olyan hirek terjedtek el, hogy Tatarescu esetleg német orientációt kezd. Belgrádban várják a helyzet tisztulását A jugoszláv sajtó részletesen foglalkozik a Tatarescu-kormány esélyeivel. Belgrádi lapok figyelmeztetik a közvéleményt, hogy három-négy napig is eltarthat, amig a helyzet Romániában véglegesen tisztázódik. Belgrádban fontosnak tartják, hogy az uj kormány ne változtasson semmit SfoAlCaolpU CAp&ifr átváló raraoaágu ^foideó/fbcm illatosított- hxappant az eddigi külpolitikai irányelveken, A zágrábi kisantant-konferenciát elhalasztották, Belgrádban úgy tudják, hogy majd Genf- ben fogják későbbi időpontban megtartani. A jugoszláv közvélemény azon kívánságának ad kifejezést, hogy a későbben megtartandó kisantant-konferencia színhelye Zágráb legyen, mert rendkívül fontos kisantant-érde- kek követelik meg a tárgyalási helynek ezt a megválasztását. A konferencia napját még nem állapították meg. Csak 31-én nyitják meg a parlamentet. _ A kormány tagjainak a kinevezése alkalmával a király aláírta azt a rendeletet, amely elhalasztja a parlamenti ülésszak megnyitását. Tatarescu miniszterelnök előterjesztésére a királyi rendelet úgy intézkedik, hogy az uj parlamentet január 31-én nyitják meg. Tatarescu hozni fogja minden valószínűség szerint mindazokat a törvényjavaslatokat, amiket a Duca-kormány hozott volna. S a párt, mint parlamenti többség nem fogja lesza vazni egyik kormányjavaslatot sem. Még abban az esetben sem, ha a pártprogramtól valamelyik nagyon elhajtana. A bizalmat nem fogja a parlamenti többség megvonni tőle. Á bizalmat csak felfelé veszítheti el. Mert a parlamentárizmus szelleme a párturalmi rend szerbe vágott át. A kormányzás most következő tényei fogják megmutatni, hogy ez a párt mit hoz az országnak, az ország népeinek a számára.
