Keleti Ujság, 1934. január (17. évfolyam, 1-23. szám)
1934-01-03 / 1. szám
Szerda, 193Í. január 3. KZlETI'UjSm I mii in ■■ii—ii ■■mi nun ii ni ■limn wimii mi i nrnm u m'u,iy A brassó-botfalusi cukorgyár mellett épül már az uj romániai leadó állomás Január 15-én 20 kííovatt energiával, 1875 méteres hullámhosszon kezdi meg működését A nyár folyamán 150 kilovattos leadó építését kezdik meg (Brassó, január 2.) A havas Barcaságou robog a kellemesen fűtött autóbusz. Zuzmarás fák bólogatnak jobbról-balról. Egymásután hagyjuk el a méhkertészek tanyáit. A távolban, a hátunk mögött sziklás hegyóriások emelkednek, a hires brassói havasok, előttünk a lapos Barcaság. Utunk északi irányba vezet. A cél: a botfalusi cukorgyár. Botfalusinak hívják, pedig Brassóhoz tartozik, területileg, közigazgatásilag egyaránt. Igaz, hogy Brassótól 15 km.-re, Botfalutól pedig csak 4 km.-re fekszik. Ezért a neve „botfalusi“. A téli ködből lassan tűnnek elő a gyár magas kéményei, épületei, majd láthatóvá válik egy égfélé törő, karcsú, magas oszlop. Épül az uj leadó. Megérkeztünk a gyártelepre s egyúttal Románia jövendő rádióéletének egyik fontos állomására. Itt, a gyártelep egyik részén épül pár hét óta az ország második rádióleadó állomása s erre a vidékre kerül a nyár folyamán a. nagy román adó, a 150 kilou'attos óriási hangsugárzó telep. A gyártelepnek a város felé eső részén, az ut közelében serény munka folyik. A havas mezőn vastag bundákba, csizmákba bujt alakok mozognak egy óriási faoszlop körül, amott távolabb újabb csoportok válnak ki a sűrű ködből. Itt, a közelben egy igénytelen, vakolatlan kis házból serény munka zaja. szűrődik ki, nagy munka folyik itt is. Nézzük meg közelebbről is, egyelőre a külső munkát. Gigászi arányok. Ott állok egy hatvan méter magas, fenyőfatörzsekből egymásra állított gigászi oszlop alatt. Slintegy négy négyzetméternyi betonalapon áll. Maga az oszlop alig 40 cm. oldal- szélességű és két egyenlő, körülbelül 8 és fél méter hosszú részből áll, amelyeket széles vaslemezek fognak össze. Felnézek a tetejébe. A ködben alig látom a felső részét s alig látszik tíz centiméter szélességűnek. A Barcaságou kegyetleu, hideg szél vág végig. A fák hajladoznak, buli a zúzmara róluk, de az oszlop meg se mozdul. Nem csoda. Huszonnyolc horgonyzott acélsodrony kötél rögzíti a földhöz. Minden oldalról hét-hét, centiméternél is vastagabb kötél indul ki az ősz szefogó vaslemezek éléből. Az oszlop felső részén levő négy-négy rögzitőkötél egy-egy központba fut össze a föld felületén. Erős acélsín vége látszik ki a fagyos földből, mintegy negyven méternyire az oszlop tövétől. Majd húsz méterrel közelebb újra négy sinvég tör a felszínre. Ide három-három rögzitőkötél tart, amelyek az oszlop alsó részét tartják. A sínek hossza csaknem három méter, a végük keresztvassal ellátva, mélyen a földbe ágyazva fekszenek. Nincs erő, mely kihúzhatná a földből. A zugó szél meg se kottyan nekik. Nem mozdulnak s az oszlop szilárdan áll, négy oldalról feszítve hét-hét kötéllel. Ettől a készenálló oszloptól kétszázhatvan méternyire serény munka folyik. A munkások Schmoll mérnök és Jónás munkavezető felügyelete mellett hihetetlen gondossággal a második hatvanméteres oszlop felállítását készítik elő hét más hatalmas segédoszlop felállításával. Veszedelmes munka, igazi mérnöki pontossággal kell előkészíteni, különben eldől a több tonna súlyú oszlop és kiszámíthatatlan zuhanásával embereket ölhet. Hatalmas csigák, fogaskerekű szerkezetek állanak készen a munkára s valóságos bábeli zűrzavarban állanak látszólag összevissza levegőben és földön különböző vastagságú sodronykötelek, acéldrótok. A munka gyorsan folyik', pedig a nagy hideg miatt a munkások gyakran szaladnak a közelben égő máglyához. Kézhez fagy a csa- varhuzó, a drótkötél s a csiga forgatórudja. Mégis: pár nap múlva állani fog a két oszlop között kifeszitett óriási T antenna, 60 méternyire a földtől, 260 méter hosszúságban, 8 mi- liméteres vörösréz huzalból. Ez a huzal fogja az éterbe kisugározni 20 kilowatt erővel a bukaresti hangmühely előadásait, valamint a közvetítéseket. Ez a leadó jóval erősebb lesz, mint a jelenlegi 13 kilowat- tos bukaresti leadó. A két antenna-tartó hatalmas oszlop között kis házikó áll. Az antenna közepébe innen vezet ki egy huzal. Ez az úgynevezett csatoló- ház, mely az energiát az antennának megfelelően feldolgozva, közvetlenül átadja-. Az antenna alatti terület nagy körben teljésen be van hálózva, mintegy tízezer méter hosszúságú vörösrézvezetékkel. Ez a földhálózat. Georgescu mérnök vezetésével nemsokára bevonulok abba a kis házba, mely milliós érteket rejt magában. Bábeli hangzavar. Kaotikus zűrzavar fogad. Három-négy nyelven beszélnek az emberek, egyik helyen fúrnak, más oldalon kalapálnak, itt írógép kopog, amott toll ser cég. Százféle vastagságú vezeték, kábel, sodronykötél kanyarog látszólag össze-vissza. Mindegyik más célt szolgál, mindegyik soha nem látott és soha nem hallott nevű, alakú, formájú, rendeltetésű gép- csodákhoz vezet. Lámpák, csövek, vezetékek, órák, árammérők, kapcsoló és ellenőrző táblák, ezer meg ezer ismeretlen géprész tárja fel titkait előttem. Most készül a leadóállomás és most bele lehet nézni a belsejébe. De mi hasznom van, ha alig tudom értelemmel fölfogni az ezerféle látnivalót, mely most még holt anyag s melynek lelket csak január közepén adnak? Mit írhatnak arról a gépről, mely a Bukarestből vezetéken jövő hangot éterrezgéssé vál- _ toztatja? Szédítő kaleidoszkóp vonul el szemeim előtt, melyről nem is tudok számot adni. A végtelenül komplikált leadógép összeállítását két angol mérnök és hat angol szerelő végzi. A leadó egész berendezése, minden alkatrész az angol ipar terméke. Marconi rendszerű gép, legújabb tipusu leadóberendezés, első a maga nemében. Az idei luzerni kongresszus határozata értelmében ez a leadó az 1875 méteres hullámhosszon fogja a műsort sugározni. Mint megtudtam, a brassó—botfalusi leadóállomást. a bukaresti hang műhellyel kábel, vagy légvezeték fogja összekötni s a bukaresti leadóvad együtt adja a műsort. Ha a bukaresti leállónál valami üzemzavar, viharszünet, stb. van, akkor ez a leadó ad önálló műsort, természetesen főleg gramofonhangversenyt. Szó van Brassó élénkebb bekapcsolásáról, valamint több helyszíni közvetítésről is. Január közepén már dolgozik a leadó. Az uj leadóállomás az eddigi tervek szerint január 15-én kezdené meg állandó működését. Erre a napra tervezik az ünnepélyes megnyitást. Az angolok azt mondják, hogy elkészülnek. Lehet. Eddig minden elkészült az előre megállapított terv szerint. A most épülő leadó, mintegy húszmillió lejbe kerül. Ez aránylag kis összeg ahhoz képest, amit nemrégen vett fel a költségvetésbe a romániai rádió igazgatósága. Óriási tervek főnek Bukarestben. Ez az adó is csak ideiglenes jellegű. A nyáron kezdik meg a mammut-adó építését, ugyancsak a gyár közelében. A vasúti állomás közvetlen közelében már meg is vásároltcfi egy nagy kiterjedésű szántóföldet. Ide kerülne egy óriási, 250 meter magas acélantennu, mély 150 kilowatt erővel harsogná szét a világba a romániai, műsort. Európa egyik legnagyobb rá- dióleadóját tervezik ide s errevonatkozóan Bukarestben már folyik a munka. Rádióhallgatók előtt ismeretes, hogy a nyár és az ősz folyamán előbb Balázsfalván, majd a brassómegyei Földváron működött egy kísérleti leadóállomás. Nos, ez a leadó, most a botfalusi vasúti állomás egyik holtvágányán vesztegel. Két átalakított vasúti kocsiból és két antennatartó vagonból álló szerelvény alkotta a kis leadót. Most minden értékesebb alkatrészétől megfosztva állanak a gépek. A kísérleti leadó befejezte földi pályafutását. Azt a rádiót, mely eddig Bukarestet fogta és a leadást közvetítette, elvitték. A kis bemondó szoba, ahonnan zavar, vagy bukaresti vihar esetén gramofonzenét, közvetítettek, most üresen áll. Ne sajnáljuk. Mert szorgos munkáskezek a szomszédban már a munka vége felé közelednek és nemsokára uj erővel szólal meg a bukaresti rádió a brassó—botfalusi leadó utján. A nyáron pedig ezer munkáskéz uj erővel fog hozzá az óriás-adó építéséhez. Addig! is Bratianu Dinu pénzügyminiszter gondoskodik arról, hogy ne nélkülözzük az óriási adót. Székely Géza. Il# 111 Ml Nagy lendülettel folynak a Budapesti Országos Mezőgazda- sági KiáÜitás előkészületei Mult évben, amikor az OMGE elhatározta, hogy a rossz viszonyok ellenére megrendezi a budapesti országos mezőgazdasági kiállítást, akadtak szkeptikusok, akik balsikert jósoltak. Az eredmények: a nagy erkölcsi siker és a fényes tenyészállatvásári forgalom alaposan rácáfolt a kishitüekre, a kiállítás vezetőségét pedig megerősítette abban a meggyőződésében, hogy a kedvezőtlen viszonyok mellett fokozott jelentősége van ennek az intézménynek, mert erősiti a gazdaönbizalmat es irányt szab a tenyészállatértékesitési áraknak. Erre való tekintettel az OMGE különös hivatásának tekinti, hogy 1934 tavaszán — március 33—26 között — ismét megrendezze kiállítását, mintegy hadat üzenve a mezőgazdasági krízisnek. A kiállítási iroda már hosszú ideje teljes apparátussal dolgozik, szétküldték már a bejelentési felhívásokat. A kiállítási terület korlátolt befogadóképességét meghaladó érdeklődésre való tekintettel a rendezőség kénytelen volt egyes állatcsoportokban a kiállítható állatok számát korlátozni, ami a mult év tapasztalata alapján előnyösen fog hatni az értékesítési árakra. A földmivelésügyi minisztérium támogatása folytán kedvezőek a kilátások arra, hogy a mult évihez hasonló különféle jelentős kedvezményeket sikerül • a következő kiállításra is biztosítani. A kiállítás rendezősége be fogja mutatni a legkiválóbb minőségű magyar buzaíajtákat, köztük a Székács-féle búzákat és a Bánkuti 1201. számú búzát is, amely az idei kanadai buzavilágkiállltáson a legnagyobb értékű kanadai búzákkal szemben az első helyre került. " , . . . Még kapható a Magyar MIKSZÁTH KÂLMÂN Könyvnapra megjeleni rTT”rT-T-T*'w-Tmir-iirr SO lejes propaganda kiadásból Ä NOSZTI FIÚ ESETI TÓTH MARIVAL Vidékieknek 100 lej ,,— beküldése ellenében afszállitja a Keleti Újság kiadóhivatala Cluj—Kolozsvár, str. Baron L. Pop ^Hívóit Brassai ucca) 5. , : ■
