Keleti Ujság, 1934. január (17. évfolyam, 1-23. szám)
1934-01-31 / 23. szám
IO KeletiIIjskg Szerda, 1934. január 31. Egyetlen jajkiáltás Satu-Maré iparostársadalma Az állami {»ipariskola a pékiparnak, a rabok a cjpésziparnak okoznak elviselhetetlen versenyt (A Keleti Újság tudósitójától.) A hábornt követő esztendők súlyos anyagi válsága az fisszes társadalmi osztályok közül az iparos társadalmat züllesztette le legmélyebbre. Az egyre gyérüilő munkaalkalom és a fordított arányban .•illő különféle teher, adó, taxák, betegsegéyzö Járulékok, stb. annyira súlyosbították a helyzetet, hogy ma Satu-Maré hajdani gazdag iparosai teljesen elszegényedtek. Most menteni akarják, ami még menthető. Vasárnapra gyűlést hi volt egybe az Ipartes- t iilet elnöksége, amelyen az elöljáróság tagjai teljes számban megjelentek. Hogy az összejövetel nagyobb súlyt nyerjen, meghívták a gyűlésre Suluţiu Flavius kamarai képviselőt és jelenlétében tárták fel a satumarei iparosság sajgó sc-beit. A gyűlésen leginkább két bejelentés zaklatta fel a-kedélyeket. Jene}/ Lajos pékmester bejelentette, bogy az állami faiskola modern pékmühelyt rendezett be az iskola épületénen és ennek segítségével nemcsak az iskolát, ha-., nem más intézményeket is ellát kenyérrel. Rendes sütést végez, konkurrenciát csinál a pékiparnak anélkül, hogy viselné a sütöde fenntartásával járó adóterheket. Fábián György cipészmester arról értesítette az elöljáróságot, hogy az itteni fogházban öt szakember vezetése mellett 25 rab foglalkozik cipészmunkákkal, javításokat is végeznek és a piac részére kész munkákat szállítanak. A rabok is természetesen minden üzleti költség, adó, baleset és betegsegéíyzői dijak nélkül veszik lel a konkurrenciát azokkal az iparosokkal, akiket az állam a legkülönfélébb adókkal terhel. Az elöljáróság elhatározta, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel küzdeni fog a törvénytelen és méltánytalan helyzet megszüntetése érdekében és kérte a gyűlésen jelenlevő képviselőt, hogy segítse ebben a törekvésükben Satu-Marénak a tönk szélén álló iparosait. Elhatározták ezenkívül, bőgj' Drogos Aurel föcsperes szenátort is felkérik, hogy vegye támogatásába az iparosokat és illetékes helyen tegye szóvá jogos panaszaikat. Villany nélkül továbbra is sötétben marad Diciosanmartin A központi revíziós bízotttág megsemmisítette a várost tanácsnak a villany bevezetésére vonatkozó határozatát (Saját tudósítónktól-) A központi revíziós bizottság vizsgálata felül Diciosanmarűn városi tanácsának azt a határozatát, mellyel kimondta a villany világítás bevezetését. A már feloszlatott városi tanács egyik legutolsó ténykedéseként még múlt ősszel Péteri Géza alpolgármester, magyarpárti elnök előterjesztésére egyhangú határozattal kimondta a villanyvilágítás bevezetését. Egyidejűleg megállapodást kötött a város a Nitrogén Müvekkel, amely szerint kompenzációs alapon városi adóba számolták volna el a város részére számítandó áramot. Megállapodott a város a Ganz céggel is a vezetékek építésére és a szükséges szerelési munkálatok ellátására, a két nagy világcég részvéteiével villamossági részvénytársaság alakult volna- A határozatot azonban megfellebbezte a Hercules Téglagyár, állítólag azért, mert olcsóbban-ellátta volna a várost árammal, mint a Nitrogéngyár és fellebbezett természetesen a Földgáz Rt-, márcsak azért is, mert csak az accai világításnak villannyal való ellátása kétszázezer lej kárt okozna a gáztársaságnak, nem is szólva a magánosok gázfűtése és világítása csökkenése folytán előálló veszteségről- A fel ül vizsgáló-bizottság helyet adott a fellebbezésnek, s több jogi forma be nem tartása miatt alaki okokból megsemmisítette az egyhangú tanács-határozatot. A jelenlegi időközi bizottság most az ösz- -szes munkálatokat kénytelen elölről kezdeni és valószínűleg árlejtéssel fogják eldönteni, hogy melyik vállalat szállítson áramot a város és lakossága részéreEbben az évben nem valószínű, hogy bevezessék a villanyt és igy még legalább egy évig a hatalmas Nitrogéngyár 30 ezer lóerős villanytelepe tövében gyengén pislákoló gáz- lámpák tartják diszkrét félhomályban a dieiosanmartini uecákat. d. M G, A Székelyföld iparos- és kereskedő-társadalma egyhangúlag tiltakozik a targumuresi kamara feloszlatása ellen Ismeretes a jelenlegi kormánynak az a terve, hogy költségkímélés céljából az országban több ipar és kereskedelmi kamarát feloszlat, illetve más kamarákba oszt be. A már napvilágra került tervezet szerint Erdélynek csak három kamarája lesz éspedig Timişoara, Cluj és Braşov székhellyel. A készülő törvénytervezet nagy ellenke zést váltott ki egyes megszüntetésre Ítélt kamarai területeken, igy különösen a targumu- reşi kamara területén is, amelyet hir szerint a eluji kamarába akarnak beolvasztani. A feloszlatandó kamara kötelékébe tartozó iparos és kereskedőknek a beolvasztás elleni tiltakozása nemcsak azért érthető, mert a kamara területének kiterjesztésével csak tetemes költséggel és időveszteséggel járhatnak el a eluji kamaránál, hanem főleg azért is, mert a eluji kamarába való beolvasztással veszélyeztetve látják okos és racionális gazdálkodásulr kai 43 év alatt összegyűjtőt! mintegy ötmillió ériéket reprezentáló vág yonállu pót uhuiA székelyföldi kamarához tartozó ipa’os és kereskedő társadalomnak heves tiltakozását még inkább aktuálissá tette a eluji kamaránál az elnökválasztás során napvilágra került sorozatos botrány és a szomorú körülmény, hogy a eluji kamarának az uj bérpalota építkezéséből 40 millió adóssága van. Teljesen indokolt és érthető tehát a targumureşi kamarának tiltakozása még annak lehetősége ellen is, hogy okos gazdálkodásával megtakarított jelentékeny vagyonát más kamarának könnyelmű gazdálkodása prédájául dobja oda. Ezen aggodalmaktól vezettetve ült össze az ipar és kereskedelmi kamara igazgató-tanácsa, mely egyhangú határozattal tiltakozott a megszüntetés, illetve beolvasztás ellen és amely határozathoz csatlakozva a kamarához tartozó iparos és kereskedő-társadalom memorandummal fordult az illetékes minisztériumhoz, melyben — hivatkozással a kamarának úgy az iparos és kereskedőtársadalom érdekében kifejtett áldásos működésére, valamint az állammal szemben is mindenkor tanúsított áldozatkészségére — kifejtette, hogy ragaszkodnak ipar és kereskedelmi kamarájuk, további fenn- tartásáhozA kamarának ez az egyhangú tiltakozása, mely kamara Mureşturdu, Ciue, Odorkei és Treiscaune megye iparos- és kereskedötársadalmát foglalja magában, bizonyára élénk megdöbbenést fog kiváltani az érdekelt megyék más érdekeltségei részéről és igy remélhető, hogy a tiltakozás a feloszlatás megváltoztátá- sára fogja indítani az illetékes szakminisztériumot is. Dr. Csiby Andor. A helyi gazdák gyűlése. A helyi Gazda sági Egylet igazgatóválasztmánya most tartotta meg ez évben első ülését Balázs István elnökletével. Az igazgatóválasztmány teljes számban megjelent tagjai elhatározták, hogy közösen fogják beszerezni a tagok ekeszükségletét. Felhívják ezért a tagokat, hogy akiknek elsőrendű anyagból való ekére van szükségük, jelentsék be sürgősen szükségletüket. Balázs István bejelentette, hogy a prefektusnál kü.1- döttségiieg eljártak s sérelmesen kivetett pásztorbérek törlésének végleges módon való elintézése érdekében. Az érdekelt gazdák remélik. hogy sérelmüket sürgősen orvosolni fogják. Bazilli Mihály harmadik előadása a kirakatok világításáról. Az oradeai Kereskedelmi Csarnok, más kereskedelmi érdekképviseletekkel karöltve a közeljövőben kirakat- világítási versenyt fog rendezni, A verseny előkészítése céljából Bazilli Mihály, a villamcs- mü igazgatója a Kereskedelmi Csarnokban tartotta meg harmadik folytatólagos előadását a kirakatok világításáról. Bazilli igazgató harmadik előadása foisozott érdeklődést váltott ki. Nemcsak a kereskedők, hanem ügyvédek és más inteLlektuelek, köztük dr. Soós István alpolgármester is figyelemmel és érdeklődéssel hallgatták az érdekes és tudományos értékű előadást. Bazilli Mihály a luxerősséget ismertette,, majd diagrammákon mutatta be a színes béleletlen selymek fényvisszaverésx, — átbocsájtási és elnyelési erejét százalékokban. Kimutatta, hogy pl. a sárga szín 50 százalék visszaverési, 16 százalék átbocsájtási és 31 százalék elnyelési képességgel bir, mig pl. a li'á- nak csak 20 százalék visszaverő, 5 százalék átbocsájtási és 75 százalék elnyelési ereje van. Nem szabad a kirakatban béleletlen selymet használni, hanem csak fehér, vagy világos - sárga bélésüt. Kimutatta azután Bazilli igazgató a világítási technikában szerepet játszó üvegek fényvisszaverési, átbocsájtási és elnyelési százalékát. A tiszta üveg 90 százalékban veri vissza a fényt, mig pl. az opálüveg visszaverő ereje jóval kisebb. A fényesre esi szolt ezüst 91, a matt nikkel 50 százalék visszaverő képességgel bir. Utalt arra, hogy a kirakatfüggönynek kivül sötétnek kell lennie. Kifejtette, hogy az egyes áruknak milyen világítási módszer felel meg legjobban. E tekintetben — megállapítva a négyféle^ fényi és pedig irányított fényt, szórt fényt, irányított és szórt fényt és végül a napfénylárnpát — szabályként szögezte le, hogy a fényes felületű árut fényes égövei, a matt fényiig árul matt égő szórt fénnyel kell megvilágítani, vegyes árunál pedig mind a kettőt kell használni- szükség' szerint. Végül szemléltető módon miniatűr modellekkel mutatta be a kirakatok helyes és helytelen világitásitását. WÖTéSEKVftL- fpr» vnn’tH*' 1000 színál 1**5 lej K» óz nál 1*50 J 250sz'nál W5 '~j ÁMáo (keresőknek szavanként 1*— lel* A legkisebb 13 lei. C uk'ii'segid, e'ső rend öná ló munkás, ki a szakmának ni-den ágában jártas, ajánlki z on Wild cukrászda, Arad. K 131S fi n^-VÉTEL E fad* 2 szoba konyhából á’ló ház minden efrgadhtó áron. — S[r;id' Reme' 4°. [G502 Kysalmet kAra'nik C u tói legíennebb SOki'om té ny re. Ajánlatokat a helység, bérösszeg, felszerelés stb. pontos leírásával „Malom“ jelig te) a kiadó- hi . 0 vábbit. G 505 jc ladó Abamerteben 30 holdas -prisma tanyabirtok 1 kássa éf gH7dasági épületekkel. Megkeresések „Megélhetés“ jeligére a kiadó- üivtalba k-ldendck. O. 47n Huomatotl a lapkiadó tulaj donas LAPKIADÓ R.’2\ nyomdájában.
