Keleti Ujság, 1934. január (17. évfolyam, 1-23. szám)
1934-01-27 / 20. szám
S*o»m&SÎ, Í9SÍ• femáir 27. kELETtUfSAú a Hotoran aradi ügyvéd őrültség! rohaméban lövöldözni kezdett egy magyar lap szerkesztőségében és nyomdájában »élőit egy színészre és egy taxísofföt is megtámadott Az Ideggyógyászatra szállították a szerencsétlen embert A boszorkánymester Kempelen Farkas születésének évfordulójára Kétszáz évvel ezelőtt, 1734 január 23-án született Pozsonyban, magyar nemesi családból, Kempelen Farkas, korának egyik legnagyobb polihisztora. Nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában, sőt az egész világon beszéltek Kempelen Farkas találmányairól. Kempelen kiváló természetbúvár és feltaláló volt és mint az osztrák császári és magyar királyi udvar belső tanácsadója többször bizonyságot tett kiváló államférfim tehetségéről is Kempelen Farkas fiatal korában számtani és fizikai tudományokkal szeretett leginkább foglalkozni. Emellett azonban ideje jutott arra, bógy megszerezze azokat az ismereteket is. amelyek államférfim pályájához feltétlenül szükségesek voltak. HuSzéves korában nyolc nyelven tudott beszélni. Huszonhároméves korában már királyi udvari titkár lett és néhány óv múlva udvari tanácsos. Hetvenéves korában halt meg Kempelen Farkas olyan pályafutás után, amelyik a legnagyobb ritkaságok közé tartozik. < . A XVIIL 6'zázad idejére esik a természettudományok újjászületésének kezdete. A rendkívül élos eszü és tehetséges Kempelen Farkas lelkét izgatták azok a természettudományi kérdések, amelyeket a haladó szellem mind egyre felszínre vetett. Pozsonyi lakásának második emelete titokzatos boszorkány-műhely volt, ahol a legkülönbözőbb, magaszerkesztett gépek között végezte kísérleteit Kempelen■ Csodálatos dolog, hogy Kempelennek nagy elfoglaltsága mellett mindenre jutott ideje. Törhetetlen életerő volt benne és pillanatig sem tudott nyugodni. Mint korának egyik legnagyobb polihisztorát sokan keresték fel a legkülönbözőbb tervekkel és Kempelen, amit csak lehetett, mindent megvalósított. Világhírnevét sakkozó-gépének köszönheti A sakkozó-gép elkészítésének nagyon érdekes története van. Egy alkalommal Mária Terézia' udvarában egy francia bűvész mutatványokkal szórakoztatta a királyi udvart és az udvari méltóságokat. Kempelen Farkas Mária Teréziának megmagyarázta a mutatványok titkát és kijelentette, hogy ő ezeknél különbeket is tudna kitalálni. Mária Terézia biztatására hozzáfogott egy saklcozó-gép elkészítéséhez és félév múlva már be is mutatta a gépet az udvarnak^ A sakkozó-gép leirhatatlan hatást keltett A vele játszó játékossal, a gépiszerkezettcl ellátott török, szabályszerű sakkjátszmát játszott le. A játékot rendesen a sakkozó-gép automata-embere nyerte meg. Kempelen Farkas ezt a találmányát inkább csak játéknak tekintette és mosolygok a hiszékeny embereken. Mint ugyanis később kiderült a sakkoz ó- gépbe rendkívül ügyesen egy ember volt elrejtve és ez játszott a török helyett. Mindenesetre technikailag nagy tudással és találékonysággal szerkeszfet gépnek kell tartanunk a sakkozó-gépet, mert bonyolult gépezet biztosította a gép-ember működését. Ennek az elkészítése olyan technikai munka lehetett, amire abban a borban Kempelenen kivül senki sem lett volna kepes- Kempelen gépének titka csak halála után, hosszú idő múlva derült ki. Sajnos, a gép egy amerikai műgyűjtőhöz került, ahol egy tűzvész alkalmával elégett és igy gépi szerkezetének titka örökre elveszett. Mint említettük, Kempelen nem tartotta sakkozó-gépét komoly munkának, hiszékeny eipberek mulattatása számára készítette. Mégis ez a munkája volt, amely nevét világhírűvé tette és amelynek láttára Mária Terézia igy kiáltott fel: —- Kempelen, maga boszorkány mester! Tudományos értékű és ma is páratlan munkája a hang-fiziológiai kérdéseiről szól. Kern- Ideien tudományosan foglalkozott a hangtan törvényeivel. A duda szerkezetéből kiindulva, beszélőgépet szerkesztett. A mai beszólőbabák szerkezete lényegileg nem különbözik Kempelen találmányától. Beszélőgépe a londoni udvari múzeum legfóltotteb kincsei közé tartozik- Kempelen építette a schönbrunni park szökőkutját- ő készítette a budai királyi palota térvét és vezette annak építését. Közben ideje .jutott arra, hogy a legkülönbözőbb gépeket szerkessze. Egy vak leánynak Írógépet, Mária ’'Teréziának mozgó-ágyat készített. Ezenkívül eromiivi gépek és apróságok százait építette n maga gyönyörűségére. Nem volim teljes a Kempelenről bemutatott ' kép; hä nem emlékeznénk meg államférfim tevékenységéről. A Bánságot Kempelen tisztította meg a rablóktól. Ö volt az első, aki a Bánság visszacsatolását a királyi udvarnak ja(Arad, január 26.) Tragikus eset tartja izgalomban Arad város közönségét. Egy ismert aradi román ügyvéd, dr. Ilotoran Viktor megőrült, úgyhogy elmegyógyintézetbe kellett számítani. Dr. Hotoran Viktor volt képviselő, Arad város közéletében vezető szerepet játszott éveken át. Érdemei elismerésed! a király a Ferdinand lovagrend tiszti keresztjével tüntette ki. Hotoran barátai már régebb idő óta megfigyelték, hogy az ügyvéd idegei meggyöngültek. Mélyen érintette az is, hogy most 24-én a király meghívásának nem tudott eleget tenni és nem vehetett részt a Ferdinand lovagrend hagyományos évi vacsoráján. Útját a pénzhiány gátolta meg, ugyanis az egykor dúsgazdag ügyvédnek annyi pénze sem volt, hogy útiköltségre elég legyen. Néhány nap előtt már jelentkezni kezdtek rajta az elmezavar tünetei, tegnap éjszaka pedig teljes erővel kitört rajta az őrültség. Napokkal ezelőtt egy levelet publikált az Aradi Közlönyben, melyben bejelentette a Ionian-pártból való kilépését. A közlemény meg is jelent, úgy, amint Hotoran kívánta, azonban másnap újabb cikket küldött a laphoz, melyben politikai ellenfeleit reprodukál- hatatlanul erős kifejezésekkel illette. A cikket emiatt a szerkesztőség nem adta le, Hotoran tegnap este megjelent a szerkesztőségben és Pilisi Géza szerkesztőt kérdőre vonta a cikk le nem adása miatt. Pilisi azzal érvelt, hogy az írást egyrészt" hosszúsága, másrészt hangja miatt nem közölhette. Hotoran erre előrántotta revolverét és három lövést adott le Pilisire, szerencsére azonban egyik sem talált Hotoran a szerkesztőségből a nyomdába szaladt s botjával ütögetni kezdte a tördelőt & az egyik szedőt Ezalatt a szerkesztőség tagjai a rendőrségre telefonáltak és kérték, küldjenek segítséget, hogy a dühöngő Hotorant megfékezzék. A rendőrségtől M o g a kveeztor vezetésével ki is szálltak, azonban Hotorant már nem találták ott, elmenekült. Nagy hajsza indult meg utána, mely egész a hajnali órákig tartott Hotoran az Aradi Közlöny nyomdájából a taxi-strandra sietett és egy taxisoffőrt revolverrel akart kényszeríteni arra, hogy egyik haragosának lakására vigye, akivel „végezni akart.“ Közben jobbra-balra lövöldözött, Felhő Ervinre, az aradi színház főrendezőjére is rálőtt, de a golyó őt sem találta. A késő hajnali órákban rátalált a rendőr- seg egy elhagyott aradi uccában, azonnal lefogták és beszállították az ideggyógyászatra, hol kényszerzubbonyt húztak rá. Hotoran politikai pályafutása a legszélsőségesebb elhajlásokat mutatja. Működését a nemzeti parasztpárt kebelében kezdte meg, aztán átlépett a Goga-pártba, majd pedig a Iunian-pártba. A politika csak csalódást hozott számára azonkívül, hogy elvitte nagy családi vagyonát. Ugyancsak tegnap történt Aradon, hogy S t c f a n u Sabin, a Városi Mozi igazgatójának felesége kis gyermekének váratlan halála miatt megőrült, úgy, hogy ideggyógyintézetb© kellett szállítani. Hazaárulás és kémkedés vádja miatt le akartak tartóztatni egy szlovenszkói magyar nagybirtokost, aki azonban idejekorán elmenekült (Pozsony, január 26 ) Tornaijai István, ismert nagybirtokos ellen elfogatási parancsot adtak ki a cseh hatóságok kémkedés és hazaárulás eimén. Az eset, dacára annak, hogy a cseh kisebbségek megszokhatták a hatóságok állandó üldözéseit, igen nagy feltűnést keltett. Tornaijait eredetileg alkoholcsempe- szésscl vádolták, ami azonban csak ürügyül szolgált, hogy házkutatást rendezzenek Tornaijai kastélyában. A házkutatásnál lefoglalták egész levelezését és a levelekből „megállapították, hogy Tornai jai kémkedéssel és hazaárulással foglalkozik“. A földbirtokosnak sikerült még az utolsó pillanatban eliheneküLni. Mialatt a csendőrök a kastélyban várakoztak, Tornaijai az ablakon kereszti!! kiugrott az udvarra, belevetette magát a készen álló autóba és teljes gyorsasággal elrobogott, Sikerült is elérni a magyar határt, ahol szabályos útlevél birtokában a cseh batárrendőr- ség, amely mitsem tudott az elfogatási parancsról, keresztül engedte. vasolta. Igazgatója volt az összes magyar- országi sóbányáknak. Mint Mária Terézia legbizalmasabb embere, sok kényes külpolitikai megbízatása is volt. Hozzátartozik a kép teljességéhez, hogy színdarabokat irt, szinielöadásokat rendezett, tehetséges rajzoló és rézmetsző volt- Végül pedig, kiváló pénzügyi tehetsége is volt, bizonyítja, hogy Kempelen alapította az első magyar, zálogházat. A lázas munka nem őrölte meg szervezetét, 43 évig volt udvari szolgálatban. Ezután jól megérdemelt nyugalomba vonult. Kempelen Farkas egyike azoknak a magyar tehetségeknek, akiknek valódi nagysága az évszázadok múlásával tűnik ki igazán. Minél több idő fog elteni Kempelen halála után, annál inkább igaz lesz a felirat, mi koporsóján .olvasható: Non omnis moriar! Nem fog egészen, meghalni! ■ Kempelen különleges nagyságát az jellemzi legjobban, hogy mint államférfin és mint feltaláló maradandó dolgokat alkotott. Olyanokat, amelyek feltétlenül biztosítják számára az utókor tiszteletét és becsülésót- Világhírnevét igaz sakkozó-gépének köszönheti, holott ezt a munkáját becsülte Kempelen legkevesebbre. Emellett a sakkozó-gép sok bosszúságot is okozott Kempelennek, amikor az európai uralkodók udvarain végig kellett, hogy hurcolja bemutatás végett- Különös iróniája a sorsnak, hogy sok nagy embert nem az igazi értékek tesznek naggyá! így járt korában Kempelen is. Ma már látjuk, hogy Kempelen a XVIII- század egyik legnagyobb tudósa és ezermester- feltalálója volt, akihez hasonló polihisztort nem sokat mutatott fel a történelem. Kiváló tehetségét jellemzi, hogy nemcsak elméletileg, de gyakorlatilag is teljesen ura volt a kiváló koponyájában megfogamzó gondolatoknak és tervei*- törhetetlen energiával valósította meg. Dr, Szász Ferenc,
