Keleti Ujság, 1934. január (17. évfolyam, 1-23. szám)
1934-01-26 / 19. szám
'Ä y> \r ÖYiBuZ BUDAPEST V. 9*sm «Mia (g |fflgi»T»x No. 24.SSS—'MÎT Péntek, 1934, január 26. — îrffi 3 *ei* Eíófúsetesl árak belföldön: JLgésae évre 800, Bejyedévre 200, egy bóra 70 lej. Magyarországon: érre 60, félévre 26, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.90 pcngé. — Keret- számok az Ibuaz elárusító kioszkjaiban ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XVII. ÉVFOLYAM - 19. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Barcs £,. Pop ueca 5. szám. — Telefon: 308. — Levélcím: Olaj, postafíób 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem ó'riz meg a szerkesztőség. üonepéip fogadtatások között vonult be a bolgár királyi pár Az nt Buszosuktól Giargiuig - Károly király és a királyi család tagjai a pályaudvaron váriák a koronás vendégeket A két miniszterelnök tanácskozása >*+4H te*** zott a bolgár királyi himnusz, amikor a királyi pár közeledését, jelezték. Boris király elvonult a diszszázad előtt és fogadta az üdvözléseket, aztán a tömeg lelkes éljenzése mellett hajóbaszállva el. indultak a román part felé. Nyolc óra 45 perckor a bolgár parton ágyulövések jelezték a bajó indulását. ugyanakkor a román oldalról üdvlövéseket adtak le. A királyi hajót az Isker nevű bolgár hadihajó kísérte. A királyi pár kíséretében pedig Musanov miniszterelnök és Stoics bulgáriai román követ vettek részt. Az összes hajók szirénái szóltak, a zenekarok himnuszokat játszottak * raidön a hajó kikötött Giurgiuban. halkan míg mindig áthallatszott a bolgár lakosság örömrival- gása a túlsó partról, mely egybeolvadt a gínrgini lelkes éljenzés hangjaival. Délben a királyi palotában intim ebéd veit. amelyen vésztvettek a királyi család tagjai, Mu- sanov és Tatarescu miniszterelnökök. Tituleseu, füloperáoiója következtében, mivel még min dg". 37.8 fok láza van, nem vehetett részt az ebédenDélután fél négykor a nemzeti színházban a filharmonikusok koncertet adtak a királyi vendégek tiszteletére, öt órakor Cotrocenibe ment a bolgár királyi pár és kísérete, 8 óra 15 perckor pedig Sinaiaba utaztak. A sajtó a látogatásról. A sajtó nagy cikkekben foglalkozik a királyi vendégek látogatásával. Az Universul azt Írja, hogy Boris király békére irányuló érzéseket táplál, ami alapját képezheti egy bolgár-román és szomszédságok közti kolaborációnak- Rámutat arra, hogy ennek a kolaborációnak a nemzetközi kötelezettségek respektálásán kell nyugodnia. A Dimineaţa diplomáciai akció beindításának tekinti a királyi látogatást, mely Titulescn iniciativájából született meg s a amelytől azt remélik, hogy talán mégis megnyitja az utat a Balkán-paktum megkötéséhez. Musanoff nyilatkozata. Musanoff bolgár miniszterelnök Szófiából elutazása előtt fogadta a Raclor táv irati iroda ottani tudósítóját, akinek a következő nyilatkozatot tette a román sajtó számára: — A látogatás előtt, amelyet Bulgária királya és kiráíynéje tesznek Őfelségénél. Boris király utfa Boris bolgár király áthajózott a Dunán Romániába s ez a látogatás kétségtelenül rendkívül nagy eseménye a háború utáni időnek. A pár hónappal ezelőtt lejátszódott dunai találkozó, amelyen a két ország uralkodói először fogtak kezét, előkészítő eseménye, folyamatos előzménye volt ennek a látogatásnak. Most nemcsak a Hohenzol- Icrn és Kóburg uralkodó családok egymásközti érintkezésről van szó, hanem a két országnak egymásközti viszonyáról. A dinasztiák különben is az országokat képviselik s olyan a viszony a csaladok között. ámilyent az országok tartanak fenn egymás közöttMindkét dinasztiának az uralma abban az időben kezdődött, amikor a török hatalomról észrevette az európai diplomácia, hogy olyan, mint f'-gy ...nagybeteg ember". A balkáni népeknek a török impérium alóli felszabadulása után két irányból kezdett a befolyás utat törni magának, Kö- zépeurópából indult az egyik és Pétervárról a másik. Á középeurópai befolyás kerekedett felül akkor. amikor Bulgáriába bevonulhatott a mostani uralkodónak a családja s a középeurópai befolyás következtében foglalta el I. Károly király is a régi Románia uralkodói székét.. Ahogyan a román nemzettel, annak történelmi hivatásával egybeolvadt a román királyi családnak az életfeladata, úgy a bolgár néptestnek az élén áll ma Boris király s magatartása, céljai a bolgár nemzeti feladatot képviselik és jelentik. A háború az elé a döntés olé állította ezeket a szomszédos országokat, hogy választaniok ke:* ■ott Középeurópa és Oroszország között. Bulgária, amely a Balkánra esik s népe erős balkáni nemzet. nehezen tudta magát kiszakítani a szláv kötelékekből. de a Balkán-háború következménye- vei szemben a központi hatalmak oldalán' kereste a boldogulást. Románia már nem Balkán s számára a döntést az tette könnyebbé, hogy az orosz politika irányítását Nyogateurópa francia nagyhatalma vette kezébe s mig egyfelől ez az irányítás jobb garanciákat mutathatott, másfelől védelmet és biztosítékot nyújthatott a románmrosz területi érdekellentétek várható felülödésének az esetére isi Mert az a pánszlávizmus, amely a Balkánon feltétlen összeköttetést és célazonosságot talált Szerbiában, mindig veszedelmes lehetett úgy Romániára, mint Bulgáriára, Az előbbinek számára a franciák jelentették a védelmet, más nemzeti törekvéseknek a felölelésével együtt- Az utóbbi már csak a központi hatalmaknál kaphatta meg a védelem kilátásait. Már a háború végére az orosz lett „a nagy beteg ember", akitől nem kellett félni s aki azóta nem tényező az európai népek egymásközti diplomáciájában. A két ország megtalálhatja az együttműködésnek az útját, ha az egymásközti fennálló ellentéteket és ellenérzéseket el tudják tüntetni. Az ellenérzéseket letompitotta a háború utáni idő olyan mértékben, hogy a közös létérdekek együttes védelmére meg van a belátás. Ezt jelenti Boris királynak a romániai látogatása- Az érzéseken felüli« ellentéteknek az eltüntetése azonban nagy feladat, amelynek az elvégzésére vállalkozott a diplomácia, amikor a királylátogatás előkészítéséhez hozzáfogott. Es ezt a célt szolgálja maga a királylátogatás ténye, mely nemcsak 3 két uralkodó közötti megbeszélésekben merül ki, hanem a háttérben lezajlanak kormányférfiak tanácskozásai is. Az őszi kisantant-konféfencián Sándor király látogatott e! ide. az akkorra tervbe vett hármas királyi találkozó nem jött létre, mert még nem érkezett ei annak az ideje Az akkori királylátogatást most kiegészíti a Boris király idejövetele. Hogy azóta mennyire haladt előre a tervbe vett balkáni blokk ügye. azt a mostani királylátogatást követő hetek eseményei fogják (~A Keleti Újság tele fonj derítése.') Á1 bolgár királyi part a leg-nagyobb ünnepélyességgel fogadták és csütörtök d. e. megtörtént a két király nagy politikai jelentőségű találkozója. E királylátogatás fényének hátterében rendkivül fontos tanácskozások indultak meg a két kormány között, amelyek a Balkán békéjére vonatkoznak, azokra a tervekre, amelyek a balkáni együttműködést vették programba. ündu a^ a bolgár partról* Ruszcsuk lakossága ünnepi díszbe öltözött és izgatottan várta a bolgár királyi pár mcgérkezé- 5ét- Megjelentek az összes hatóságok, s felhangGiurgiuban a román kormány és a király nevében Franasovici közlekedésügyi miniszter fogadta a bolgár királyi párt, Giurgiu primárja, Vasi le Cordea pedig néhány meleg mondatban köszöntötte a vendégeket: __Giurgiu lakossága nevében mondok istenhozzádot városunk földjén. A bolgár-román népik múltja igazolja, hogy felséged útja Romániába, a két ország közti barátság konszolidálását fogja eredményezni. Éljen felséged, éljen a királyné, éljen a bolgár dinasztia és éljen a román-bolgár barátság. A fogadtatás lezajlása után a várakozó királyi különvonatra ültek a vendégek és elindultak a főváros felé- Bucureşti lakossága hasonló lelkesedéssel várta a vendégeket Az összes középületeken a bolgár és román nemzetiszinü zászlók lengtek s az utak mentén nagy tömegekben szorongott a lakosság, hogy láthassák a királyi párt. Féltizcnkettőkor futott be a vonat a pályaudvarra, mely pillanatban felhangzott a királyi himnusz Károly király. Mária királyné és Erzsébet gö’ög exkirályné fogadták a vendégeket, valamint a kormány tagjai, élükön Tatarescu miniszterelnökkel, a generálisok és a bolgár követség tagjai. A királyi palotában. A két király megölelte egymást s aztán elindult a menet a Calea Victoriein a királyi palotához. Elől haladt a testőrszázad, az első udvari kocsiban a két király, a másodikban a három királyné, utánuk a két miniszterelnök következeit s a vendégek autóinak hosszú sora. megmutatni. A két ország közötti megegyezés könnyű feladat volna, mert nem eihárithatatlanok. Ezt mutatják ennek a látogatásnak az ünnepélyességei Ami nehézség fennáll, azt s két orszá- gon kívülálló körülményekben és országkapcsa’a- íokban lehet keresni. Boris király látogatása mindenesetre azt mutatja, hogy az elzárkózásnál: a falai már nem állanak fenn a két ország között, a Duna határvonalán A király átjött a királyhoz s most csak a politikusokon, kormányféríiakon múlik, hogy milyen útra indulnak ebből a kezdeményezésből. A fogadtatás
