Keleti Ujság, 1934. január (17. évfolyam, 1-23. szám)
1934-01-24 / 18. szám
Képvl. 9 elöháa BUDAPEST V VMM »181**® pfttnft BB tannv No. S4 2S8—103T, Szerda, 1934* január 24* — Ara 3 *ei* Előfizette! irak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre íoo, egy bóra 70 lej. Magyarországon: Egy ívre M, félévre tő. negyedévre 12.50, egy hónapra 8.50 pengő. — Erve* számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XVII. ÉVFOLYAM - 18. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal éa nyomda: Baron L. Pop ucca 5. szám. — Telefon: 508. — Levélcím: Cluj. postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek s*m küld vissza és nem őriz meg a szerkesztőség. Iorga és a fasizmus Iorga professzort nem választanánk ugyan politikai ideálnaak, az ő csapongó fantáziája sokszor ragadja szertelenségbe és olyan helyzetekbe, hogy önmagával kerül ellentétbe- Mondanivalója azonban mindig van és nemcsak nevének súlya ad jelentőségét szavainak, hanem azok az ötlet- szikrák is, amelyek fel-felcsillannak mondatai egymásutánjában. Hallottuk olyan beszédét is, amelyben a kisebbségek lelkes, sőt rajongó barátjának mutatkozott, más alkalommal éppen ellenkező végletbe esett és miég azt is tagadásba vette, hogy . az erdélyi magyarság bármilyen kulturmun- kát végzett volna a múltban. De Iorgától ezt sem vehetjük túlságosan rossz néven, mert olyan hangulat is elfoghatja, amikor a magyarság törté- neim’ szerepéről és alkotó erejéről valóságos himnuszt zengedez. Aminthogy erre volt is már .példa. Pártjának —, amelyről egyébként tudni kell. hogy mség a minimális két százalék elérésére sem volt reménye és emiatt a választásokon részt sem vett. _ végrehajtóbizottsági ülésén a'korporációs rendszer előnyeiről és a pártkormányok elavultságáról tartott legutóbb őszinteségtől áthatott be szédet, amely divatos áramlatról lévén szó, a mi figyelmünkre is érdemes. A korporációs, magyarul érdekképviseleti rendszer tudvalevőleg olasz védjegyű, feltalálója Mussolini. Erről szokta Mussolini azt mondani, hogy csak az olasz talajban lehet életképes, s hiába kísérelik meg más orszá gokba átplántálni. Hogy Mussolininak csakugyan igaza lehet, az abból is kitűnik, hogy egész csomó válságba jutott ország kisérletezett már a fasizmus átültetésével, de minden ilyen próbálkozás kudarcba fulladt. Iorga professzor azonban sokkal makacsabb ember, semhogy ezek a kudarcos kedvét szegték volna- ö csak azt Látja, hogy az olasz fasizmus virágzik, de arról megfeledkezik, hogy a fasizmus sikerének súlypontja nem a tétel abszolút igazságában, hanem az olasz diktátor zse- niálitásában. legyőzhetetlen energiájában, példátlan szervező tehetségében keresendő. Abban Iorgának csakugyan igaza van, hogy sehol talán nem kopott el ennyira a párturalmi rendszer hitelessége, mint nálunk. De a lényeg mégis csak az, hogy a korporációs rendszer mellett az eseményeket ép úgy emberek irányítják, mint a parlamentárizmusnál. Az egyik rendszer épp annyim nem zárja ki, hogy okos, praktikust a tényleges szükségletnek megfelelő törvényeket alkossanak, mint a másik és minden fasiszta törvény sem szentirás. Mindenekfolött pedig: jól emlékszünk még arra, hogy Iorga professzor volt az, aki rövid életű kormányát a „szakértők“ kormányának nevezte, ez a szépen hangzó meghatározás azonban nem akadályozta meg azt, hogy a közvélemény a lorga-Argetoianu kormányt az utóbbi évek iegdilettánsabb kormányának ne nevezze és mint ilyent könyvelje el a mai napig is. Hogy egyebet ne emlitsünk; ekkor jött divatba a tisztviselői fizetések és a nyugdijak hónapokig való visszatartása, ami aligha fog propagandát csinálni a lorga-rezsim _ nevezzük akár szakértők kormányának, akár fasiszta kormánynak _a restaurálására. Abban egyetértünk IorgávaL hogy a kormányok ne igyekezzenek a korona palástja mögé rejtőzni s mindazt, amit. akár a legjobbhiszemüen is, produkálnak, a saját felelősségük alatt tegyék. Végeredményben pedig az a konklúziónk, hogy extravagáns ötletek felvetése helyett ne izgassuk 3 közvéleményt jelszavak feldobásával. A világ akkor is meg volt és talán akkor volt boldogabb- amikor korporációs rendszerről halvány sejtelmünk sem volt- Próbáljuk meg a meglevő kereteken belül jobbat alkotni és ne kisérletezzünk a bizonytalannal. Ne osztogassuk sem az országnak, sem a népnek a kísérleti nyúl szerepét. Telefonon vonják be a léét király tanácskozásába Sándor szerb királyt Maniu és Vaida rádióba mondják egyesülési ünnepi beszédeiket — A bolgár újságírók már megérkeztek (A Keleti TJjság telefonjelentése.) A bolgár királyi pár érkezése és a román fejedelemségek egyesülésének emlékünnepe jelölik ki_ a most következő napok belpolitikai programját. Sőt külpolitikait is, mert a kisantant konferencia részben ezt a kirá: találkozót készítette elő és a balkáni blokknak a terve a kisantant legfontosabb szándékai közé tartozik. Ennek a blokknak a sikere Bulgáriától függ s a bolgár király látogatása ezt a magatartást minden valószínűség szerint tisztázni fogja valamilyen irányban. A Tatarescu és Bratianu Dinu közötti tegnapi megbeszélésen teljes megegyezés jött létre úgy a kormány kiegészítésére, mint a parlament törvényhozói munkásságára vonatkozólag. A pártelnök biztosította a miniszterelnököt a többség teljes támogatásáról. Mania és Vaida rádióbeszédei. Szerdán ünnepük a román fejedelemségek egyesülésének hetvenötödik évfordulóját. Eb bői az alkalomból az összes iskolákban emlékünnepélyt tartanak, méltatva a nap jelentőségét Ebből az alkalomból Maniu Gyula és Vaida Sándor is beszédeket tartanak a rádióban. Vaida Sándor ma reggel érkezett meg, a pályaudvaron hívei fogadták. Vaida részt vesz a Ferdinand-rend lovagjainak udvari ebédjén. Maniu csak csütörtökön érkezik meg. Ezt az alkalmat felhasználják a nemzeti parasztpárt belső ellentéteinek a rendezésére. Telefonon vonják be Sándor szerb királyt a román tanácskozásokba. Kedden délután négy órakor érkeztek az északi pályaudvaron a bolgár újságírók, akik a bolgár királyi pár látogatása alkalmából jönnek Romániába. A román újságírók testületileg fogadták bolgár kartársaikat. Az Adeverul értesülése szerint Boris' király sinaiai tartózkodása alkalmával nagy- fontosságú telefonbeszélgetést fognak folytatni a román királyi kastély és a belgrádi királyi palota között. Ez a telefonbeszélgetés valóságos konferencia jellegei fog adni a három uralkodó tárgyalásainak. Változások a kormányban Az Adeverul illetékes helyről úgy értesül, hogy Xenit fogják kinevezni az ipari és kereskedelemügyi minisztérium élére. A parlament megnyitása után fog azután bekövetkezni a kormány átalakítása és helyet foglalnak majd a kabinetben Sasu és Costinescu is. A közoktatásügyi minisztériumot kettéválasztják, Anghelescu megmarad a közoktatásügyi élén és alminisztere továbbra is Popescu Necsesti lesz? mig kultuszminiszterré Lapedatut nevezik ki, akinek alminisztere Inbroane lesz. A diktatura-terv újabb cáfolata. A Mişcarea, Bratianu György lapja ma a következő cáfolatot közli a párisi Le Tempa-ban megjelent cikkre: „Argetoianu, akinek bizonyos iniciati"Üdít«a auqiiC ! S í ct • * £ * m hmm y. _ü__j___!____ vát tulajdonítanak, sietett azt megcáfolni- Ami bennünket illet, teljesen feleslegesnek tartjuk, hogy ezt tegyük, mert nem lesz senki, aki elbinné, hogy Bratianu György elfogadna olyan együttműködési javaslatot, amely beleütköznék a parlamentáris és alkotmányos elvekbe, vagy amely az ő liberális pártjától azt követelne, bogy politikai és nemzeti céljairól mondjon le. Tauácskoznak a miniszterek. Az uralkodó kedden kihallgatáson fogadta Tatarescu miniszterelnököt, Anto- nescu igazságügyminisztert és Savéi Radu- lescu külügyi államtitkárt. Délután Tatarescu elnökletével tanácskozásra ültek össze a miniszterek. Azokat a fontos törvényeket tárgyalják, melyek az igazoló vita után kerülnek sorra. De megbeszélték az egyesülési ünnepségre, valamint a bolgár királyi pár látogatására vonatkozó intézkedéseket. Délután 4 órakor összeült a pénzügy- minisztériumban a konverziós törvényjavaslat előkészítését tanulmányozó bizottság is, Dinu Bratianu elnökletével, hogy elvi döntéseket hozzanak a javaslat végleges formáját illetőleg.
