Keleti Ujság, 1934. január (17. évfolyam, 1-23. szám)
1934-01-21 / 16. szám
T»*« ţjwitalll plfttlta te (ramer&r No. 24.256—1927. Vasárnap, 1934. január 21. — Ara4 *ei gpv'. s e 1 öb a z BUDAPEST V. Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400. negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy érre 60, félévre 26, negyedévre 12.60, egy hónapra 6.50 pengő. — Kgyoe számok az [busz elárusító kioszkjaiban ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XVII. ÉVFOLYAM — 16. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Baron L. Pop ucca 3. szám. — Telefon: 808. —- I.evéloUn: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem őriz meg a szerkesztőség. A mult felidézett emlékei Egy végtisztesség gyászos alkalmából, egy nagymultu erdélyi román politikusnak a ravatalánál lezárult korszaknak az emlékeit idézte fel Vaida Sándor volt miniszterelnök. Olyan történelmi jelenetet említett fel a háború előtti magyar parlament folyosói mozzanataiból, amelyről mi nagyon keveset tudtunk, bár előzményei és következményei igen nagyjelentőségüek voltak. V magyar politika folyosói jelenetei közül egy pill -, natfelvételt vetitett elő: Tisza István gróf u * niszterelnök és Mihali Tivadar pártelnök kezet fogtak, bogy aztán a bársonypamlagok egyikéra leüljenek tárgyalni- A találkozás tehát nyilvános volt, annak egész lefolyását részletesen megírta a köszönő kézfogástól a búcsúzó kézfogásig az a bu dapesti zsurnalisztika, amelynek riporteri sassze mei nem hagyták észrevétlenül ilyen aprónak látszó esetek külsőségeit. Meg kell azonban említeni, hogy viszont a háború előtti magyar érdeklődést ugyanez a budapesti zsurnalisztika nem tudta a legfontosabb eshetőségek irányába terelni, mert nem volt megfelelően beidegződött érzéke a napi események vitái mögött csendben meglapuló tör ténelmi nagyságú problémának a felismerésére Ez a budapesti sajtó, amely a zsurnallzăius írás technikájával olyan magas fejlődési fokot ért eí, a felszínre vetődött kérdések mindennapi vitái mögé nem tudott olyan mélyen benézni, hogy az erdélyi völgyekben rejtőzködő problémafelfcjlő- dést meglássa. Ezt a folyosói jelenetet is csak mint érdekességet jegyezte fel a napi krónika ren geteg adatai közé s jelentőségét pusztán csak abból a belpolitikai szempontból igyekezett kihámozni, amely a magyar pártok egymásközti har cának az erőviszonyait mérlegelte. Megelégedtek elyan magyarázattal, amely szerint a Tisza-kor- mány a román nemzeti pártnak nyújtott kézfogással a maga párturalmát akarta volna erősíteni, szemben a többi magyar pártokkal. Az akkori idők magyar közvéleménye előtt téves beállítást kapott Tisza Istvánnak ez a lépése és nem lehetett sejteni azokat az előzményeket, amelyeknek egy része diplomáciai utakat is megjárt. Csak jóval később, a históriai fordulat utáni távlatból emelkedett ki ennek a lépésnek múltbeli jelentősége Most a Yaida Sándor emlékbeszéde szolgáltat uj adatot, amikor elmondja, hogy Tisza István az egész találkozást a Bratianu Joncl bukaresti kormányánál készítette elő s a boldogult Miháli Tivadar Bucurestből kapta az utasítást arra, hogy a parlamenti palota folyosóján keresse a magyar miniszterelnököt. De onnan kapta az udasitást is arra, hogy e megbeszélésen és az ezt követő tárgyaláson milyen magatartást tanúsítson. A budapesti sajtó és ennek irányítása alapján a magyar közvélemény csak arról tudott, hogy a szerződéses szövetségi viszony alapján a volt monarchia állmainak kormányai szoros baráti érintkezést tartanak fenn Bucureşttel, ahol könnyen megkapják az összeköttetést, de hogy mi lappang a szerződéses jó viszony takarója alatt, az a néma valóság ismeretlen maradt- Az igazi és őszinte osszekötte tés nem a kormányok között állott fenn, hanem a Kárpátokon inneni és túli román politika vezetői Között. Most látjuk, milyen erős volt ez az összeköttetés és talán ennek az emlékei is útban állanak az itteni emberségesen békülő légkör kialakulásának. Azok, akiknek az ösvényeit Bucurőstböl jelölték ki, alig tudják megérteni, hogy viszont mai Erdély magyarja igenis a saját lábán jíV Hogy az erdélyi magyar politika kiejtett szavai nak itt vannak a gazdái, akik pedig állják is a szótartást, annak minden megfontolásával és minden következményeivel. Tisza István gróf az életét veszítette el azért, mert a háboruellenes állásfoglalását nem hozta nyilvánosságra s állotta a bécsi tanácskozások diszkrécióját. Hasonló okokból nem terítette nyilvánosság elé a román nemzeti párttal kezdeményezett tárgyalásait, amelyeknek tudta azt a jelentőségét, amit a közvélemény nem ismert fel. ő észA Puca elleni összeesküvésnek tagja volt Cautacnzino tábornok ■ Az első merénylet után még másokat is tervbe vettek Éles harcot jelent be a nemzeti parasztpárt — A jegybank az ipari srepek és luxus-eikkek behozatalának megfsziintetésére tett előterjesztést (A Keleti Újság telefon jelentése.) A fővárosi hadbíróságon ma újból kihallgatták Buca merénylőit. Megállapítást nyert, hogy összeesküvés történt, amelynek első eredménye volt Duca meggyilkolása. A vizsgálat kinyomozta az összeesküvés többi tagjait is, köztük Cautacuzino-Granicerul tábornokot. Ma a hadbíróság ele kiférték Cotigat, a vas- gárda ismert alvezérét, ' »dreanu hadnagyot és két nőt, akik szinti .,<* élgárda tagjai közé tartoztak. Cetatea-Albából három tanát vezettek elő, hogy Oonstantmescu revolvere ügyében kellő felvilágoSiásoKat adjanak. A katonai ügyészség már teljes világosságot derített az összeesküvés végrehajtásának egész menetére nézve. Cantacuzino tábornoknál a Dúcához intézett fenyegető levelek másolatain kívül egy naplót is találtak, amely igen terhelő adatokat tartalmaz. A három merénylőt külön cellákban őrzik és bilincsekbe vannak verveIpari gépek és luxuscikkek behozatala ellen. A Banca Naţionala igazgatósági tanácsa memorandumot terjesztett a miniszterelnök elé, mely az általános gazdasági helyzetre, valamint a kontingentálási kérdésekre vonatkozik. A memorandum rámutat arra, hogy az összeg, melyet az import utján ki kell fizetni, túl magas, okvetlenül csökkentésre szorul és ezért javasolja a luxuscikkek behozatalának a megszüntetését, összesen 8 milliárd lejnél nem lehet nagyobb a behozott luxuscikkek ára. Uj ipari gépeket és illatszereket, mint például pudert, parfümöt, egyáltalában ne lehessen behozni az országba, ez az indítványa a Nemzeti Banknak. A javaslattal hétfőn foglalkozik a kormány, amikor a gazdasági tanács is uiést tart. Bratianu a konverzióról. A konverzióra vonatkozólag Dinu Bratianu pártelnök, a konverziós bizottság elnöke nyilatkozott a sajtó munkatársainak, kijelentve, hogy az előkészítő tárgyalások még mindig folynak és két- bizottság tanulmányozza azokat a lehetőségeket, melyek igénybeveketők, úgyhogy a Semmitőszék ne avatkozhassék bele a törvény végrehajtásában. A törvényjavaslat február 1-ig teljesen elkészül és akkor nyi1- vánosság elé kerül. Éles harcot határozott el a nemzeti parasztpárt. A nemzeti parasztpárt parlamenti csoportja csütörtök este Mihalacbe elnökletével összeült, egyhangúlag tudomásul vették Mihalachenak a válaszát Tatareseu miniszterelnök békeajánlatára. Elhatározták, hogy a választásokat az ország elé tárják, amelyek során a párt több hive meghalt és többen még ma is kórházban feküsznek. A párthatározat éles hangja meglepetést keltett kormánykörökben. A békítő kísérletek megbeszélései alapján azt hitték, hogy a parlamenti fegyverszünetről szó lehet. Ez éleshangu határozat alapos cáfolata az ilyen reménységeknek. 25-én érkezik a bolgár királyi pár. (A Keleti Újság telefonjelentése.) Hivatalosan jelentik, hogy Boris bolgár király és Jolanda királyné január 25-én érkeznek Romániába. A bolgár királyi vendégek érkezése alkalmából rendezendő ünnepségeket egy bizottság készíti elő. Az ünnepségek négy napon át fognak tartani. A bolgár királynét Erzsébet exkirályné, Károly király buga fogadja. A királylátogatás alkalmával Titulescu külügyminiszter tárgyalásokat fog folytatni Musanoff bolgár miniszterelnökkel. Ez alkalomból számos bolgár újságíró is érkezik az országba. revette azt a két irányzatot, amiről Vaida Sándor j szólott az emlékbeszédében: a román politikusok ! egyik része ragaszkodott az erdélyi autonómia visszakivánásához, a másik rész már a szakadás felé dolgozott- Vaida Sándor nem beszélt egy harmadik román irányzatról, amely pedig volt s amely jelentős mértékben hozzájárult a magyar közvélemény megtévesztéséhez. Azoknak az irányzata volt ez, akiket éppen Vaidáék renegátoknak bélyegeztek. Ha olyan szerep volt ez, ami nem méltó arra, hogy a végtisztessíg ravatalánál egy szót is ejtsenek róla, akkor a mai helyzetben is a renegátszefcptől kellene a legnagyobb mértékben undorodniok. Éppen Vaida Sándor nem mutatott undort ez iránt, valahányszor kormányelnöki székbe került. Pedig mi mondjuk és tanúsítjuk, hogy a renegátpolitika az, amely a többség és a hatalom felé megtévesztő volt a múltban és megtévesztő lesz a jövőben.
