Keleti Ujság, 1934. január (17. évfolyam, 1-23. szám)

1934-01-17 / 12. szám

Képviselflház BUDAPEST V. iw» 0s»*Jtg m >wnw«r Ko. 24 2**—1*27. Szerda, 1934. január 17* Ara 3 faj KeietiUjskg EJőflíetéal árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400. negyedévre 800, e*y Héra 70 lej. Magyarországon: Egy Ívre 00, félévre 80. negyedévre 1250, egy hónapra 650 pengd. — Key« számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XYII. ÉVFOLYAM - 12. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Baron L. Pop ucca 6. szám. Telefon: 508. — Levélcím: ClnJ, postafiók 10L szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem őriz meg a szerkesztőség. Roosevelt és Anghelescu Mondhatni, hogy egy kicsit megdöbbentőek azok a határozatok, amiket a minisztertanács ho/ az ifjúsági ügyeknek a rendezésére. Bármilyen szükségszerűség készteti a kormányt sürgős csele­kedetekre s bármilyen nemes clélt igyekeznek a tervbeszőtt gondolatokkal szolgálni, a mostani közoktatásügyi miniszter jól ismert elfogultsága mutatkozik meg ezekben a határozatokban. Itt van például az a határozat, amely nagy vívmányként jelenti be, hogy kétezer uj tanítói állást^ létesítettek s hogy visszaállítják a leépített tanítóképzőket, közöttük legelsőnek a raarosvá- sárhelyit. Aki ismeri a mi állami igazgatási és közigazgatási gépezetünk rendszerét, azt meg kell hogy riassza ez a határozat s mindjárt arra kell gondolnia: szent Isten, mi lesz a szegény falvak­kal, lekoldusodott városokkal. S mi lesz a koldus székelyföldi s más erdélyi magyar falvakkal, ha ilyen tömegesen küldenek a terhűkre újból állami tanitőkat._ Egyelőre kétezerét, aztán jönnek biegért újabb nagy számoknak a sorozatai. Az északamerikai Egyesült Államok elnöke mélysé­ges nagy tanulmányok alapján fogott a munká­hoz, hogy az egzisztenciák tömegeit megmentse a pusztulástól. Az ő beható tanulmányai alapján in­dultak el az európai államokban is az ifjúság el­helyezésére vontakoző kísérletek és erőfeszítések- Az egész világot megrázta Rooseveltnek az a ki­jelentése: _— Ma nem csatangolna hétezer állásnélküli tanító Newyork város uccáin, ha annakidején figyelmeztette volna valaki, őket, hogy ne özönöl­jék el a tanitóképzőintézeteket, mert nem lesz ke­nyér a számukra. _ Roosevelt ezzel a példával arra hivta fel a világ figyelmét, hogy csak olyan pályákra enged­jék tódulni az ifjúságot, amelyeken nem vár rá­juk az életegzisztenciák letörése, a biztos kilátás- faianság. Bizonyos, hogy az analfabétizmus észak amerikai és romániai számadatai között nagy a különbség s aránylag több tanítóra van itt szük­ség, mint Amerikában. Azonban Anghelescu mi­niszter nem a számoknak az embere. Gondolatai vannak, amelyekkel szemben kérlelhetetlenül elfo­gult és programot csinál belőlük, aztán keresztül­viszi. Kétezer uj tanítói állás csak erre az eszten­dőre. Könnyű neki ezt kimondani és elrendelni, mert ran egy régi találmánya. Kitalálta, hogyan lehelj az államot, kormányt, kormányzást mente­síteni a tanitói állások fenntartásának gondjaitól. Törvényt hozatott volt arról, hogy az állam nem köteles eltartani a tanítóit- Az állami tanitók fize­téséről a községek tartoznak gondoskodni, az állam csak azt határozza meg, mennyi legyen a fizetés, így könnyű ezrével szaporítani, ontani a tanító­kat, mert fel sem vetik a kérdést, miből fizet a falu, a község, a város, amikor még csak pótadó­rendszer sincs, ami az állami adózás egy részét vísszaforditaná a községi háztartásba. Az adóval megterhelt polgártól, amely előtt már régen elzá­ródtak a pénzforgalom piaci utjai, hogyan tudja ezeket a fizetéseket kivasalni a község? Anghelescu miniszter azzal sem törődik, hogy a magyar falu­nak van felekezeti iskolája, küldi az állami taní­tókat. Megnyitnak a Székelyföldön újból, egy állami tanítóképzőt. Ezen a kis Székelyföldön van még egy tanítóképzője az államnak, ő erőlteti a máso­dikat is. Lehet erre komolyan szükség? S meg kell említeni, hogy a székely népnek ezen a kis földterületén van magyar felekezeti tanító és ta- nitónő-képző. Ezek gondoskodnak arról a tanító- nevelésről, amire a székely népnek szüksége van. Itt nincsen hiány, aminek a pótlására hivatkoz­hatna a miniszter- Ha véletlenül Roóseveltet a sorsa nem a nagyhatalmi elnöki székbe, hanem az itteni közoktatásügyi minisztérium élére vitte volna, éppen az ellenkezőjét csinálná, mint ami most itt ezen a téren történik. S úgy érezzük, hogy amíg az állami tanitók nagyszabású tömeges ter­melését megkezdenék, azt kellene tisztázni: ki, hogyan, miből fogja eltartani? Nem szüntették be a kompenzációt Franciaország hajlandó kedvező kontingenst adni — Magyar- ország csak úgy vesz út fdt9 ha azok a cégek szdllitfák9 ame­lyektől ö rendeli — Érkeznek a hill föld pénzügyi szakértői (Saját tudósítónk telefon jelentése.) Az ipar- és kereskedelmi miniszter hivatalosan közli, hogy a beviteli kompenzáció megszün­tetésének kire nem felel meg a valóságnak. Holnap iil össze a legfőbb kontingentá- lási bizottság, amely dönteni fog a kompen­záció kérdése felett. Az ülésen megállapít­ják a közeljövő gazdasági politikáját, szá­mot vetve a többi államhoz fűződő gazda­sági kapcsolatainkkal. Jönnek a külföldi szakértők. A Népszövetség pénzügyi szakértők azonnal elindulnak Bukarestbe, mihelyt a kormány megadta hozzájárulását a kijelölt személyek megbízatásához. Feladatuk lesz megállapítani Románia fizetőképességét. Pá­risi pénzügyi körök egyébként jól ismerik a nehézségeket cs hajlandók könnyítéseket adni az adósságok terhének csökkentésére. A szakértők január utolsó napján érkeznek meg. A Romániába órtkezö szakértők: Richard francia, Buchs angol és Aebord holland pénz­ügyi kapacitások. Kontingentálási egyezményt kötöttek Franciaországgal. Assan kereskedelmi államtitkár párisi ut­jának eredménye, hogy Franciaország, amely leszállította a beviteli kontingenseket, Romá­niának ugyanazt a kontingenst biztosítja, ami a leszállítás előtt volt. A párisi tárgyalások alapján *azt remélik, hogy Franciaország és Románia gazdasági kapcsolatai még jobban kimélyülnek és Romá­niára nézve előnyösebbek lesznek az eddi­gieknél. Magyarországgal nehézségek merültek fel. A Lupta értesülése szerint a Magyar- országgal kötött kereskedelmi konvenció élet­beléptetése nagy nehézségekbe ütközik. A ma­gyar kormánynak ugyanis az a kívánsága, hogy Budapesten válasszák ki azokat a cége­ket, amelytől a fát importálják. Tárgyalások kezdődtek a nehézségek kiküszö­bölésére, de magyar részről ragaszkodnak ehhez a feltételhez. A román-csehszlovák kereskedelmi szerző­dés megkötésére megindult tárgyalások ked­vezően folynak és a remény meg van ahhoz, hogy Románia kedvezőbb exportkvótát kap a szomszéd államtól, mint az elmúlt évben volt. H» Kom lányképes pártiba akarnak tömörülni a parlament kisebb ellenzéki csoportjai \ kormánya bukaresti poTgármesleri székké s a jegybank ícor- mányzéságába visszaálleii ré ji embereit — \ szigaranca főnökei (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Az Ade- verul szerint Argetoianu vasárnapi beszéde után, amelyben felhívást intézett a kisebb pártokhoz az egyesülés érdekében, kísérletek történnek a kis pártok közös platformjának megvalósítására Létre akarják hozni a harmadik kormánypártot, a liberális és a nemzeti parasztpárt mellett. Hogy sikerül-e ezt a fúziót létrehozni, az nagyon két­séges- A régebbi hasonló kísérleteknek sohasem volt eredménye. Államtitkárt kapott a szigaranca. Iamandi belügyi alminiszter hatáskörét az állambiztonsági hivatallal szemben kibővítet4 ték, úgyhogy a sziguranea feletti legfőbb in­tézkedési jog őt illeti meg. Szinajában külön rendőrkülönitményt állítottak fel, amelynek egy rendőrfelügyelö, két rendőr­tiszt, négy rendőrügynök cs tiz rendőr a lét­száma, A sziguranea uj vezérigazgatójává Bor­sán Costica hnnyadmegyei liberális képviselőt nevezték ki. Bianu Jenő marad a helyettes vezérigazgatói állásban. Titnlescn Genf be utazott. Titulescu külügyminiszter kihallgatáson jelent meg a királynál Szinajában, majd el­utazott Genfba A miniszter néhány napig marad Svájcban, hogy a nemzetközi körökkel felvegye a kapcsolatot és kellően tájékozódjék még a Irisantant konferencia előtt, amely e nét végén kezdődik Zágrábi an A konferenciáról Titulescu ismét visszaérkezik az országba. A merénylők a hadbíróság előtt. A sziuajai gyilkosok ügyében a hadbiró- sági a főtárgyalást február elején tartják meg. Constantinescunak és társainak ügyét teljesen külön tárgyalják a többi letartóztatott vas­gárdista ügyétől, akiket merényletekre való izgatással, terrorista cselekmények elökcszitc- sével vádolnak. A bukaresti hadbíróság ma. megkezdte a letartóztatottak ügyének egyen­kénti megvizsgálását.

Next

/
Thumbnails
Contents